WAP: Kisméretű láda a lenti pihenőtől kb. 20 méterre egy kidőlt fatönk kifordult gyökerei közt.

---

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1599-2/2010. ügyiratszámú határozatában a geoláda elhelyezését engedélyezte.

A geoláda elhelyezéséhez a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület hozzájárult.

---

Megközelítés:
A kaptárkövek felé a falu irányából (lásd a mellékelt képeket, illetve térképet) földút vezet, ami száraz idő esetén akár személyautóval is járható egészen a természetvédelmi terület tábláig, illetve a mellette található pihenőhelyig. Itt is van egy-két autó számára elegendő parkolóhely. Bicikliket pedig a táblák valamelyikéhez lehet kikötni ( N 47° 53,540' E 20° 28,715' [GCKAPT+parkoló2]). Autósok számára én inkább az aszfaltos út végén található pihenőpados, tágas, parkolásra is alkalmas térséget ajánlom kiindulási pontként ( N 47° 53,343' E 20° 29,180' [GCKAPT+parkoló1]), ahonnan alig 600 méter kellemes séta vezet a célterülethez. Ezen, a tetőn vezető szakaszon szép időben csodálatos panoráma tárul elénk: északnak a Bükk tömbje, nyugat felé egészen a Mátráig látni, délnek is szabad a kilátás az Alföld felé.

A szomolyai kaptárkövek természetvédelmi oltalom alatt állnak (ezért is várt két évig engedélyeztetésre a geoláda). Bemutatásukra a Kaptárkő Egyesület egy tanösvényt alakított ki. Megkaptam az útvonal tervét, amely mind a kövek, mind az emberek szempontjából biztonságos módon vezeti körbe a látogatókat a kaptárkövek által lefedett teljes területen (lásd a mellékelt térképvázlatot). Ennek mentén kerestem elfogadható rejteket az újratelepítéshez.

A ládához be kell járni a tanösvény nagyobbik részét NEM TORONYIRÁNT, ami itt indul  N 47° 53,540' E 20° 28,715' [GCKAPT+tábla], hogy látni lehessen mindazt, amit ez a hely nyújt. Nem lehet bármely irányból megközelíteni a dobozt, illetve lehet, ha nagyon muszáj, de akkor panasznak nincs helye.

Azoknak, akik nem találják meg a ládát, egy alternativát biztosítok a jelszó megfejtésére. A pihenőnél egy kettős tájékoztató tábla várja az érdeklődőket ( N 47° 53,482' E 20° 28,654' [GCKAPT+alt_jelszo]). A baloldalin, amely a Szomolyai kaptárköveket mutatja be, meg lehet találni a jelszót, méghozzá a következőképpen:
Azonosítsd be a tanösvény nyomvonalát bemutató térkép melletti utolsó bekezdés, harmadik sorának utolsó szavát (nem mondatkezdő nagybetűvel kezdődik). Ha ennek első betűjét hátradobjátok, a másodikat pedig elhagyjátok, akkor megkapjátok az általam eredetileg választott jelszó ékezetlenített változatát, ami a megtalálás bejelentéséhez tökéletesen elegendő.

............................................................................................

A környékről:
Szomolya a Bükkalján, a Kánya-patak völgyében, Egertől keletre található legdélibb Bükkaljai település. A Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. Az észak-magyarországi harmad-időszaki vulkáni kitörések jelentős területeket borítottak el riolittufa-rétegekkel. A felszíni erózió által formált kőzet évmilliók alatt számos érdekes, sajátos alakot vett fel. Ezeknek legszebb példái láthatók összefüggő tömb, vagy süveg és kúp alakú formákban a Bükk déli lábánál. Az egyszerű kúpokat is gyakran kaptárköveknek nevezik, bár az igazi kaptárkövek azok, amelyekbe fülkéket is vágtak. A kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek. Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkő ismert, 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja és Szomolya határában található. A fülkék átlagos méretei: 60 cm magas, 30 cm körüli széles és 25-30 cm mély. Peremükön több lelőhelyen körbefutó keret található, amelyekbe valószínűleg a fülke fedelét helyezték. A kaptárfülkék nagy százalékát süvegcukor alakú, méreteikben teljesen eltérő (1-15 méter is lehet) tufa kúpokba vágták. A kaptárkő nemcsak a Bükkalja sajátossága. Előfordulnak fülkék andezittufában (Pilis-hegység) mészkőben, sőt dolomitban is (Budai-hegység). A Balkán-félsziget több pontján is, főleg Bulgáriában is ismertek.

A kaptárkő és kaptárfülke szó a néphagyományból ered, és egyértelműen korai, XI-XIV. századi méhészetre utal, és valóban, találtak is méhviaszt egyes fülkékben. Ám korábban a kaptárkövek rejtélyének megoldására számos más ötlet született: elterjedt az urnatemetkezési feltevés más szerint a honfoglalás idején beköltözött kis népcsoport készítette a fülkéket vallási célra, áldozati ajándékok tárolására. Ezek a tájképileg is megkapó földtani alakzatok egyúttal tehát régészeti, történelmi, néprajzi értéket is képviselnek.

Szomolya település egy része természetvédelmi terület. A falu hangulatát, utcaképét meghatározó rakott kőfalak, kőkeresztek, ámbitus oszlopok a helybeli kőfaragók munkáit dicsérik. A mesterek szükség szerint faragtak alakos, vagy bármilyen más mintás követ, de az alakokat vagy figurákat többnyire nem ők találták ki, hanem minta vagy rajz alapján dolgoztak. Egy 20 méteres pince kivágása 4-5 évig tartott, egy 4x4 méteres pincelakásé 2-3-4 hónapig. A lakosság többsége a XX. század elején áttért a szőlő és gyümölcstermelésre. . Országszerte, de külföldön is híres a szomolyai, rövidszárú fekete cseresznye. Kereskedői feljegyzések szerint a gyümölcs az 1880-as években a bécsi és németországi piacokra is eljutott. A cseresznye mellett más gyümölcsöknek is messze földön volt piaca és a környék egyben évszázados tradiciókkal rendelkező, az egri történelmi borvidékhez tartozó szőlőtermelő vidék.

Június első vasárnapja: Cseresznyefesztivál
Szeptember első vasárnapja: Kisasszony-napi búcsú, falunap
Borkóstolási lehetőség a falu pincéiben (Kaló Imre)

Sikeres kincskeresést és jó időtöltést!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---