Megye/ország: Veszprém
Elhelyezés időpontja: 2020.06.08 14:10
Megjelenés időpontja: 2020.06.08 15:25
Utolsó lényeges változás: 2024.02.06 18:02
Utolsó változás: 2024.02.06 18:19
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: kupec
Ládagazda: kupec Nehézség / Terep: 2.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 420 m
Megtalálások száma: 386 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.5 megtalálás hetente
Röviden
Kisméretű vitaminos doboz az asztaloknál. Mágneses.
A hely meglehetősen forgalmas, óvatosan vedd elő a dobozt és
kérlek vigyél íróeszközt, mert az nem fért bele!
Tapolcafő környéke régóta híres volt dús, kristálytiszta karsztvizes forrásairól, melyek a Tapolca-patakot táplálták. A patak hajdanán 30 malmot hajtott és a közeli Pápán található és európai hírű kékfestő üzemek télen is tudtak dolgozni, mert a források sosem fagytak be. A források átlaghőmérséklete 15 °C, az átlagos hőmérsékletváltozás kevesebb, mint 0,7 °C, ez alapján ez karsztvizes eredetű hévíz, mert hőmérséklete állandóan magasabb, mint a terület átlaghőmérséklete.
Aztán jött a bányászat (bauxit, szén, mangán) és a vizek eltűntek, a források elapadtak. Sajnos erre a sorsra jutott a tapolcai Tavasbarlang, a tapolcafői források és az általuk táplált Tapolca-patak is. Azonban mihelyt befejezték a bányászatot, a forrásokban több, mint 40 év szárazság után megjelent a víz és a természet, a helyi természetvédők segítségével helyreállította az eredeti állapotot és a környék kitisztítása után a Tapolca-patak is visszakapta régi formáját.
A múlt
A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztárolója 10.000 négyzetkilométert meghaladó területével az ország legnagyobb karsztos víztárolója. A Hévízi-tó, a tapolcai Malom-tó, a tapolcafői források, a tatai Fényes-források, a budai fürdők gyógyvizei is innen kapják vizüket. A bányászat megjelenése előtt a Tapolca-patak a pápai térség meghatározó vízfolyásának számított, melyet 15 forrás táplált. A legbővizűbb forrás másodpercenként 320 litert vizet szállított és a források három forrástavat tápláltak.
A Bakonyban különböző, értékes ásványi nyersanyagok halmozódtak fel, pl. mangánérc, kőszén, bauxit. A karsztvíz nyugalmi szintje ezen nyersanyagok lelőhelyei felett helyezkedik el, ezért a bányászat során nagy mennyiségű karsztvizet is kénytelenek voltak kiemelni. Az egyes helyszíneken tervezett bányák térségéből mélyfúrású kutakkal előre eltávolították a vizet, így a bányászat már vízmentesen folyhatott, s az előre kitermelt víz nem szennyezett bányavíz, hanem karsztvíz. A területet érintő legnagyobb bányavíztermelés a nyírádi bauxitbányánál folyt, ahol 40 db, átlagosan 3 m átmérőjű és 300 m mély aknakútból, a maximumot jelentő 1970-1980 közötti időszakban percenként 250-300 köbméter vizet szivattyúztak ki. Ezzel a vízemeléssel, mintegy 110 m-el lejjebb került a víznívó, ami azt eredményezte, hogy a források és felszíni vízfolyások szinte mind kiszáradtak.
A jelen
A nyírádi bauxitbányászat 1990-ben történt leállítása után a karsztvízszint lassan emelkedni kezdett és 2010-ben a víz megjelent a tapolcafői forrásokban is. Az addigra már elhanyagolt területet a helyi természetvédők kitisztították, majd egy 600 m hosszú tanösvényt, továbbá ivókutat, szalonnasütőt, pihenő helyet alakítottak ki a Tapolca-patak mellett. A tanösvény mentén található az apró, de hangulatos Örvény-tó, melynek fenekén források törnek fel. A tavat agyaggát választja el a pataktól, fenekét kemény pannon agyag alkotja, s a források feltörésének helyén 2-3 m átmérőjű homokfoltok vannak. A homok finomszemű, az emberi test súlyát nem bírja el, innen származik az Örvény-tó név. Ilyen jellegű tó mindössze kettő található egész Európában, itt, Tapolcafőn, illetve egy Franciaországban. Pihenj meg a tó melletti padon, hallgasd a mögötted csobogó patakot és nézd, amint időnként a lusta buborékok gyűrűket rajzolnak a tó sima tükrére.
Húsvéti ládázás EnZoval 4/4.
A jó időt és a Húsvét hétfőt kihasználva újra közös túrázásra indultunk EnZoval - mint régen annyiszor.
A hazaút során útba esett Tapolcafő, így nem hagyhattuk ki ezt a ládát. Nem az ajánlott parkolóban, hanem a vízmű(vek) kapu(i) előtt parkoltunk, itt: N47 16.849 E17 31.199. Innen kicsit visszafelé kell sétálni, a vízmű kerítése mellett ösvény vezet a templom felé, azt követve hamar eljuthatunk a látnivalókhoz. Kár, hogy a forrás(oka)t (mert úgy láttam, több helyen is feltör az éltető nedű) nem nézhetjük meg közelebbről, azok a bekerített területen találhatóak. Ugyanez a helyzet a vízikerékkel is - fotózni is csak távolról, a kerítés rácsán keresztül lehet. Impozáns viszont a kerítésen át kiömlő víz mennyisége, gyors folyása!
Szerencsénkre az ominózus asztal éppen szabad volt, odaültünk és egy gyors mozdulattal elővettem a mágneses dobozkát. Kis logbook van benne. Gyorsan belogoltunk és megint, mint már annyiszor elcsodálkoztam, hogy mennyi érzéketlen bunkó van, aki az ilyen mini logbook-ot is rajzfüzetnek, a csak kriksz-krakszokat írni képes gyerek játékszerének tekinti! Ezeknek kéne hetente elkészíteni, kicserélgetni a hozzájuk hasonlók hülyesége miatt pillanatok alatt megtelő logbook-ot!
A gyors visszarejtés után követtük tovább a sétány mellett a mesterséges mederben siető patakot, egészen a fából készült hídig. Közben persze megálltunk a névadó látványosságnál, az Örvény-tónál. Némi türelemmel megfigyelhettük a homokfoltokat, ahol a források feltörnek - onnan, ahol mi álltunk, kettőt is lehetett látni. Érdekes jelenség, a szelíd kis tóról nem gondoltam volna, hogy veszélyes lehetne! A túlpart szépen gondozott, rendezett - de magánterület, innen legfeljebb csónakkal lehetne odajutni. Milyen kár, hogy valaki ezt is kisajátíthatta...!
A hídtól visszafordultunk, arra újabb látnivaló már nem ígérkezett. Egyébként kellemes sétány megy végig a meder mentén, aki az ajánlott parkolótól jön, valószínűleg az sem bánja meg a hosszabb gyaloglást. A falikútnál még megkóstoltuk az ásványvíz minőségű nedűt, aztán visszabaktattunk Geopelhez, aki békésen várt minket. Érdekes volt ez a hely is, jó, hogy megálltunk!
NZs & EnZo
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Babámmal, úton fa matuzsálemekhez és Pápára. Tetszett a pihenő. A forrás és a láda utáni kis tó melegvizű. [Geoládák v4.5.3]