A Várhegy megközelítése: buszmegállónál levő parkolótól N 47° 59,365' E 20° 19,826' 233 m [GCSZRK+kereszteződés] át, majd K és a KL jelzésű turistaúton - körben a hegytetőre - lehetséges. A jelzett turistaútról semmiképpen se térj le!
RÖVID TÖRTÉNET:
Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy 1261-1295 között, az egri püspökök építették. Amíg ugyanis IV. Béla király 1261-ben kelt adománylevelében - melyben az egri püspökség birtokait sorolták fel - sem a helység, sem a vár nem szerepel, addig a várat az 1295. évi egri káptalan határjáró levele említi, a helység pedig az 1332- 37. évi pápai tizedjegyzékben "Sub castri Episcopi" alakban, majd később 1438-ban "Zarvaskwalya" néven fordul elő, mint az egri püspök birtoka.
Szapolyai János 1527-ben Erdődi Simon egri püspöknek adományozta, aki ide Péter nevű testvérét nevezete ki várnagynak. Az Erdődi Péter és Érdy Ferenc által védett várat 1528-ban Ferdinánd király Horváth Ferenc vezérével ostromoltatta, és azt kiéheztetéssel sikerült is elfoglalnia. Horváthot aztán a király Szarvaskő várnagyává nevezte ki. Az országgyűlés 1545-ben a vár lerombolását és jövedelmének az egri vár fenntartására való felhasználását rendelte el. A határozat végrehajtására azonban nem került sor, mert a várat 1549-ben Horváth Dobó Istvánnak adta át, a várnagya Szalkay Balázs lett. 1558-ban Verducz Antal egri püspök vette birtokába és Gadóczy Gábort bízta meg a várnagyi teendők ellátásával, majd amikor 1564-ben Mágócsy Gáspár lett Eger várkapitánya, Szarvaskő várát is őrizetére bízták. Az időközben rongált állapotba került erősséget 1583-ban Christoforo delle Stella irányításával megerősítették.
1596-ban Eger eleste és a mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel együtt elmenekült, az üresen hagyott várat a török megszállta. 1687-ben Doria János hadainak közeledtére a török a várat elhagyta és az ismét az egri püspök birtokába került. A még teljesen ép vár 1699-ben annak a Telekessy István egri püspöknek került a birtokába, akinek kezébe II. Rákóczi Ferenc 1705-ben a fejedelmi esküt letette. Telekessy végig kitartott a Fejedelem mellett, ami miatt a szabadságharc bukása után üldöztetéseknek volt kitéve. Ezek elől ide vonult vissza és itt írta meg védőiratát is, melynek eredményeként pápai közbenjárásra méltóságát visszakapta. A vár ezután is az egri püspökök birtoka maradt. Hadi szerepe megszűnt, kijavításával, karbantartásával nem törődtek, így az teljesen elpusztult.
Hétvégi kirándulás búcsúsétáján, szép, napsütéses időben vadásztuk le a ládát. Először a 2. jelszórészletért dolgoztunk meg, aztán az 1.-nél pihentük ki a fáradalmakat egy finom kávé mellett. Köszönjük a rejtést!
N 47° 59,281' E 20° 19,892' [GCSZRK-1]
N 47° 59,289' E 20° 19,860' 235 m [GCSZRK+parkoló]
N 47° 59,305' E 20° 19,967' 231 m [GCSZRK+épület]
N 47° 59,365' E 20° 19,826' 233 m [GCSZRK+kereszteződés]
K és a 
KL jelzésű turistaúton - körben a hegytetőre - lehetséges.