WAP

A 15x10x5 centiméter méretű hagyományos konyhai tárolódoboz, természetes sziklarejtekben.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Ezzel a ládával az alig ismert, lovasi őskori vörös festékbánya egyedülállóságát szeretném terjeszteni, ami jelenlegi állapotában egy felhagyott sekély murvabánya, melyet lassan visszahódít a természet.

Megközelítés

- A 73-as főútról, Veszprém felől, a nemesvámosi elágazást követően 1,5 km után kell majd letérni balra  N 47° 0,969' E 17° 54,861' 287 m [GCOKFB+1Letérő]
Ajánlott parkoló: a buszmegálló és a villanyoszlop között  N 47° 0,962' E 17° 54,851' 286 m [GCOKFB+parkoló]
A földúton balra tartva 300 m-t követően elérjük a zöld jelzést, melyen jobbra indulunk el és 100 m után jobbra fordulunk  N 47° 1,105' E 17° 54,973' 286 m [GCOKFB+2Letérő]
200 m után elérünk egy közönséges murvabányát, ahonnan az ösvényen tovább haladva kb. 40 m után az őskori bányánál vagyunk.
- Elérhető különböző turistaútvonalakon Lovasról, Paloznakról, Felsőörsről és Veszprémfajszról is.

Őskori festékbánya

Balaton-felvidéken Balatonalmádi és Balatonfüred között, gyönyörű környezetben található Lovas. Ez a kis település örökre beírta magát vastag betűvel az emberiség történelmébe. Ez a hírnév 1952-ben kezdődött.

1951 és 1952 között a 71-es főutat és Veszprémet összekötő főutat kezdték megépíteni, ehhez a legközelebbi murvabányát a Lovasi Mackói murvabányát nyitották meg. Innen szállították az útépítéséhez szükséges dolomitot. A murva bányászása során a munkásemberek szokatlanul nagy és érdekes állatcsontokat találtak egy szintén feltűnő színezetű és finomságú, úgynevezett földfesték gödörben. Szerencsére az erdészetet képviselő ember vadász lévén felismerte, hogy ezek a csontok nem ma élő állatok maradványai. Értesítette Mészáros Gyulát a Bakony múzeum őskoros régészét, aki első látásra észlelte, hogy különleges leletek kerültek napvilágra. A kutatásba bekapcsolódott Vértes László is. Több tanulmányt adtak ki és természetesen elindult a vita a leletek korát illetően.

Vértes László és Mészáros Gyula még 45000 és 35000 év közé tette a leletek korát. Ma már tudjuk, hogy a c 14-es szénizotópos vizsgálat szerint 11750 évesek az eszközök.

Régészeti szempontból ez az időszak az úgynevezett felső paleolitikum vége. Jellemzően az ember elődeink már rendelkeztek hatékonyabb vadászfegyverrel, így megjelenik a felesleg. A régészeti leletek tanúsága szerint az eszközök is kidolgozottabbak voltak. Kaparók, pengék, a halászáshoz szükséges eszközök segítették a minden napi életet. Elődeink szorosan együtt éltek a természettel. Megfigyelte a természetet, és amit nem értett belőle azt megmagyarázta. Varázslással tették hatékonyabbá vadászfegyvereiket.

Azt is tudjuk, hogy a neandervölgyi ősember már eltemette halottait. Azt is tudjuk, hogy a temetkezések alkalmával piros porfestéket is találtak a régészeti feltárások során. Valószínűsíthetőleg kultikus jelentőségű volt a piros porfesték. A piros a vér színe és ez által az élet színe is. Azt feltételezzük, hogy azért volt szükség a halottat beszórni vele, mert a halott fehér színű, élettelen. A természeti népeket megfigyelve másra is használták magát a földet, agyagot. Például vízzel összekeverve és a testükre kenve nem engedte, hogy a rovarok megcsípjék őket, vagy gyógyítás céljából golyót gyúrtak és ezt ették, vagy a testüket festették be.

Nagy értéket jelentett az a föld, ahol vörös porfesték volt. A régészeti feltárás során, amit még Mészáros Gyula és Vértes László végzett kiszámolták, hogy körülbelül 24 m3 porfestéket bányásztak ki. Ez olyan mennyiség, hogy okkal lehet feltételezni, hogy esetleg kereskedhettek vele. 143 db bányászásra alkalmas eszköz került elő. Nagyobb részük az állatok olyan testrészeiből volt kialakítva, ami táplálkozásilag nem volt fontos. Tehát ezeket a csontokat direkt hordták oda a bánya területére. A csontot ugyanúgy lehet pattintani, faragni, csiszolni, mint a követ. Kis átalakítással kitűnő bányászáshoz szükséges eszközökhöz jutottak. A leletek között megtalálható volt a kőszáli kecske bordájából kialakított úgynevezett csontár, a gímszarvas agancsából készült vájó eszköz, a különböző lapockákból kialakított lapátok. Felhasználták még az akkor élt vaddisznó és daru csontjait is. Ezek között az eszközök között volt egy darab, ami díszített volt. Egyetlen kőből készült, babérlevél alakú eszköz is előkerült. Ez a kőeszköz volt az, ami a szakemberek közötti vitát elindította. A leletekkel később Dobosi Viola és Vörös István foglalkozott.

A lovasi őskőkori festékbánya jelentősége abban áll, hogy ebben az időszakban nem volt jellemző, hogy az ember bányásszon. Bányák a neolitikumban gyakran előfordulnak, de a jégkorszak vége táján, tehát a felsőpaleolítikum időszakában ez Európában egyedülálló.

lovas.hu

Egyéb

Állandó kiállítás: Faluház 8228 Lovas, Fő u. 8.
 N 46° 59,580' E 17° 57,526' 142 m [GCOKFB+Múzeum]
Nyitva tartás: megtekintése előzetesen egyeztetett időpontban lehetséges, hétköznap 16 óra után, vagy hétvégén
Tárlatvezető: Kovácsné Kasza Katalin
Telefon: 20/387-97-37. e-mail: kusid01@gmail.com

youtube.com (A videóban szereplő 45000 helyett valójában 11750 éves.)
Földtani Közlöny
Védett lesz a lovasi őskori festékbánya