FONTOS INFÓ!
A kesserek jelezték, hogy a kálvária mögötti rét magántulaja nem szívesen veszi az áttrappolást a mezején, ezért a kerülős megközelítést (lásd: utolsó képen) javaslom. Bocsánat a kellemetlenségért.
Röviden
Nagyobbacska 30x20x12 cm-es konyhai doboz kiszáradt fa megmaradt törzsében. Kérlek, mindent rejts vissza úgy, ahogy találtad! Köszi.
A ládába TravelBug helyezhető.
A láda megközelítése
Ha autóval érkeztek, könnyű dolgotok van, a falu szélén (a Barnag felőli oldalon) leparkolva 2 perc sétával elérhető a kálvária. A parkolótól kb. 15 perc a láda. Kérlek benneteket, NE hajtsatok be autóval a kálváriát körülvevő legelőre, mivel az MAGÁNTERÜLET! A főút túloldalán, a temető előtt bőven lesz módotok parkolni. N 46° 58,370' E 17° 43,631' 275 m [GCVOKA+1parkoló]
Geoösvény kezdete a falu központjában a piros jelzésen: N 46° 58,288' E 17° 43,382' 279 m [GCVOKA+72] A pirosról kb. 175m múlva térj le balra, majd kb. 200m múlva jobbra, utána tarts egyenesen az erdősáv széléig.
Ha busszal jöttök, akkor a Veszprém - Nagyvázsony, a Veszprém - Ajka, vagy a Veszprém - Tapolca viszonylatok valamelyikével próbálkozzatok. Vöröstón a Faluház megállónál is leszállhattok, onnan kb. 10 perc séta vár rátok Vöröstóig.
Vasút a környéken nincs.
Ha gyalog vagy kerékpárral vagytok, szinte bármely irányból érkezhettek, a helyszín az összes környező településről elérhető jelzett túraútvonalakon.
Vöröstó
Vöröstó a Vázsonyi-medence széleire települt kis falvak közül a Kinizsi várhoz legközelebb épült község. Csendes, nyugodt hely, határából szép a kilátás a Kab-hegy és a Bakony környező vonulatai felé. Miután a környék ládái közül egyik sem tud ilyen panorámát villantani, ezért ide hívlak titeket egy kis kincskeresésre.
Egy kis történelem
Vöröstó nevét régi oklevelekben sokféleképpen írták, szerepel Felverestó, Veristó, Werestohn, Werestho, Werewtho, Verestó és végül Vöröstó elnevezéssel. Nevéről ítélve azonban hiába keresnétek közelében bármilyen vöröstavat, nem akadnátok ilyenre, csupán Nagyvázsonytól északra ismeretes a "Vízvöröstó".
A falu területe a legrégibb időktől lakott hely, felbukkant már a kőkorszakbeli ember nyoma is. A falu határából előkerülő pattintott kőszerszámok, kisebb-nagyobb leletek bőségesen igazolják e kor emberének jelenlétét.
Az első okleveles feljegyzések szerint a XII. században a veszprémi Szent Mihály székesegyház, később Comes Sol, majd az Almádi apátság tulajdona. A mohácsi vész után a falu fokozatosan elpusztul, elnéptelenedik, lakóit elhajtják, megölik, aki megmenekül, az a vázsonyi várban, vagy még távolabb keres menedéket.
A falu "újraélesztése" végett kezdi meg 1714-ben Zichy Imre a svábok betelepítését. Az első telepesek 1723-ban már szerepelnek a hivatalos összeírásokban. 1732-ben már annyian vannak, hogy plébániát is kapnak, melyhez tartozó hívek már 1734-től hivatalosan anyakönyvezve is szerepelnek. Ebben az időben Vöröstót őstermelő faluként tartották számon. Kétnyomású határában őszi és tavaszi búzát, árpát, tönkölyt, babot, borsót és lencsét termeltek. Az állattenyésztést elegendő legelő biztosította. Ezen kívül - hordási robot ellenében - a bakonyi pusztán szabadon kaszázhattak. Az igával rendelkezők fuvarba, a gyalogszeresek napszámba jártak. Kiegészítő foglalkozás az erdőgazdaság, fakitermelés és szőlőművelés.
A jobbágyfelszabadítás utáni időkre a szűkős megélhetési viszonyok jellemzők. A község szántóterülete mindössze 460 hold volt, melynek jelentős részét a nagybirtok foglalta el. Az értékesítési viszonyok kedvezőtlenek: legközelebbi piaca és vasútállomása a 22 kilométerre fekvő Veszprém. Mindezek következtében a lakosság száma 1829 óta egészen napjainkig erősen csökken. Ma már kevesebb, mint 100 lakosa van.
Építészet
A falu egyetlen utcájának kétoldalán épült házak (56 db ház - régen és most is) érdekes képet mutatnak. A völgy nyújtotta kedvező települési viszonyokat használták fel igen ötletesen a telkek egykori gazdái, amikor házaikat egymás mögé építették, megtakarítva egy-egy oromfalat és fele olyan hosszúra nyújtva falujukat, mintha a környéken szokásos soros településű módszer szerint építkeztek volna. Az utcasorban lévő házakat az udvar közepén húzódó kiskert választja el egymástól, a telkek végében pedig csaknem zárt pajtasor határolta el az udvart, kijárattal az udvar és a szérű felé is. A zárt pajtasor kitűnő védelmet nyújtott az itt uralkodó északnyugati szél ellen is. (Fotó a pajtasorról)
A falu jómódját a Stájerországba irányuló borkereskedelem alapozta meg, mely lakáskultúrájában is megnyilvánult. A borért cserébe visszafelé általában épületfát hoztak. A faluban számos ház azóta is megőrizte díszes homlokzatát.
Vallási örökség
A falu eredeti (fa) templomát már 1121-ben említik, és még 1550-ben is fennáll. További sorsa ismeretlen, de lévén fából készült, gyanítható, hogy a törökök felégették.
A ma is látható templom alapkövét 1825 márciusában rakták le. Az akkor még több, mint négyszáz lelkes faluban a kisgyermekeket kivéve szinte mindenki dolgozott a templom építésén, és mindent saját kezűleg készítettek. Nem volt ugyan még befejezve, de az első misét már november 1-én megtartották. (Innen ered a jelenlegi búcsúünneplés.) A ma is látható oltárképet - Szűz Mária Szeplőtlen Fogantatása - gróf Széchenyi Zsófia festette Bécsben, így a templom védőszentje ez újabbira változott, a búcsúünneplés azonban Mindenszentek maradt. A vöröstói a környék legnagyobb és legszebb temploma, külső mérete 32x19 méter, területe 325,5 m2. Ha belülről is szívesen megnéznétek, Czaun Józsefnétől (51-es házszám, 88 / 273 046) kérjétek a kulcsot.
A templomon kívül a faluban a telepesek számos más vallási építményt is emeltek, a szentháromságszobrot, útszéli kereszteket. A kálvária 1863-ban készült el, melyet - pályázati forrásból - 2007 nyarán újítottak fel.
Közelmúlt és jelen
A falu jelenlegi arca jó időre megmenekült. A település gazdag vallási örökségére, történelmi épületeire és egyedülálló településszerkezetére hivatkozva 2004 júniusától a falu teljes belterülete területi műemléki védelem alatt áll.
Ideális adottságai ellenére azonban a falu alig nyitott a turisták, túrázók felé. A faluban csak egy helyi (magán)szálláshelyadó szolgáltat. A faluban nem hogy étkezési lehetőség nincs, de még egy árva kocsma (!) sem. Az egyetlen kereskedelmi objektum a kisbolt, amely H-P délelőtt 8-11 óráig (!) várja az arra tévedőket a faluház szomszédságában.
Látnivalók
A falu határában álló információs táblán (is) említett Vöröstói Galéria (Látványtár) Szabó László fafaragó művész otthonában és gondozásában üzemel, de csak a nyári időszakban, főként az ilyenkor szervezett alkotótáborok idején látogatható (július-augusztus). Ha ekkor érkeztek és van kedvetek körülnézni, a 88 / 273 010-es számon egyeztessetek. N 46° 58,216' E 17° 43,095' 284 m [GCVOKA+10]
A falu délnyugati szélén fekszik a Bodzavár Alapítvány tanösvénye, melynek területe egyben az alapítvány által szervezett táborok színhelye. A tanösvény korlátlanul látogatható, de az üzemeltető (Radnay Péter, 70 / 389 06 02) arra kér Titeket, telefonon is jelezzétek érkezéseteket. Ő vöröstói lakos, és ha épp ott tartózkodik, prospektussal, térképpel is tud segíteni. Ha van szabad kapacitás, nagyobb csoportoknak (8-10 főtől) erdei szállást is tud biztosítani. A tanösvény bejárata: N 46° 58,037' E 17° 43,058' 284 m [GCVOKA+72]
Nem messze innen található a falut is keresztező Ragonya-patak forrása, mely valójában egy legelővel, szántóval, erdősávval határolt kis tavacska: N 46° 57,543' E 17° 43,423' 325 m [GCVOKA+58]
HEURÉKA!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Továbbiak és képek később. [Geoládák v4.5.0]
-----------------
A helyszínen már jártunk három alkalommal. Egyszer csak úgy megálltunk, mikor arra mentünk. Másodszor a korábbi rejtés miatt, most újra arra jártunk és megálltunk az új rejtés miatt. Több talán már a következő évtizedben nem lesz.
A jelenlegi rejtés lehetne akár multi is.
Jó rejtés, érdekes, mint ahogy azt a rejtőtől már megszokhattuk.
Nem volt nálam villáskulcs, így a negyedik csavart nem tudtam letekerni, megmozdítani sem, maradt az alternatív, amely ugyanúgy egy jó kis rejtés!
A külső doboz egyik oldala repedt, törött. A belső rendben.
Sétáltam egy nagyot a melegben, a kiégett legelőn, ahol most jó kis szellő fújdogált, így a séta kellemes volt.
Megtaláltuk! 🙂
Itthon vettem észre ez a rejtés lett a 3000 megtalálásunk.
Olvasva a leírást, a hosszabb úton közelítettük, meg a kálváriát. A kápolna előtt egy sorompóba ütköztünk, és a Magánterület táblával találkoztunk. Azért csak elsétáltam a kápolnáig, itt szembesültem azzal nem itt kell keresni a ládát, hanem innet 300-méterre. A learatott búzamezőn közelítettünk a láda felé még autóval. Itt ért az ujabb meglepetés, még mindig nincs meg a jelszó, oda-vissza kell sétálni, bár izgatott a rejtés megfejtése, ezután a már a pótjelszóra koncentráltun. A pótjelszó tartóját megtaláltuk, de jelszó nem volt benn, hívtuk a rejtőt aki kedvesen segített, és be is tettünk egy cetlit a tartójában a következő kessereknek.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v4.0.3]
GCVB03 letekerése közben, kis kitérővel útba esett.
Nem könnyen tekertem fel a dombra, a láda megkerült, de amikor kiderült hogy ez valójában egy SUNYI MULTILÁDA, elment a kedvem tőle.
Az elődjét 2018-ban megtaláltam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
A rejtés kivitelezése tetszett, ilyet még nem láttunk. A felfelé vezető út is meglett, hogy ne kelljen a magánterületen átmenni. A vadvirágos mezők ilyenkor mindig lenyűgözőek.
Köszönet a rejtésért. De két dolgot javasolnék. Az első, hogy ez tévesen hagyományos rejtésként van feltüntetve, holott MULTI. És ráadásul úgy, hogy a leírásban nem szerepel a második pont koo-ja, így ha a ládából eltűnik az erre utaló papír, a Kereső állhat, mint Bálám szamara. A másik visszatetsző dolog a réten történő áthaladás. Bizonyára a szociopata nagyarcú tulajdonosnak borzasztó taposási kárt okoz néhány áthaladó bakancsos. Sajnos vannak ilyen emberek.
Más. A iparos kivitelezés a Rejtő részéről egészen kiváló.
Hm-hm. Vegyes érzéseim vannak a ládával kapcsolatban. A környezet szép, ott nincs vegyesség, de a rejtés. Egyrészt nagyon nem örülök annak, hogy a régi, megszűnt ládát nem lehetett feltámasztani (nem tudom, kin múlt), és ezért most aki azt már megtalálta, annak kétszer kell eljönnie, ha ki akarja takarítani a térképét, aki meg nem volt itt régebben, annak meg eggyel kevesebb pont jut. (Én ebbe az utóbbi csoportba tartozok egyébként.) A másik pedig ez a különleges rejtési mód. Az jó, hogy egyedi meg ötletes, de ne haragudj, kedves rejtő, őszintén megmondom, engem egy picit bosszantott. Talán ha multiládának lenne jelölve, akkor valahogy a lelkem mélyén jobban el tudnám fogadni. Nem mintha nagy nehezünkre esett volna megtenni ezt a plusz kis távolságot, de akkor is, na. Ha az ember hagyományos ládára készül, akkor arra számít, hogy megtalálja és kész. Aztán persze lehet, hogy csak túlérzékenykedtem, bocsánat érte.
Ja és érdekes volt megfigyelni a kápolna mögötti ,,ufóleszállóhelyeket'': több helyen néhány méter átmérőjű kis körök látszottak a fűben, ahol a növényzet egy-egy körvonal mentén sötétebb zöld árnyalatú volt. Egy ilyen látható a mellékelt fényképen.
N 46° 58,370' E 17° 43,631' 275 m [GCVOKA+1parkoló]
N 46° 58,288' E 17° 43,382' 279 m [GCVOKA+72]
N 46° 58,216' E 17° 43,095' 284 m [GCVOKA+10]
N 46° 57,543' E 17° 43,423' 325 m [GCVOKA+58]
