Röviden

1. A kastéllyal szemközti buszmegálló mellett, gravírozott lapkán.
Segítség: Egy kétlábú, kék hasú, zöld fedeles tereptárgyhoz ragaszkodom.
2. Az ivócsarnok melletti pihenőhelyen lévő gravírozott lapkán.
Segítség: Két lába van, asztal, de nem pad.
3. Az üvegmanufaktúra kerítésvonalában található gravírozott lapkán.
Segítség1: A helyemet változtatni tudom.
Segítség2: Levelet kaptam, lájf!
4. A faluközpontban, a bezárt üveggyárnál, gravírozott lapkán.
Segítség: Az információs táblákon sok fontos információt találhatunk derékmagasságban is!
5. A sasszobor közelében, a Művelődési ház mögötti parkban egy gravírozott lapkán.
Segítség1: Játsszunk! "Kútba estem! Ki húzzon ki?"
Segítség2: Fejmagasságban jól nézz körül!
6. A korlát melletti fák tövénél, talajszinten keress egy 22x14x6 cm-es műanyag konyhai edényt!

Megközelítés

Parádsasvár Eger (ill. Sirok) vagy Gyöngyös felől a 24-es főúton közelíthető meg. Autóval utazva a 24-es főút parádsasvári elágazójánál lévő parkolóban  N 47° 54,790' E 19° 59,253' 317 m [GCPSAS+parkoló] érdemes megállni, túránkat is innen kezdjük.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A jelszóról

A jelszó 6 jelszórészletből áll. Az első 5 jelszórészlet gravírozott lapkán, a 6. jelszórészlet hagyományos geoládában rejtőzik. A jelszórészletek sorrendben összeolvasva adják a teljes jelszót.

Az ajánlott útvonal

A parkolóból NyDNy-ra indulva bemegyünk a településre. A hídon átkelve elsőként a jelenleg kastélyszállóként működő Károlyi-kastélyt érintjük. A kastéllyal szemben lévő egyik információs táblán  N 47° 54,745' E 19° 59,141' 323 m [GCPSAS-1] rejtőzik az első jelszórészlet, a buszmegálló mellett.

A kastély történetéről bővebben itt.

A buszmegálló után jobbra fordulunk, a Parádi-Tarna-patak hídján át a Rákóczi útra érünk. Jobbra a St. Hubertus panziót, balra pedig az Ybl Miklós tervei alapján épült ivócsarnokot láthatjuk. Az ivócsarnok melletti pihenőhelynél  N 47° 54,754' E 19° 59,073' 329 m [GCPSAS-2] lesz a második jelszórészlet.

Az ivócsarnokról bővebben itt.

Visszamegyünk a Parádi-Tarna hídjához és azon ismét átkelve jobbra a Kossuth utcába fordulunk. 250 m múlva balra, a Petőfi utcába térünk. 600 m múlva érjük el a Petőfi u. 21. sz. alatt lévő üvegmanufaktúrát, melynek kerítésvonalában  N 47° 54,591' E 19° 58,749' 351 m [GCPSAS-3] található a következő jelszórészlet. A jelszórészlet az üveghutába való belépéstől függetlenül kereshető, a nap 24 órájában.

A csak előzetes bejelentkezéssel látogatható üvegmanufaktúráról bővebben lejjebb, az útvonalleírás utáni részben lehet olvasni! Az előzetes bejelentkezés a kód megtalálójára is vonatkozik!

A Petőfi utcán megyünk tovább, az útelágazásban jobbra fordulva hamarosan ismét a Kossuth utcába jutunk. Itt a Kossuth-szobor felé, balra folytatjuk utunkat. Itt kétfelé ágazik a Kossuth utca, mi a jobb oldali ágon, lefelé megyünk. Az útról jól rálátunk a részben elbontott üveggyár épületeire. Ismét átkelve a Parádi-Tarna-patakon a falu központjába jutunk, itt volt egykor az üveggyár bejárata. Az üveggyárral szemben, az út másik oldalán helyeztük el  N 47° 54,661' E 19° 58,488' 359 m [GCPSAS-4] a 4. jelszórészletet.

Az üveggyár története itt olvasható.

ÉK-re indulunk a Rákóczi úton, az első útelágazásnál, a Művelődési háznál balra fordulunk, hogy megtekintsük a 90 méterre lévő sasszobrot. A Művelődési ház mögötti parkban  N 47° 54,781' E 19° 58,618' 363 m [GCPSAS-5] lesz a következő, 5. jelszórészlet.

Parádsasvár címerállatáról, a sasról 2010-ben állított szobrot az önkormányzat. A sasszoborról bővebben itt.

Innen visszamegyünk a Rákóczi útra, a Parádsasvári ösjuhar mini tanösvény kezdőtáblájához. A tanösvényt végigjárva, a patakot újfent keresztezve egy kis ösvényre térünk, itt a korlát túloldalán  N 47° 54,675' E 19° 58,715' 357 m [GCPSAS-6] egy szorosan együtt álló facsoport tövében van elrejtve a 6. jelszórészletet tartalmazó műanyag láda.

A tanösvényről bővebben itt.

Bár innen a Kossuth utca közelebb lenne, de menjünk vissza a tanösvényhez, ill. a Rákóczi útra, hiszen lesz még itt látnivaló a jelszó megtalálása után is. Lefelé indulunk tehát a fejedelemről elnevezett utcán. Elsőként bal oldalon a Rákóczi Ferencet ábrázoló faszobrot vehetjük észre, melyről egyből látszik, hogy ugyanannak a szobrásznak a keze munkája, aki a Kossuth utcai Kossuth-szobrot is készítette. A szoborral szemben találjuk a palackozót, ahol a messze földön híres parádi büdösvizet (akarom mondani gyógyvizet) is palackozzák. Nem meglepő, hogy az ivócsarnok is itt található, hiszen sokáig ott árulták a palackozott gyógyvizet.

A parádi vízről bővebben itt.

Az ivócsarnoktól a már ismert úton, a kastély mellett érünk vissza a parkolóba.

---

Parádsasvár története

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.

Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.

Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.

A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.

1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta.

1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.

II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.

A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról sokáig Mátrasasvár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét.

Forrás: http://paradsasvar.hu/a-telepules-tortenete/

---

Üvegmanufaktúra

Fontos: Az Üveghuta Art Glass Parád Kft. manufaktúrája csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható!

A parádi üveggyártás régebbi időkre nyúlik vissza mint gondolnád...

Az üveggyártásnak a Mátra területén közel 800 éves hagyománya van, de a nagyobb mennyiségű öblös üveg és palackgyártás több, mint 300 esztendeje, a Rákóczi uradalom alatt indult meg. Onnantól kezdve évszázadokon át folyt üveggyártás a területen. 1767-ben került az üveggyár végleges helyére, Parádsasvárra, ahol 2005-ös bezárásáig működött. Igazi üvegfúvást ma már csak NÁLUNK láthatnak az érdeklődők!

Nyitvatartás minden nap 9-15 óráig!
Az üvegfúvó bemutatók egész óránként indulnak, értelemszerűen 14 órakor indul az utolsó.
A műhely egyidejűleg körülbelül 25 vendéget képes fogadni. Előzetes bejelentkezés szükséges!

Jegyárak:
Felnőtt: 1500 Ft
Diák vagy nyugdíjas: 1200 Ft
4 év alatt ingyenes.
Csoportos kedvezmények:
Diák és nyugdíjas csoportoknak 15 fős létszámtól 900 Ft/fő; felnőtt csoportok esetén 15 fős létszámtól 1200 Ft/fő.

Forrás: http://uvegmanufaktura.hu/paradsasvari-uvegmanufaktura/

---

A láda története

Második saját ládánkat a Mátra ékszerdoboz-településén, Parádsasváron rejtettük el, egyrészt mert egyik csapattagunk innen származik és ezer szállal kötődik szülőfalujához, másrészt mert rengeteg itt a látnivaló a gyógyvíztől az üveggyártásig. Nagyon régóta terveztük ezen az eddig geoláda-mentes településen a ládarejtést, igyekeztünk is minden igazán fontosat-érdekeset felfűzni erre a rövid útvonalra. Jó sétát és keresgélést kívánunk mindenkinek!