4126. Solymári Helytörténeti Gyűjtemény (GCSHGy)
A bejárat régen
és napjainkban
A kőtár egy részlete
Népviselet
Konyhai eszközök
Falvédők és kefetartók
A szatócsbolt
A patika
Állapot: kereshető ✅
Szélesség N 47° 35,512'
Hosszúság E 18° 55,845'
Magasság: 202 mHosszúság E 18° 55,845'
Segédpontok:
47° 35.482' 18° 55.770' 205m SHGy:H+buszmegálló
47° 35.477' 18° 55.739' 202m SHGy:H+parkoló
47° 35.484' 18° 55.792' 205m SHGy:H+gyűjtemény
47° 35.492' 18° 55.723' 199m SHGy:H+BarlangKoordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák / Közeli pontok
Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2016.02.28 14:10
Megjelenés időpontja: 2016.02.28 17:44
Utolsó lényeges változás: 2021.03.05 16:18
Utolsó változás: 2023.03.05 18:45
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: CacheFinder és Gyöngyi, LaySoft, Manyó
Ládagazda: ht01
Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 93 mMegtalálások száma: 833 + 4 sikertelen + 10 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.5 megtalálás hetente
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
túraruházat szükséges
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
Röviden
Kisméretű (6c6x4) négyfülű konyhai doboz, villanyoszlop aljában.
Alternatív: Villanyoszloppal szemben lévő tűzcsap tetején lévő 6 betűs, kötőjeles szó, kötőjel nélkül.
A ládába Travel Bug nem helyezhető.
A megközelítésről
Buda felől a Hűvösvölgyből induló 64-es és 164-es autóbusszal egyaránt érkezhettek, melyekről a "Solymár, Templom tér" megállónál kell leszállnotok. N 47° 35,482' E 18° 55,770' 205 m [GCSHGy+buszmegálló] Kilométer-hiányos kesserek a Nyugati Pályaudvarról Esztergom felé közlekedő vonattal jöhetnek. Ők séta közben, kis kitérővel megkereshetitek a Paleo Team ládáját, a GCSOLY-t is. Az autóval érkező kesserek járműveiket az ajánlott parkolóban hagyhatják hátra. N 47° 35,477' E 18° 55,739' 202 m [GCSHGy+parkoló]
A településről
Solymár (németül Schaumar) nagyközség Pest megyében az Aranyhegyi-patak, a Jegenye-völgy, a Budai-hegység és a Pilis által közrefogott völgyben helyezkedik el. 2001-ben 8912 lakosából 747 vallotta magát németnek. Régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már az időszámításunk előtti 3000. évtől éltek itt emberek. A település nevét az ide telepített királyi solymászokról, vagy a római korban itt folyó sókereskedelem kapcsán kapta. Solymár a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század első évtizedeiben előbb rácok (szerbek), majd távozásuk után, Mária Terézia uralkodása alatt sváb (német) telepesek érkeztek a területre. A falu a 19. századtól jórészt a földművelésnek és nem utolsó sorban a főváros közelségének köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult. A II. világháború után, 1946. április 18.-án és 23.-án a falu lakosságának közel felét, mintegy 1960 főt kitelepítették Németországba, helyükre a szlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki és mezőkövesdi magyarok kerültek. Az 1950-es, 1960-as évek országos iparosítási hulláma jegyében újabb téglagyár épült a már régóta a falu határában működő Rozália mellé. Ezen kívül gyárakat telepített Solymárra: a Pest Megyei Faipari Vállalatot és a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatot PEMŰ, melyek sok száz munkahelyet teremtettek a térségben lakók számára.
A gyűjtemény névadójáról
Dr. Jablonkay István (1913, Pesthidegkút-2000, Solymár) tanár, a Helytörténeti Múzeum igazgatója, Solymár díszpolgára, aki pedagógusi munkáján túl szinte teljes szabadidejét Solymár helytörténetének szentelte. Édesanyja Jablonkay Mária, édesapja Gräfl János, aki az akkori politikai viszonyok hatására kénytelen volt nevét Jablonkay Jánosra magyarosítani. Mint elkötelezett pedagógus család gyermekeiket is pedagógusnak nevelték. Dr. Jablonkay István a második világháború alatt Erdélyben, annak befejezése után pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított. A 60-as években a község vállalatai, intézményei által szervezett országjáró kirándulások nagy tárgyi tudású idegenvezetője lett. 1966 tavaszán Dr. Valkó Arisztid régésszel közösen írt levelük nyomán -melyben felhívják a figyelmet Solymár 700 éves fennállására- megbízzák őket egy, a község múltjáról szóló méltó kiállítás megszervezésére. Erőfeszítései nyomán a múzeum 1972 augusztus 20.-án került ünnepélyes keretek között átadásra, melynek igazgatójává Dr. Jablonkay Istvánt választották, aki ezt a munkát 2000-ben bekövetkezett haláláig szívvel-lélekkel végezte. A munkába bevonta Mária nevű, szintén pedagógus lányát aki apja halála után átvette a gyűjtemény vezetését. Dr. Jablonkay István nevéhez fűződik többek között a Helytörténeti Társaság megalapítása, Solymár történetének megírása és kiadása, a solymári vár feltárása és a romok konzerválásának megvalósítása.
A helytörténeti gyűjteményről
A Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Központjában a Templom tér 2. szám alatt található. N 47° 35,484' E 18° 55,792' 205 m [GCSHGy+gyűjtemény] Az épület a XIX. század második felében épült. Lakóház volt, funkciója az idők folyamán többször változott. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1994-ben műemlékké nyilvánította. Az épületben az első kiállító helyiség a történeti-régészeti, a második a néprajzi vonatkozású emlékeket őrzi. A harmadik terem az egykori Vermes-féle szatócsboltot, a negyedik pedig az első solymári patikát mutatja be a látogatóknak. Az udvaron a baloldalon láthatóak a legkorábbi solymári sírkövek, melyek a temető régi parcellájának szanálásakor kerültek megmentésre. Sokaknak látványosság a színben bemutatott szőlőprés, vetőgép, szekerek, cséplőgép, járom, darálók, mezőgazdasági eszközök, valamint községünk első tűzoltó kocsija az 1890-es évekből. A szín alatt, az új pincében kialakított kőtárban a solymári határból előkerült római köveket és a várból származó lőrést, ajtó-és ablakkeret töredékeket tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás az eltelt három évtized alatt sokat változott, a gyűjtemény anyaga kibővült. Az eltelt idő alatt az 34 időszaki és 5 állandó kiállításnak adott otthont, emellett Dr. Jablonkay István közel 70 előadást szervezett meg a Múzeumi és Műemléki Hónap sorozatainak keretében. Ebből is látható, hogy pezsgő kulturális élet zajlik a gyűjtemény kereteiben, vagy szervezésében. A gyűjteményhez Rockenbauer Pál is kitérőt tett "Másfél Millió Lépés Magyarországon" című legendássá lett sorozatában.
A nyitva tartásról
A gyűjtemény hétfői és szerdai napokon 14 órától 18 óráig, szombati napokon 10 órától 15 óráig tart nyitva. Látogatás előtt mindenképp érdemes tájékozódni a 06 26 360 275-ös telefonszámon.
Érdekesség
Ugyan a gyűjteményhez egyáltalán nem kapcsolódik, de ha valaki közületek kedveli a Jóban Rosszban című TV-sorozatot, annak mindenképp érdemes lehet felkeresnie a sorozatban csak "Barlang" néven emlegetett sörözőt. N 47° 35,492' E 18° 55,723' 199 m [GCSHGy+Barlang]
A forrásokról
A ládaoldal gerincét a Wikipédia információi adják, ezt egészítik ki a solymar.hu oldalról való adatok. A fényképek forrása a museum.hu oldal.
LÁdatörténet
2019.5.2 Az elveszett ládát Párdus50 kessertársunk pótolta, köszönjük. [Admin(Fazék)]
Kisméretű (6c6x4) négyfülű konyhai doboz, villanyoszlop aljában.
Alternatív: Villanyoszloppal szemben lévő tűzcsap tetején lévő 6 betűs, kötőjeles szó, kötőjel nélkül.
A ládába Travel Bug nem helyezhető.A megközelítésről
Buda felől a Hűvösvölgyből induló 64-es és 164-es autóbusszal egyaránt érkezhettek, melyekről a "Solymár, Templom tér" megállónál kell leszállnotok.
N 47° 35,482' E 18° 55,770' 205 m [GCSHGy+buszmegálló] Kilométer-hiányos kesserek a Nyugati Pályaudvarról Esztergom felé közlekedő vonattal jöhetnek. Ők séta közben, kis kitérővel megkereshetitek a Paleo Team ládáját, a GCSOLY-t is. Az autóval érkező kesserek járműveiket az ajánlott parkolóban hagyhatják hátra. N 47° 35,477' E 18° 55,739' 202 m [GCSHGy+parkoló]A településről
Solymár (németül Schaumar) nagyközség Pest megyében az Aranyhegyi-patak, a Jegenye-völgy, a Budai-hegység és a Pilis által közrefogott völgyben helyezkedik el. 2001-ben 8912 lakosából 747 vallotta magát németnek. Régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már az időszámításunk előtti 3000. évtől éltek itt emberek. A település nevét az ide telepített királyi solymászokról, vagy a római korban itt folyó sókereskedelem kapcsán kapta. Solymár a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század első évtizedeiben előbb rácok (szerbek), majd távozásuk után, Mária Terézia uralkodása alatt sváb (német) telepesek érkeztek a területre. A falu a 19. századtól jórészt a földművelésnek és nem utolsó sorban a főváros közelségének köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult. A II. világháború után, 1946. április 18.-án és 23.-án a falu lakosságának közel felét, mintegy 1960 főt kitelepítették Németországba, helyükre a szlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki és mezőkövesdi magyarok kerültek. Az 1950-es, 1960-as évek országos iparosítási hulláma jegyében újabb téglagyár épült a már régóta a falu határában működő Rozália mellé. Ezen kívül gyárakat telepített Solymárra: a Pest Megyei Faipari Vállalatot és a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatot PEMŰ, melyek sok száz munkahelyet teremtettek a térségben lakók számára.
A gyűjtemény névadójáról
Dr. Jablonkay István (1913, Pesthidegkút-2000, Solymár) tanár, a Helytörténeti Múzeum igazgatója, Solymár díszpolgára, aki pedagógusi munkáján túl szinte teljes szabadidejét Solymár helytörténetének szentelte. Édesanyja Jablonkay Mária, édesapja Gräfl János, aki az akkori politikai viszonyok hatására kénytelen volt nevét Jablonkay Jánosra magyarosítani. Mint elkötelezett pedagógus család gyermekeiket is pedagógusnak nevelték. Dr. Jablonkay István a második világháború alatt Erdélyben, annak befejezése után pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított. A 60-as években a község vállalatai, intézményei által szervezett országjáró kirándulások nagy tárgyi tudású idegenvezetője lett. 1966 tavaszán Dr. Valkó Arisztid régésszel közösen írt levelük nyomán -melyben felhívják a figyelmet Solymár 700 éves fennállására- megbízzák őket egy, a község múltjáról szóló méltó kiállítás megszervezésére. Erőfeszítései nyomán a múzeum 1972 augusztus 20.-án került ünnepélyes keretek között átadásra, melynek igazgatójává Dr. Jablonkay Istvánt választották, aki ezt a munkát 2000-ben bekövetkezett haláláig szívvel-lélekkel végezte. A munkába bevonta Mária nevű, szintén pedagógus lányát aki apja halála után átvette a gyűjtemény vezetését. Dr. Jablonkay István nevéhez fűződik többek között a Helytörténeti Társaság megalapítása, Solymár történetének megírása és kiadása, a solymári vár feltárása és a romok konzerválásának megvalósítása.
A helytörténeti gyűjteményről
A Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Központjában a Templom tér 2. szám alatt található.
N 47° 35,484' E 18° 55,792' 205 m [GCSHGy+gyűjtemény] Az épület a XIX. század második felében épült. Lakóház volt, funkciója az idők folyamán többször változott. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1994-ben műemlékké nyilvánította. Az épületben az első kiállító helyiség a történeti-régészeti, a második a néprajzi vonatkozású emlékeket őrzi. A harmadik terem az egykori Vermes-féle szatócsboltot, a negyedik pedig az első solymári patikát mutatja be a látogatóknak. Az udvaron a baloldalon láthatóak a legkorábbi solymári sírkövek, melyek a temető régi parcellájának szanálásakor kerültek megmentésre. Sokaknak látványosság a színben bemutatott szőlőprés, vetőgép, szekerek, cséplőgép, járom, darálók, mezőgazdasági eszközök, valamint községünk első tűzoltó kocsija az 1890-es évekből. A szín alatt, az új pincében kialakított kőtárban a solymári határból előkerült római köveket és a várból származó lőrést, ajtó-és ablakkeret töredékeket tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás az eltelt három évtized alatt sokat változott, a gyűjtemény anyaga kibővült. Az eltelt idő alatt az 34 időszaki és 5 állandó kiállításnak adott otthont, emellett Dr. Jablonkay István közel 70 előadást szervezett meg a Múzeumi és Műemléki Hónap sorozatainak keretében. Ebből is látható, hogy pezsgő kulturális élet zajlik a gyűjtemény kereteiben, vagy szervezésében. A gyűjteményhez Rockenbauer Pál is kitérőt tett "Másfél Millió Lépés Magyarországon" című legendássá lett sorozatában.A nyitva tartásról
A gyűjtemény hétfői és szerdai napokon 14 órától 18 óráig, szombati napokon 10 órától 15 óráig tart nyitva. Látogatás előtt mindenképp érdemes tájékozódni a 06 26 360 275-ös telefonszámon.
Érdekesség
Ugyan a gyűjteményhez egyáltalán nem kapcsolódik, de ha valaki közületek kedveli a Jóban Rosszban című TV-sorozatot, annak mindenképp érdemes lehet felkeresnie a sorozatban csak "Barlang" néven emlegetett sörözőt.
N 47° 35,492' E 18° 55,723' 199 m [GCSHGy+Barlang]A forrásokról
A ládaoldal gerincét a Wikipédia információi adják, ezt egészítik ki a solymar.hu oldalról való adatok. A fényképek forrása a museum.hu oldal.
LÁdatörténet
2019.5.2 Az elveszett ládát Párdus50 kessertársunk pótolta, köszönjük. [Admin(Fazék)]
Intelligens logszűrés
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v6.0.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v6.0.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v6.0.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]
Megtaláltam a pótjelszót, az eredeti ládát viszont nem. Sokáig nem mertem keresni, mert búcsú volt Solymáron. Emberek jöttek-mentek, az oszlop tetején is sörös pohár, a földön is üres műanyag poharak. Így egyszerűbb volt a pótjelszót leolvasni. Mi egy szép túrán vettünk részt.
Köszi
Mostantól mosolyog ez a láda is😊 Köszönöm! [Geoládák v5.11.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.10.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
doboz nem volt, csak pótjelszó [Geoládák v4.5.10]
doboz nem volt, csak pótjelszó [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam pótjelszóval, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.8.0]
A dobozt nem találtam a helyén, pótjelszóval megtaláltam, köszönöm. [Geoládák v5.6.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Futás közben Pilisvörösvárról, dög melegben [Geoládák v5.5.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam. Ládát nem láttam, de a pótjelszó rendben van.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.0.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Szabó család [Geoládák v4.5.10]
Köszönöm a rejtést!
Sajnos a kis doboz nincs a helyén, pótjelszóval logoltam. [Geoládák v4.5.10]
Sajnos a kis doboz nincs a helyén, pótjelszóval logoltam. [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam a pótjelszót, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (847 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.