Wap:
Négypontos multi Mendén.
Az első pont a Szent István emlékmű.
N 47°25'737" E 19°27'035" 160m
Jelszórészlet az emlékmű mögötti áramdoboz oldalán, laminált lapon található két betű és két szám.
A második pont a katolikus templom.
N 47°25'719" E 19°27'034" 165m
Jelszórészlet a kapu melletti hirdetőtábla oldalán található laminált lapon két betű és két szám.
A harmadik pont az evangélikus és református templom.
E 47°25'706" E 19°27'544" 168m
Jelszórészlet utcai oszlopon található szürke doboz oldalán laminált lapon két betű és két szám.
A negyedik pont a kőtojás. Jelszórészlet asztal alatt a ládában.
E 47°25'180" E 19°26'198" 181m
A geoláda mértete 16x12x4 cm
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A főváros irányából a Jászberényi út, Pesti út, 31-es főút útvonalat érdemes követni, amely átvezet a településen. Budapest központjától 44 km-re fekszik. Vonattal a Keleti pályaudvarról 30 km, kb. 30-35 perc menetidővel. Mende vagy Pusztaszentistván állomásokon is le lehet szállni.
A multi pontjai Mende vasútállomáshoz vannak közelebb, a Leányvár dombja pedig Pusztaszentistván megállóhoz.
Javasolt parkolóhely
Ha valaki gyalog szeretné bejárni a települést és a multi pontjait, az első ponton kiváló parkolót talál. Az első és utolsó pont között 4 km a távolság.
Mende
A település a fővárostól keletre a Gödöllői-dombság lankáin fekszik. Hét dombra települt, melyek a község címerében is szerepelnek. A községet átszeli az Alsó-Tápió egyik ága, melyet a helyiek Barina-pataknak neveznek.
Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Az első várat a Krisztus előtti 13. században a vatyai kultúrához tartozó bronzkori nép építette. A helybeliek "Leányvárnak" nevezik. A másik várat már az Árpád-korban, a 13. században emelték. Ez a mendeiek elnevezése szerint a "Lányvár".
Mende
A mendei vasúti tömegszerencsétlenség
A pontok
Mende településre érkezve, a központban kellemes, árnyékos parkolóhelyet és egy parkot találhatunk, mely az első pontnak is helyet ad. Ha itt letesszük az autót, a pontok gyalog is bejárhatók, de minden pont érinthető autóval is.
Szent István emlékmű, Fő út 20.
N 47° 25,737' E 19° 27,035' 160 m [GCmond-1]
Az első magyar király emlékművét 2012-ben állíttatta a község, egy korábbi emlékmű helyére.
Jelszórészlet: az emlékmű mögötti áramdoboz oldalán található két betű és két szám
Katolikus templom, Fő út 11.
N 47° 25,719' E 19° 27,034' 165 m [GCmond-2]
A Loyolai Szent Ignác Templom a XIX. században épült, 1829-31 között. Folyamatosan megtekinthető, bár a láda elhelyezése idején belső felújítás zajlott.
Jelszórészlet: a kapu melletti hirdető oldalán két betű és két szám
Evangélikus és református templom
N 47° 25,689' E 19° 27,535' 168 m [GCmond-3]
A templomot az 1740-es években építette a helyi földeket bérlő Keglevich család. A templom kórusa meghívásra szívesen lép föl különféle rendezvényeken. Istentisztelet vasárnap 11:00 órakor, egyéb időpontokban az épület zárva van.
Jelszórészlet: utcai fa villanyoszlopon található szürke dobozon két betű és két szám
Kőtojás
N 47° 25,180' E 19° 26,198' 181 m [GCmond-4]
A kőtojás a Mendét környező erdős területek egyik piknikező helyén található egy kellemes rét közepén. Visszaindulva Pest felé, a vasútállomás után, a fatelepnél kell letérni a főútról itt:
N 47°25,608' E 19°26,311'
A főúti leágazástól kb. 1.1 kilométerre fekszik, de higgyétek el, érdemes bemenni. A földút a száraz évszakban gyalog, biciklivel, motorral, személyautóval biztosan járható.
A jelszórészlet a záró ládában van, az pedig a tojáshoz közelebbi piknikező asztal "fiókjában" található.
Ládaméret: 16x12x4 cm Amennyiben az asztal épp foglalt, nyugodtan el lehet kérni a ládát, és beavatni a piknikezőket a játék menetébe.
A jelszó 14 karakter, a részleteket sorrendben egymás után kell írni.
KÉREK MINDENKIT, HOGY A LÁDÁT ÚGY TEGYE VISSZA, HOGY FÖLÜLRŐL NE LEHESSEN LÁTNI! EGYRÉSZT ÉSZREVESZIK MÁSRÉSZT MEGÁZIK. BŐVEN ELFÉR EGY DESZKA ALATT!
Leányvár
A település történetéhez hozzátartozik egy különleges monda, mely a láda apropójául is szolgált. Az eredeti Mende-monda geoláda a leányvárat mutatta meg, de a láda jelentősen megváltozott, ma már a település nevezetességeit mutatja be. Itt olvasható az eredeti történet:
Mendétől keletre az Öreg-hegy csúcsától északnyugatra állt a vár egykor. A domb két hosszanti oldala meredek északnyugatra fokozatosan lejt. A földvár a hosszan elnyúló dombhát közepén helyezkedett el. A fővárat északnyugat és délkelet felől egy-egy átlagosan 5 méter mély és 15 méter széles bevágás választotta el a dombhát többi részétől. Az északnyugati bevágásnál kezdődött az "U" alakú elővár, ami kb.45 méter hosszú, és legnagyobb szélessége 25 méter volt. Árok és annak külső oldalán sánc védte. A fővár déli részén egy 9x9,8 méter külső méretű szabálytalan négyszög alakú torony alapját tárták fel. Az alapfalak szélessége 240 centiméter. A fővár északi részén nagyméretű cölöpfalú épületrészlet került elő, ami valószínűleg gazdasági célokat szolgálhatott.
A várat a területén talált leletek alapján XII. század végén vagy XIII. század elején építhették. A fővárban a fehér, vörös és szürke kerámia mellett mérleg, nyílhegyek, kések, patkók, sarkantyú, lakatkulcs, bronzveretek és egy csontlap is előkerült. A leletek nem tartalmaznak XIII. századinál későbbi darabot, ezért valószínűleg a XIII. század végére elpusztulhatott. A várat oklevél nem említi.
A várhoz fűződik egy mondásunk magyarázata. Volt egy régi történet, mely a legendák ködébe vész, de közreadom. Egyébként a helytörténeti könyv 16. oldala tartalmazza. Mikor valahol valami hihetetlen történetet hallottak az emberek, azt mondták: "ez is olyan, mint a mendei-monda" és idővel így maradt meg a kifejezés: "ez is csak mende-monda". Innen ered tehát a kifejezés. Itt pedig olvassátok a könyvből idézett történetet:
"Valamikor régen a falut körülölelő dombok közül a hetediken állt egy csodálatos kastély. Három grófkisasszony lakta, akik gőgösek, rátartiak és igen kegyetlenek voltak. Jobbágyaik, szolgáik rettegtek tőlük. Történt egyszer, hogy a szomszéd földesúr fényes bált rendezett, amelyre meghívta a grófkisasszonyokat is. A lányok hetekig készülődtek. Szebbnél szebb ruhákat próbáltak, ékszereket válogattak, hogy mindenki őket csodálja majd. Mégsem voltak elégedettek. Más módon is szerettek volna kitűnni. A bál napján egyiküknek kegyetlen gondolata támadt: hintójukat nem lovak, hanem emberek fogják húzni. Így is történt.
A szegény jobbágylegények húzták hegyen-völgyön a hintót, s tűrték a kocsis ostorcsapásait. A bál éjszakáján kegyetlen idő kerekedett. Hazafelé jeges esőt korbácsolt a szél a szerencsétlen emberek arcába. Az út egyre nehezebbé vált, de a hintót húzni kellett. Mind többen estek össze a kimerültségtől, de a grófkisasszonyok nem kegyelmeztek, s gyorsabb haladásra ostorozták az embereket. Végre az elgyötört emberek bevonszolták a kastély udvarára a hintót. Néhányan utolsó leheletükkel csak annyit mondtak: - Süllyedjen el a kastély úrnőivel együtt!
Mire felkelt a nap, a kastély eltűnt a domb tetejéről, nyomát sem lehetett látni. Éjszakánként azonban sikolyok szálltak a falu felé a dombról."
A várdombot legjobban innen lehet látni: N 47°26'282" E 19°28'404 az úttorkolattal szemben.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a várnak nincsenek már maradványai, nem érdemes és nem is lehet fölmenni, mert magánterület lett minden odavezető út!
