Röviden
1. N47° 04.192' E17° 33.034' 20x60 mm-es fémtábla a Hősök kertjében, a bal hátsó fejfa hátulján talajszinttől 20 cm-re.
2. N47° 04.279' E17° 33.305' 15x10x5 cm-es konyhai tárolódoboz a talajszinttől 1,6 m magasságban, az Ótemető déli szélén.
Megközelítés
Autóval az ajánlott parkolót itt találjátok:
N 47° 4,238' E 17° 33,183' 241 m [GCC700+parkoló]. A láda közelében parkolni nem lehet, ezért érdemes ezt a parkolót választani.
Autóbuszról a Csonka torony megállónál érdemes leszállni.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Pontok letölthető formátumban
1. pont : kis fémtábla a Hősök kertjében
N 47° 4,188' E 17° 33,036' 230 m [GCC700-1]
2. pont : hagyományos konyhai láda
N 47° 4,279' E 17° 33,305' 269 m [GCC700-2] 15x10x5 cm-es, talajszinttől 1,6 m-es magasságban.
Bevezető
Ezzel a ládával az idén 700 éves Csékút települést és emlékhelyeit szeretném bemutatni.
Csékút története
Csékút települést 1319. július 17-én említi először hivatalos oklevél, Chenkut néven. Másutt Chewkut azaz Csőkút-ként olvashatunk róla. A név jelentése: forrás, melynek vize csövön folyik ki.
A török időkben kétszáz évig lakatlan a falu, ezt követően német ajkú lakosok által kezdődik a terület újra betelepítése.
1488-ban az Essegvári család birtoka lesz. Az ő tulajdonuk volt az 1616-ban még lakható várkastély. Ma már csak a helyét lehet beazonosítani a keleti házsor feletti kertekben.
1786-ban keltezett oklevél német faluként említi.
1823-ban kezdik építeni az evangélikus templomot.
Az 1848-as Forradalom és szabadságharc idején 9 katonája és 71 nemzetőre volt a falunak.
Az Első Világháborúban harcolt katonák közül 26-an hősi halált haltak. A Második Világháborúnak 11 hősi halottja és 7 civil áldozata volt.
1924-ben és 1925-ben Csékút területén szén-, illetve bazalt bányákat nyitnak.
1948. szeptember 13-án lebontják az addigra életveszélyessé vált középkori katolikus templom hajóját. Az 1984-ig még fennálló "Csonka torony" a falu jelképe lett.
1957-ben felszentelik az új helyen felépített katolikus templomot.
Csékút 1961-ig önálló település volt, ekkor Padraggal egyesült, majd az így létrejött Padragkút 1984-ben Ajka része lett.
A település története részletesen megismerhető a falu önállóságának emlékére állított Csillés-emlékmű mellett elhelyezett információs tábla segítségével.
Csékúti emlékjelek
1.Kopjafa, márvány emléktáblák N 47° 4,459' E 17° 32,935' 233 m [GCC700+temető]
A temetőben, a ravatalozó melletti kopjafa, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc 71 nemzetőrének állít emléket. Kiegészült a nyitott könyvet formázó fa táblákkal, rajtuk a 9 besorozott katona neve olvasható. A kopjafa közadakozásból készült és katonai díszőrség jelenlétében ünnepélyesen avatták fel.
A kopjafa mellett, a ravatalozó falán található két emléktábla a bánya balesetekben elhunyt áldozatoknak állít emléket.
2. Ó temető N 47° 4,320' E 17° 33,310' 233 m [GCC700+ótemető]
Az evangélikus egyház által birtokolt és használt temetőben 1903-ban szűnt meg a temetkezés. Az eltelt 108 év alatt a terület egyre inkább elhanyagolódott. A sírok közt megjelentek az oda nem illő sűrű bokrok, akácfák. 2011-ben helytörténet kutatók véletlenül találták meg és azonosították három nemzetőr síremlékét. Ettől az időtől kezdve a területet közösségi munkával, megtisztították és karban tartják. Minden év március 15-én a kopjafánál tartott ünnepség után ide zarándokolnak az ünnepség résztvevői és virágokat visznek a nemzetőrök sírjára.
3. Csonka-torony emlékműve (2016.)
N 47° 4,237' E 17° 33,029' 234 m [GCC700+Csonka torony emlékműve]
A középkori román stílusú templom hajóját - melynek helyén áll az emlékmű -, 1950-ben állagának teljes leromlása miatt a katolikus egyház kénytelen volt lebontatni. Megmaradt a templom tornya a harangokkal. A megnövekedett közúti forgalmat akadályozó tornyot hatósági utasításra (annak ellenére, hogy műemléki védettség alá tartozott) 1984 szeptemberében a Devecserben állomásozó harckocsizó alakulat katonái egy tankkal ledöntötték. Az élethű pontossággal mintázott szobor, és a buszmegálló elnevezése emlékeztet rá. Csékút szimbóluma lett, bekerült a falu címerébe. A szobor a helytörténeti vetélkedőn elnyert pénzdíjból készült.
4. Csékút község önállóságának emlékhelye. Csillés emlékmű (2016.)
N 47° 4,045' E 17° 33,105' 235 m [GCC700+Csillés emlékmű]
2014 áprilisában az Ajka Város Önkormányzata által kiírt helytörténeti vetélkedőn elért III. helyezéssel járó pénzdíjból készült, az 1319-1961 ig tartó Önállóság Emlékműve. (1961-től Padrag faluval egyesítve Padragkút a település hivatalos neve). A kőszikla alap az örökkévalóságot és szilárdságot, az elpusztíthatatlanságot jelképezi. A kővel, szénnel megrakott csille arra utal, hogy a falu lakói egy évszázadon keresztül a bányászatból éltek. A tavasztól őszig kihelyezett virágokkal tele hordó a csékúti hegyre és borra asszociál, a virág a szeretet és remény jelképe. Az emlékmű melletti táblán olvasható a falu részletes történelmi leírása, térképen a bejelölt nevezetességekkel. 2019-ben - a falu 700 éves fennállásának évfordulójára,- az emlékmű a jubileumra emlékeztető kiegészítést kapott.
5. Hősök Kertje (1934. és 2018.)
Az első világháború hősi halottai emlékére 1934-ben emelt vöröskő emlékmű és környezete az 1940-es évek közepétől egyre inkább tönkrement. Ettől az időtől nem voltak ott megemlékezések, ünnepségek. Az elburjánzó növényzet és a valamikori jelképes sírokra ültetett óriásira nőtt fenyőfák miatt ez a terület szégyenfoltja lett a falunak. 2017-ben egy pályázat segítségével, a lakosság és az elszármazottak anyagi hozzájárulásával, a Csékúti Baráti Kör és a Bányász Kulturális Egyesület koordinálásával megújították az emlékművet és környezetét. A hősi halottak nevével ellátott, művészien faragott mini kopjafákat állítottak (az időközben megsemmisültek helyére), 2018. április 28-án katonai tiszteletadás mellett ökumenikus egyházi újraavatást tartottak. Az emlékműre felkerültek a Második Világháború hősi halottainak és civil áldozatainak nevei is.
6. Molnár Gábor író emléktáblája (2009. Padragi út 20.)
N 47° 4,384' E 17° 32,987' 238 m [GCC700+Molnár Gábor háza]
1935-1939-ig ebben a házban lakott a méltán híres író.
Molnár Gábor (1908 - 1980) a 20. század egyik legnépszerűbb magyar vadász- és útleírás írója, akinek műveit számos nyelvre lefordították, köztük portugálra, mongolra, oroszra, angolra, németre. Regényeket, rádiójátékokat is írt. Legelső műve 1940-ben jelent meg. Műveit vakon írta miután egy balesetben elvesztette a látását. Ennek ellenére nagyon aktív író maradt! Halála után Ajka díszpolgárává fogadta. Iskolát, könyvesboltot és Parkerdőt neveztek el róla. Köztéri szobor, a Helytörténeti Múzeumban pedig állandó kiállítás őrzi emlékét. Az ajka-csingeri temetőben nyugszik. A megyében elsőként, szintén közadakozásból állított emléktáblával tiszteleg előtte a falu lakossága.
7. Molnár Lajos és Varga György emléktáblája (2013. Katolikus templom bejáratánál)
N 47° 4,196' E 17° 33,040' 235 m [GCC700+Római k. templom]
Köztiszteletben álló katolikus plébános és a néptanító, leventeoktató születésének századik évfordulójára létesített domborműves emléktáblák a két ember barátságára is emlékeztetnek. Munkásságukért hálájukat kifejezve közadakozásból készítette a falu lakossága és a Csékúti Baráti Kör.
8. Marton Ágnes diakonissza emléktáblája (2013. Evangélikus templom bejáratánál)
N 47° 4,230' E 17° 33,024' 235 m [GCC700+Ev. templom]
Születésének századik évfordulójára, közadakozásból készítették munkássága elismeréséül a falu lakói és a Csékúti Baráti Kör.
Asztrokert
Ajka városának egyetlen csillagászati bemutatóhelye, - 2021. évben vásárolt területen, a Bakonyi Csillagászati Egyesület Ajkai Szervezete építette fel.
A CLAUDIA INTER STELLAS CSILLAGDA
Itt működik Magyarország legnagyobb 280/2800 kitakarás mentes, YOLO típusú csillagászati műszere, valamint még egy 400/1800 típusú DOBSON távcső is.
Az Asztrokert látogatható májustól októberig a havonta rendezett klubfoglalkozásokon, vagy előzetes bejelentkezéssel.
INFORMÁCIÓ: bakonyicse@gmail.com
Bakonyi Csillagászati Egyesület:
https://bacse.hu/
https://www.facebook.com/bakonyicsillagaszatiegyesulet/?locale=hu_HU