Elhelyezés időpontja: 2016.05.22 12:52
Megjelenés időpontja: 2016.06.16 07:10
Utolsó lényeges változás: 2018.07.16 18:10
Utolsó változás: 2023.01.11 09:34
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.5 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 4300 m
Megtalálások száma: 165 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda a sziklához vezető gerincen, az ösvény déli oldalán egy fa földközeli odvában, indokolatlanul sok kő mögött található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
A Sólyom-kő
2016 májusában a XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny egyik etapjaként futottam bele ebbe a csodálatos sziklaegyüttesbe. Nem volt kérdés, hogy ide ládát kell tenni! :) A vulkáni tevékenység miatt létrejött riolit sziklataréj gyönyörű kilátást nyújt a környező völgyek felett.
A riolit sziklataréj kialakulásáról
A Zemplénbe oly sok helyen megfigyelhető vulkáni utóműködések egyik eredménye, hogy a feltörő savas oldatok hatására helyenként a puha tufa kemény kőzetté alakult, ellenállóvá vált a felszíni erózióval szemben, így lepusztult környezetéből kiemelkedik.
A Sólyom-kő hegyoldalában a szürke színű, puha perlit kőzetből a barnás, rózsaszínes, kemény riolit sziklataréjok formájában preparálódott ki. A perlitet a helybéliek évtizedeken át, kisüzemi módszerekkel bányászták. Tovább a völgyben, az út mentén több perlitfejtő is található. N 48° 26,268' E 21° 24,363' [GCOOKO+Perlitfejtő] (A perlit gyöngyszerkezetű, nagy víztartalmú, kovasavas vulkáni üveg, mely a tufakúpok kráterein tört fel az utóvulkáni működések hatására. Az erózió következtében homokká esik szét, építőanyagként régóta használják.)
A lejtő felső részén elsősorban a víz végezte/végzi a perlit lehordását, s ezzel a sziklataréj folyamatosan felmagasodik, egyre hangsúlyosabbá válik.
Ehhez hasonló riolit sziklaképződménnyel találkozhatunk a Telkibánya feletti bizarr sziklatornyoknál, a Kutyaszorítónál, de ilyen riolittufára épült a boldogkői vár is.
Szirti sas
A Zemplénben költ néhány pár, egyébként inkább nyár végi kóborlóként, téli vendégként találkozhatunk vele. A magyarországi állomány a '80-as években kezdett kialakulni, további növekedése várható, bár ez elsősorban a környező országokban élő populációk helyzetétől függ. A fészkek közelében az erdészeti munkákat a pár nyugalma érdekében korlátozni kell. Az öreg madarak egész évben a revírjük környékén maradnak, a fiatalok kóborolnak.
A magas hegységek tipikus sasfaja, Eurázsia és Észak-Amerika jelentős részén előfordul a számára megfelelő élőhelyeken. Nálunk a zempléni párok fán költenek, de ahol lehetősége van rá, inkább sziklapárkányt választ. A fészket a pár közösen építi ágakból, gallyakból. Ennek a sasfajnak is korán kezdődik fészkelése, már március közepén a tojásokon ülhetnek a madarak. A zempléni párok általában egy fiókát nevelnek, néhány esetben volt két fióka, de mindkét fióka sikeres kirepüléséről nincs adat.
Leginkább közepes méretű emlősöket (pl. hörcsögöt, nyulat) és madarakat zsákmányol.
A Zemplénről
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
A mai napon a kisvasúttal mentünk a végállomásig, Rostallóig. Onnan feltúráztunk ide a Sólyom-kőig. Igazából csak az utolsó 200 méter volt nehéz, de az tényleg meredek volt. Viszont innen a kilátás szuper és a kő alakzat is látványos. Betti ezt nem tapasztalta meg, mert az utolsó részt nem vállalta :) De azt is hozzá kell tenni, hogy mára 6 ládát terveztünk, amihez kellett is gyalogolni... :)
Köszi a rejtést!
Szatmári rokonlátogatásból Sárospatakra mentünk egy pár napos kikapcsolódásra, hogy egy kicsit túrázzunk, ládázzunk a gyönyörű Zemplénben és esténként a wellness-ben pihenjük ki a fáradalmakat.
A második napra 4 ládát terveztem, amiből kettőt (a GCRUKO-t és ezt) Kőkapu - Rostalló felől egy ~8 km túrával gyűjtöttünk be. Mindkét láda ismerős volt számomra, mert 2016-ban, a XXXI. Geocaching Fesztivál és Versenyt rendező csapat tagjaként atipapával mi rejtettük ki a multimátrix pontokat ezekre a látványos helyekre. Annyira meg is tetszettek nekünk, hogy a versenyen résztvevő Skiccpausz figyelmébe ajánlottuk ezeket, mint rejtési ötleteket. Szerencsére az ötlet és a helyek neki is megtetszettek, mert nemsokára meg is jelentek ezek a remek kis ládák.
Ugyan 7 évet kellett várnom rá, hogy ismét lehetőségem legyen ezeket a helyeket felkeresni, de annál nagyobb volt az öröm, hogy ismét ezen a gyönyörű tájon járhattam. A mai forró, kánikulai időjárás miatt éppen jól jött a hűvös erdei séta, kellemes kis túra lett belőle.
A láda NFC chippestől épségben megvan, a koo is pontos!
A GC20ZE láda keresése közben tettünk egy kis kitérőt. Alulról közelítettük meg, elég sokáig mászkáltam a száraz meredeken, mire rájöttem, hogy fönn van egy ösvény... Nagyon szép a kilátás, kalandos találat volt, köszönjük a rejtést! (Alex0509 első találata! :)