Megye/ország: Békés
Elhelyezés időpontja: 2016.02.27 15:00
Megjelenés időpontja: 2016.02.28 04:50
Utolsó lényeges változás: 2016.02.28 04:50
Utolsó változás: 2023.07.10 09:03
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Bakk család
Ládagazda: Bakk család Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 300 m
További infók: http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm
Megtalálások száma: 165 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP:
A láda egy 17*12*6 cm-es konyhai edény, ami egy tölgyfa oldalán madáretetőben van álcázva. A tölgyfa oldalán villámcsapás által keletkezett heg látható.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Kullancsveszély:
Akit érdekel a kúria belülről is a tulajdonos szívesen körbevezeti. Ő egy nagyon rendes vendégszerető ember. Berendezett vendégszobával várja a pihenni vágyókat.
A család eredetileg osztrák polgári származású volt, de később bárói és grófi rangra is szert tettek. Ez utóbbi két ág 1776 és 1802 között jutott el Magyarországra. A família tagjai politikusként és kultúrmérnökként jeleskedtek, elsősorban az akkor oly szükségessé vált vizek lecsapolásának munkálataiban vették ki részüket.
A család a Németországi Hund törzsből származtatja magát. Az ősi fészek a thüringeni erdő mellett volt. A 16. században élt ismert őseik: Wenck János apát, Wenck Henrik, a máltai rend nagymestere, Wenck János (1683-1711), grazi orvos. Fiai közül Wenck József Ágost (†1748), aki 1717-ben vette fel a Wenckheim nevet (Ő volt I. Wenckheim József). Ugyancsak állami szolgálatban, alsó-ausztriai kancellárként lett a nemesség megszerzője. Jó házasságot kötött, amikor 1730-ban feleségül vette az ugyancsak frissen nemesített Harruckern János György lányát, Mária Cecíliát. 1748-ban, apósához hasonlóan, ő is megkapta a római birodalmi lovagi rangot.
Grófi ág
József altábornagy (1733-1803. május 11.) a 18. század végére igencsak néptelenné és elhanyagolttá vált területet - a gyulai ráta kígyósi részét választotta lakhelyül. József, aki a török elleni felszabadító háborúkban tanúsított vitézségéért előbb osztrák, majd magyar bárói címet szerzett, 1802-ben pedig grófi rangot kapott, amit leszármazottai is örököltek. Idősebb fia, a kiváló gazdaságszervező és politikus gróf Wenckheim József Antal (1780-1852), akinek dédanyái testvérek voltak (Harruckern Cecília és Johanna). Ókígyóson nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett, (ez romos állapotban ma is megvan) és onnan irányította gazdaságát. Jókai Mór róla mintázta az Egy magyar nábob regényének hősét. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) személyében, aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A jótékonykodásáról híressé vált Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez és felépíttették a szabadkígyósi kastélyt. Házasságukból hét gyermek született (3 fiú, 4 leány). A gyermekek neveltetése érdekében a házaspár sokat tartózkodott Budapesten ezért ott is építtettek egy palotát, amely 1889-re készült el, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. A kastélyban a leszármazottak közül Wenckheim József maradt, akinek két fia volt, Dénes Siegfrid és Krisztián. Siegfridet repülőszerencsétlenség érte, Krisztián Nyugatra távozott családjával, s ott is halt meg.
1885-ben gróf Wenckheim Krisztina és férje megvásárolta a Győr vármegyei rárói és zsejkei uradalmakat, a mai Ásványráró területén feküdtek. A család birtokában voltak 1945-ig. 1890-ben lebontatták a rárói kastélyt, 1901-ben bővítették a templomot.
Gróf Wenckheim-kúria , Kertészsziget, Akasztó major
Akasztó elnevezése onnan ered, hogy amikor a környéket még összefüggő vízfelület borította, ez egy olyan szárazulat volt, ahová az ún. "sárhajót", a tompa orrú, széles fenekű ladikot kikötötték, azaz "kiakasztották".
Wenckheim Szerafin Ferenc gróf halála után (1838) a füzesgyarmati uradalom örököse Wenckheim Antal gróf lett. Az akasztói-kerekszigeti birtoktest központja Akasztó majorban lett kialakítva, ezért az 1840-es évek végén itt épült az intézői lakás céljait szolgáló épület. Wenckheim Antal halála után 1906-1907-ben a birtok négyük között oszlott meg. Az akasztói részt IV. Ferenc gróf örökölte. A gazdaság központi épületén kisebb módosításokat hajtott végre. Így épült az intézői lakhoz a kőkorlátos, boltíves fedett terasz. Az akasztói uradalmat 1946-ban államosították, ahol később állami gazdasági központot alakítottak ki. 1949-től a pusztai gazdasági vasutakat összekötötték, melyek a normál nyomtávú fővonalhoz Szeghalomnál csatlakoztak. A rendszerváltás közeledtével és utána a kúria állapota mind jobban leromlott, végül a terület új tulajdonosa, Balla Ferenc látott neki, hogy eredeti formáját visszanyerve hangulatos pihenőhelyet biztosítson a Sárrétet járó kirándulóknak.
A grófi kertben 200 évesre becsült tölgyfák is láthatók.
A birtok területén látható még eredeti,romos állapotában gazdasági épület és magtár is.
Szerencsémre a tegnapi nap felvettem a kapcsolatot a csodaszépen felújított kúria tulajdonosával, Balla Ferenccel, így ma otthon várta érkezésem!! A fél délutánt átmesélte,a nagyszerűen átalakított és berendezett kúriára IV. Ferenc gróf is méltán büszke lenne.
Egész szép építészeti, történeti áttekintést kaptam Balla úrtól, maximális köszönet érte, igazi magyaros vendégszeretet!👏
Köszönet a korrekt rejtésért!😇 [Geoládák v4.5.8]
Szörnyű volt a földút, mintha fel lett volna szántva, alig tudtam kerékpárral bemenni. A következő kihívás: áttörni magam az út melletti bozóton (mikor átjutottam, onnantől már rendben volt). Köszönöm a rejtést!
A kis lakóközösségben sok érdekesség nem volt, a kúria igazából fel se tűnt, így a tiszteletkör után én is inkább kívülről autóztam el a ládáig. A rejtek és a láda rendben, ... már ha megtaláltad, hogy a bozótoson hol érdemes átmenni.
N 47° 8,140' E 21° 4,847' 92 m [GCGWF+fordulópont]
N 47° 8,116' E 21° 4,737' 92 m [GCGWF+parkoló]
N 47° 8,128' E 21° 4,616' 92 m [GCGWF+bejárat]
