+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Szt. Miklós Görögkeleti Szerb templom - Eger
A török hódoltság alatt (1596-1687) telepedtek le nagyobb számban szerbek Egerben. A XVII. századtól az Ágoston-rendiek középkori templomát használták, amely a mai templom helyén állott. Az egri szerbek a török uralom megszűnése után sokasodtak meg, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriarka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. (Ezeknek a szerbeknek köszönheti Eger a híres bikavér tipusú vörös bort, mivel az azt meghatározó színt és testes karaktert adó szőlőt ők hozták a városba.)
Régi templomukat a szerbek 1729-1732 között részben újjáépítették, majd 1753-ban tornyot emeltek fölé. Romladozó templomuk helyébe azonban csak hosszas, kitartó harc árán építhették fel új templomukat 1785-1799 között, II. József személyes engedélyével Povolni János tervei alapján, copf stílusban. Érdekes módon valamennyi jelentősebb egri templom oltára a Dobó tér felé tájolt, míg a Ráctemplomé pont háttal áll. Bár ezt sokan dacnak tartották, valójában az elrendezésnek liturgikus okai vannak. Az Egri Érsekség szívében lévő, a város legtöbb pontjáról látható templom (melynek keresztje magasabbra nyúlik, mint a Bazilikáé), több érseknek szúrta a szemét. Többen próbálták azt megszerezni, sikertelenül.
A templom ikonosztázionját 1789-1791 között Nikola Jankovics faragta, Anton Kuchlmeister bécsi festő készítette el. A déli díszkaput Giovanni Adami faragta. A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő prof. tervei alapján. A görög és a szerb lakosok beolvadása a magyar lakosságba, kihalás és elköltözés miatt a Görögkeleti Szerb Egyház (Szentendre) múzeumként működteti a templomot. Misét évente egyszer, a május 20-hoz legközelebbi vasárnap rendezett búcsú alkalmával tartanak.
Megtekinthető naponta: 10-16
Szünnap: hétfő
A templomban kiállítva látható a régi templom több ikonja is. A jelszó a képek alatti magyar betűs szöveg első szava, az egyik ikonfestő keresztneve. (A templom hátsó - nem az oltár felöli - részén, a 12 ikonos tabló alatti táblán.)
Az év nagy részében a templomot egy gondnok tartja karban, vigyáz rá. Ezért a hely belépődíjas: 400 Ft/fő.