Tömegközlekedéssel: Budapestről közvetlen Volánbusz járatokkal vagy Gyöngyösön átszállással lehet megközelíteni. Ebben az esetben a "Nyírjesi kőbánya" megállóig kell utazni.
Bevezető
A Mátra az Északi-középhegység egyik tagja. Turistautakkal sűrűn behálózott hegység. Itt található hazánk legmagasabb pontja a Kékestető (1015 m).
Tiszta levegőjének, kedvező klimatikus viszonyainak köszönhető, hogy üdülők, gyógyszanatóriumok sora épült fel, elsősorban a trianoni országcsonkítás utáni időszakban.
Történet
Mátraházáról Galyatető felé autózva, ezen a környéken egy ritka hosszú egyenes szakaszon az országút mellett alig láthatóan bújik meg egy kopjafa.
Az erdei mementó egy évtizedekkel korábbi balesetre utal, s egy nem mindennapi tragédia emlékét őrzi.
Bár napjainkban már egyre kevesebbszer, de olykor még elsuhan a fejünk felett egy-egy gyakorlatozó, katonai gép. Nem volt ez másképp 1975. májusában sem, amikor a mezőkövesdi repülőtéren, ismertebb nevén, a Klementinán tartott gyakorlatot a Honvédség. Ahogyan a szakzsargon fogalmaz, a katonák géppár légi harcot hajtottak végre. Mivel a repülőtér a Mátrához és a Bükkhöz is igen közel volt, az innen startoló pilóták gyakran szálltak a hegyek irányába gépeikkel.
1975. május 14-én a reggeli órákban, az előbb említett légi feladat közben Balázs János százados MIG-21F-13 típusú, 807-es oldalszámmal ellátott vadászgépével a Galyatető felé vezető műút aszfaltburkolatába csapódott a 34-es kilométernél.
A százados kis magasságon vitte zuhanásba a gépét, a körülmények miatt azonban kivezetni már nem tudta belőle.
A Szolnoki Repülőmúzeum archív adatai alapján megtudhatjuk: "más források szerint egy négyes kötelék legkülső tagjaként repülve annyira közel került a hegyoldalhoz, hogy túldöntve és esetleg túlhúzva is, oldalirányban csúszni kezdett, amire utánégetést kapcsolva reagált., de a pillanatnyi tolóerő csökkenés miatt a túldöntött gép átesett."
A pilóta 70-80 méteres magasságban megpróbált katapultálni, azonban a körülmények miatt ez már nem sikerült neki, sőt, ejtőernyője sem tudott megfelelően kinyílni. Balázs János százados az üléssel együtt csapódott a talajnak, az ütés következtében pedig szörnyethalt. Ez a tragikus baleset volt a MIG-21F-13 típusú gépek utolsó katasztrófája.
A baleset reggelén szép, napos idő volt, s a reggeli órákban a környéken tartózkodók közül sokan éreztek földrengésszerű rázkódást a becsapódás pillanatában. Mivel akkoriban a hírek jóval lassabban és kicsit másként terjedtek, az aznapi déli krónikában a következőket mondták be a rádióban: "Útszakadás miatt lezárva a Galyatető felé vezető út." - mely ezt követően még 3 napig teljesen zárva volt. A balesetből származó roncsokat eltakarították, ám fémkeresővel még a mai napig érkeznek katasztrófaturisták a helyszínre, de legtöbbször nem járnak sikerrel. A műúton a 34-es kilométerkő környékén az aszfalt 30 méteres szakaszon teljesen más, mint az út további részein. (Ezt magam is láttam.) A baleset helyszínén évtizedekkel ezelőtt felállított és elkorhadt fakereszt helyére az elhunyt pilóta emléke előtt tisztelgő emlékoszlopot az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére állították 2017. szeptemberében.
Egy személyes emlékem is fűződik a balesethez. Ezekben a napokban tartózkodott Mátraházán apai nagymamám. Ő is beszámolt arról, hogy hallotta a becsapódás szörnyű hangját és látta a szokatlanul nagy katonai forgalmat az országúton.
A közeli Csórréti-víztározó keleti partjainál, a mai fenyves erdőben, évtizedekkel ezelőtt különleges kráterekre bukkantak. Vélhetően egy II. világháborúban lezuhant vadászrepülő tragédiájának nyomait őrzik.
Ezt is felkutattuk, köszönjük a rejtő fáradozását! Bővebben otthonról, fényképek később. [Geoládák v4.5.0]
A GCVVK-tól jöttünk. Útközben, a Vércverés hegy csúcsának közelében van egy remek kilátási lehetőség Parádsasvárra, ahonnan az egész település látszik. A GCSaPa ládát ide kellene áthelyezni. A térképen látható ösvényt, mely majdnem ehhez a ládához vezet, teljesen benőtte a növényzet, ezért egy nagy kerülőt kellett tennünk. Csalódás volt, hogy a kopjafát nem találtuk meg, valószínűleg benőtte vagy takarta a növényzet. Sajnos, ma kissé felkészületlenül indultunk ládázni. Itthon a fényképekről világossá vált, hol kellett volna keresni. Egyébként is szomorú emlékeket élesztett bennem ez a hely, talán ezért is nem keresgéltünk alaposabban. Még aktív repülő koromban, egyszer velem is kerestettek egy eltűnt gépet, amiről később kiderült, hogy kiképzési repülés közben lezuhant. Ott ketten haltak mag.
A környezet nem túl barátságos a széthagyott papírzsepik miatt, amiből a láda mellé is jutott. Szerencsére jól volt álcázva, amit mi is igyekeztünk hasonló minőségben megtenni.