Röviden:
A láda a - mindig nyitva tartó - templomkertben, a lourdes-i barlang szobrait ábrázoló kegyhely mögött, téglával takarva található. Kérlek ne kelts feltűnést keresés közben.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Parkolni a templom előtt érdemes:
 N 47° 36,425' E 19° 11,933' 120 m [GCFot+parkoló]

Tömegkezlekedéssel
Közvetlen buszjáratok indulnak Újpestről Fótra, ahol a "Fót, Gyermekváros" megállóhelynél érdemes leszállni.

Fótról

A település neve eredetileg a "Folt" (ennek jelentése: darab, maradék) köznév lehetett. E köznév személynévként használva lett a település neve, így eredetét a korai Árpád-korra tehetjük, a Váradi Regestrumban 1219-ben szerepel, 1353-ban "Folth" alakban a Rátót nemzetség birtokában említik.
1403-ban a mogyoródi apát tizedszedési jogával kapcsolatban szerepel. 1405-ben Zsigmond király Kálnay Benedeknek adományozta. 1437-ben az óbudai káptalan birtoka, amelyen az 1520-as években éppen a váci püspök (Guthi Ország János) név szerint felsorolt mogyoródi jobbágyai hatalmaskodnak, elhajtva fóti nyájukat. 1559-ben a település Imre nevű papja meghalt, plébániája tehát valószínűleg középkori eredetű. A török hódoltság elején, 1565-ben a megyei adólajstromban 11 portás hely. Valamivel később a Mossóczy regestrumban 19 és fél portás, amelynek a régi árendája 40 forint volt, de akkor csak 17 forintot fizetett. Még a XVII. század közepén is 4 porta után adózik, ugyanakkor tizedárendája 20 forint. Lakosai ekkor már kálvinisták, akiknek 1626-ban már van lelkészük. Pozsonyba megidézett pásztoruk 1674-ben Marosi János. Buda felszabadításának évében "deserta", illetve lakosai másutt laknak és 1/8 portával adóznak. 1690-ben is lakott hely, lakosai a század végére visszatérnek (1699-ben már 43 család). A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705-ben még egyszer szétszóródnak, utána azonban fejlődésnek indul. II. József korában 893 lakosa van, ezekből azonban csak 128 katolikus. A török uralom után az Újfalussy családé lett, akiktől galántai Fekete György gróf vette meg, tőle Csekonics tábornok, majd pedig - szintén adásvétel útján - 1808-ban gr. Károlyi István tulajdonába került.

A plébánia története

Ősi - valószínűleg a XV. században épült - temploma már a Pongrácz-féle térképen is jelezve van. A templom a XVI. század elején a kálvinisták kezére került, akiknek 1626-ban már lelkészük is van a faluban. A felszabadulás után, 1700-ban Dwornikovich Jelentésében a templom "jól fedett"-nek van minősítve, tehát használható állapotban van - de kálvinista prédikátorral. Az 1725. évi Canonica Visitatio leírásában a falu közepén áll az ősi templom, mely elég nagy, szentélye és sekrestyéje van, valamint romos tornya, de kálvinista kézen. E templomról Nagy János prédikátor 1764-ben feljegyzi: "...a templom belsejében és külsején rongált falképek és majuscularis (nagybetűs) felírás látható...". Az ősi templomot azonban a reformátusok 1850 körül átépítették, s így a mai református templom csak középkori alapokon épült, de már nem középkori templom. Gr. Fekete György 1779-ben új templomot építtetett Szent György tiszteletére, melyet családi sírboltul is használt. Ezt a Károlyi család kibővíttette, és 1829-ben tornyot építtetett hozzá.

Gr. Károlyi István már 1829-ben megkereste gr. Nádasdy Ferenc váci püspököt, hogy Palota központtal Fót és Káposztásmegyer részére plébániát alapíthasson, kérését 1835-ben és 1842-ben megismételte, de nem teljesítették. A gróf végül is egyenesen a királyhoz fordult, és 1844. márciusában megkapta az engedélyt és a patronátusi jogot, azonban ebben az évben meghalt felesége, Esterházy Franciska. Ekkor elhatározta, hogy emlékére Fóton építtet templomot, és ott szervezi meg a plébániát is. Miután a király jóváhagyását ehhez is megkapta, 1846-ban hozzáfogtak az építkezéshez a régi templom helyén. A templom és a plébánia egyszerre épült, melyeknek terveit Ybl Miklós készítette el. Részben a szabadságharc miatt, részben pedig mert a szabadságharc bukása után Károlyi gróf is börtönbe került, az építkezést csak 1851-ben tudták folytatni. Az alsó templomot 1852-ben Kisboldogasszony ünnepén szentelték fel. Az egész építkezés 1853-ban fejeződött be.

A templom kifestése és a berendezés komoly művészeti értéket képvisel. A dekoratív festést Gibler, a szentély freskóit Blaas Károly készítette 1854-ben. A kriptában elhelyezett szobrok Temeráni Péter alkotásai, a kripta oltárán lévő márványmozaik Gaetano Bianchini (Firenze) műve 1857-ből. A halotti címerek közül 6 db a füzérradványi, egykori kegyúri templomuk sekrestyéjében van kifüggesztve. 1 db az Egyházmegyei Könyvtárban található. A jelenleg is meglévő 18 mázsás harangot Hilzer Ignác öntötte Bécsújhelyen 1854/1855-ben. IX. Pius pápa ajándékaként került a templomba Szent Lucentius ereklyéje. A templomot 1854-ben Holló Mihály plébános áldotta meg, 1919. május 20-án pedig - a templom félévszázados jubileumán - Jung János püspök konszekrálta. Ez az 1845-1855 között Ybl Miklós által koraromantikus stílusban épített monumentális templom műemlék. A plébánia háza műemlék jellegű. 1876-ban a templom körül Kálvária épült a Feltámadt Üdvözítőnek szentelt kápolnával. A plébánia kertjében gr. Fekete János Rousseau szellemi tanítványának síremléke látható. A temetőben van egy, a XVIII. században barokk stílusban épített Kálvária. A Károlyi-kastélyban 1812-ben Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát létesítettek. Fót 1782-ig Dunakeszi filiája volt, ekkor Mogyoródhoz affiliálták. Gr. Károlyi István 1845-ben önálló plébániává alakította, és két kápláni állást is szervezett, hogy Rákospalotát és Újpestet is kellőképpen elláthassák. Az egyházközség elemi iskolát tartott fenn, 1891-től a vincés nővérek látták el. A tanerők száma 1943-ban 5 fő volt. Plébániájának jeles relikviája az a feszületmásolat, mely előtt a szatmári békét kötötték. Kéziratos krónikája 1845-ben kezdődik.
A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vétranú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak. Személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Nem tudjuk, hogy valójában mekkora is volt ez az áldozat, mivel Károlyi István - bőkezűségét nem fitogtatva - minden számlát megsemmisített, amely az építkezés és a külföldi mesterek megfizetését igazolta.

Az orgona
.........amelyet Liszt Ferenc is megszólaltatott.

Károlyi gróf a templom orgonáját a kor egyik leghíresebb orgonaépítőjétől, az osztrák Ludwig Moosertől rendelte meg. A hangszer alkotóelemei hét másik (köztük az esztergomi bazilika részére építendő) orgona alkatrészeivel együtt vízi úton érkeztek Salzburgból. A hajó 1854. szeptember 20-án kötött ki Esztergomban, onnan a küldeményt a gróf kocsijai fuvarozták el Fótra.

A hangszert maga Ludwig Mooser állította fel, a kétmanuálos, pedálos, 16 regiszteres orgona első ízben 1854. december 17-én szólalt meg. Prospektje (homlokzata) Ybl Miklós tervei alapján készült, ez az első olyan orgona Magyarországon, melynek szekrényét építész tervezte.Nem egészen két évvel később, az esztergomi bazilika felszentelése után egy héttel Liszt Ferenc a Károlyi családnál vendégeskedett. Ekkor kipróbálta az orgonát is, melyről dicsérő szavakkal nyilatkozott.

A stációk

A stációk építésére Orczy Mária bárónő adott megrendelést a domborművek alkotójának - akinek sajnos nem ismert a neve. A kálvária 1876-ban létesült.
Az épület mellett és mögött kialakított, süllyesztett tér ad helyet a kálvária 14 stációjának. Ide a templom mindkét oldalán lépcső, illetve füvesített rámpa vezet le. A zárt téglakerítés előtt látszó téglaburkolatú építményszerű fülkékben láthatók a festett stációk 4+6+4 osztásban. Az építményeken ajtó is van. A stációk előtt sárga keramit járda fut végig. A zárt udvar egyik hátsó sarkában feszület áll.

Látogatás

A templom szombat reggel 9 órától az esti 6 órás szentmiséig, illetve vasárnap a délelőtti szentmise után kb. 11 órától az esti 6 órás szentmise előkészületéig tart nyitva idegenforgalmi célból.

Amennyiben a bejárati kapu zárva, keresd az idegenvezetőt a plébánián (baloldali melléképület), vagy hívd a kifüggesztett telefonszámot.

A misék idejét a miserend.hu-n tudod megnézni, ha érdekel.

Idegenvezetés

Hétköznaponként:

Egyéni látogatóknak és csoportoknak kizárólag előre bejelentkezéssel 9 órától 16 óráig.

Kérjük, hogy érkezés előtt egy nappal érdeklődj a templom látogathatósága felől.

Hétvégén: (szombat, vasárnap és egyházi ünnepnapokon):

Délelőtt 9 órától 17 óráig, kivéve a szertartások ideje alatt.

Árak
2023.04.01-től:
Teljes árú (felső- és alsótemplom, felnőtteknek): 1.000 Ft
Kedvezményes (diák, nyugdíjas, vagy csoport):800 Ft
Belépő (idegenvezetés nélkül, csak felsőtemplom) : 500 Ft

Források
fotromkat.hu
csendhegyek
Váci egyházmegye

Fót Wikipédia
Belső kép forrása

Ládatörténet
2024.11.01. Az elveszett ládát pótoltam, új helyre raktam.
2023.03.22. A ládát átvettem Feketeltől, köszönöm neki a láda pótlását, és az oldal rendbetételét
2023.03.17. láda pótolva új helyen, új jelszóval. A ládaoldal frissítése, kibővítése, a helyszínnek kijáró szakrális tisztelettel összhangban, folyamatban van.fetekel
2023. 3. 17 - A régóta hányatott sorsú láda új, a javítást vállaló ládagazdához, feketel-hez került. Ha valaki adoptálni szeretné, feketel-től elkérheti. [Admin(Fazék)]
2021.07.31 - Új láda és pótjelszó került kihelyezésre.