A jelszóhoz kell egy segédeszköz. Leírás a ládában. Ha nincs kedved/időd szöszölni: Pótrejtés1 - Parkolóban a kopjafa és útmenti kereszt közötti kuliszkockában. Pótrejtés2 - Temető végi jézusos kereszt mögötti sír mögött. Legyen világosság!

A láda megközelítése
Ha autóval érkeztek, könnyű dolgotok van, a falu szélén (a Barnag felőli oldalon) leparkolva 2 perc sétával elérhető a kálvária. A parkolótól kb. 15 perc a láda. Kérlek benneteket, NE hajtsatok be autóval a kálváriát körülvevő legelőre, mivel az MAGÁNTERÜLET! A főút túloldalán, a temető előtt bőven lesz módotok parkolni.  N 46° 58,370' E 17° 43,631' 275 m [GCVOKA+1parkoló]
Geoösvény kezdete a falu központjában a piros jelzésen:  N 46° 58,288' E 17° 43,382' 279 m [GCVOKA+72] A pirosról kb. 175m múlva térj le balra, majd kb. 200m múlva jobbra, utána tarts egyenesen az erdősáv széléig.

Ha busszal jöttök, akkor a Veszprém - Nagyvázsony, a Veszprém - Ajka, vagy a Veszprém - Tapolca viszonylatok valamelyikével próbálkozzatok. Vöröstón a Faluház megállónál is leszállhattok, onnan kb. 10 perc séta vár rátok Vöröstóig.

Vasút a környéken nincs.

Ha gyalog vagy kerékpárral vagytok, szinte bármely irányból érkezhettek, a helyszín az összes környező településről elérhető jelzett túraútvonalakon.

Vöröstó
Vöröstó a Vázsonyi-medence széleire települt kis falvak közül a Kinizsi várhoz legközelebb épült község. Csendes, nyugodt hely, határából szép a kilátás a Kab-hegy és a Bakony környező vonulatai felé. Miután a környék ládái közül egyik sem tud ilyen panorámát villantani, ezért ide hívlak titeket egy kis kincskeresésre.

Egy kis történelem
Vöröstó nevét régi oklevelekben sokféleképpen írták, szerepel Felverestó, Veristó, Werestohn, Werestho, Werewtho, Verestó és végül Vöröstó elnevezéssel. Nevéről ítélve azonban hiába keresnétek közelében bármilyen vöröstavat, nem akadnátok ilyenre, csupán Nagyvázsonytól északra ismeretes a "Vízvöröstó".

A falu területe a legrégibb időktől lakott hely, felbukkant már a kőkorszakbeli ember nyoma is. A falu határából előkerülő pattintott kőszerszámok, kisebb-nagyobb leletek bőségesen igazolják e kor emberének jelenlétét.

Az első okleveles feljegyzések szerint a XII. században a veszprémi Szent Mihály székesegyház, később Comes Sol, majd az Almádi apátság tulajdona. A mohácsi vész után a falu fokozatosan elpusztul, elnéptelenedik, lakóit elhajtják, megölik, aki megmenekül, az a vázsonyi várban, vagy még távolabb keres menedéket.

A falu "újraélesztése" végett kezdi meg 1714-ben Zichy Imre a svábok betelepítését. Az első telepesek 1723-ban már szerepelnek a hivatalos összeírásokban. 1732-ben már annyian vannak, hogy plébániát is kapnak, melyhez tartozó hívek már 1734-től hivatalosan anyakönyvezve is szerepelnek. Ebben az időben Vöröstót őstermelő faluként tartották számon. Kétnyomású határában őszi és tavaszi búzát, árpát, tönkölyt, babot, borsót és lencsét termeltek. Az állattenyésztést elegendő legelő biztosította. Ezen kívül - hordási robot ellenében - a bakonyi pusztán szabadon kaszázhattak. Az igával rendelkezők fuvarba, a gyalogszeresek napszámba jártak. Kiegészítő foglalkozás az erdőgazdaság, fakitermelés és szőlőművelés.

A jobbágyfelszabadítás utáni időkre a szűkős megélhetési viszonyok jellemzők. A község szántóterülete mindössze 460 hold volt, melynek jelentős részét a nagybirtok foglalta el. Az értékesítési viszonyok kedvezőtlenek: legközelebbi piaca és vasútállomása a 22 kilométerre fekvő Veszprém. Mindezek következtében a lakosság száma 1829 óta egészen napjainkig erősen csökken. Ma már kevesebb, mint 100 lakosa van.

Építészet
A falu egyetlen utcájának kétoldalán épült házak (56 db ház - régen és most is) érdekes képet mutatnak. A völgy nyújtotta kedvező települési viszonyokat használták fel igen ötletesen a telkek egykori gazdái, amikor házaikat egymás mögé építették, megtakarítva egy-egy oromfalat és fele olyan hosszúra nyújtva falujukat, mintha a környéken szokásos soros településű módszer szerint építkeztek volna. Az utcasorban lévő házakat az udvar közepén húzódó kiskert választja el egymástól, a telkek végében pedig csaknem zárt pajtasor határolta el az udvart, kijárattal az udvar és a szérű felé is. A zárt pajtasor kitűnő védelmet nyújtott az itt uralkodó északnyugati szél ellen is. (Fotó a pajtasorról)

A falu jómódját a Stájerországba irányuló borkereskedelem alapozta meg, mely lakáskultúrájában is megnyilvánult. A borért cserébe visszafelé általában épületfát hoztak. A faluban számos ház azóta is megőrizte díszes homlokzatát.

Vallási örökség
A falu eredeti (fa) templomát már 1121-ben említik, és még 1550-ben is fennáll. További sorsa ismeretlen, de lévén fából készült, gyanítható, hogy a törökök felégették.

A ma is látható templom alapkövét 1825 márciusában rakták le. Az akkor még több, mint négyszáz lelkes faluban a kisgyermekeket kivéve szinte mindenki dolgozott a templom építésén, és mindent saját kezűleg készítettek. Nem volt ugyan még befejezve, de az első misét már november 1-én megtartották. (Innen ered a jelenlegi búcsúünneplés.) A ma is látható oltárképet - Szűz Mária Szeplőtlen Fogantatása - gróf Széchenyi Zsófia festette Bécsben, így a templom védőszentje ez újabbira változott, a búcsúünneplés azonban Mindenszentek maradt. A vöröstói a környék legnagyobb és legszebb temploma, külső mérete 32x19 méter, területe 325,5 m2. Ha belülről is szívesen megnéznétek, Czaun Józsefnétől (51-es házszám, 88 / 273 046) kérjétek a kulcsot.

A templomon kívül a faluban a telepesek számos más vallási építményt is emeltek, a szentháromságszobrot, útszéli kereszteket. A kálvária 1863-ban készült el, melyet - pályázati forrásból - 2007 nyarán újítottak fel.

Közelmúlt és jelen
A falu jelenlegi arca jó időre megmenekült. A település gazdag vallási örökségére, történelmi épületeire és egyedülálló településszerkezetére hivatkozva 2004 júniusától a falu teljes belterülete területi műemléki védelem alatt áll.

Ideális adottságai ellenére azonban a falu alig nyitott a turisták, túrázók felé. A faluban csak egy helyi (magán)szálláshelyadó szolgáltat. A faluban nem hogy étkezési lehetőség nincs, de még egy árva kocsma (!) sem. Az egyetlen kereskedelmi objektum a kisbolt, amely H-P délelőtt 8-11 óráig (!) várja az arra tévedőket a faluház szomszédságában.

Látnivalók
A falu határában álló információs táblán (is) említett Vöröstói Galéria (Látványtár) Szabó László fafaragó művész otthonában és gondozásában üzemel, de csak a nyári időszakban, főként az ilyenkor szervezett alkotótáborok idején látogatható (július-augusztus). Ha ekkor érkeztek és van kedvetek körülnézni, a 88 / 273 010-es számon egyeztessetek.  N 46° 58,216' E 17° 43,095' 284 m [GCVOKA+10]

A falu délnyugati szélén fekszik a Bodzavár Alapítvány tanösvénye, melynek területe egyben az alapítvány által szervezett táborok színhelye. A tanösvény korlátlanul látogatható, de az üzemeltető (Radnay Péter, 70 / 389 06 02) arra kér Titeket, telefonon is jelezzétek érkezéseteket. Ő vöröstói lakos, és ha épp ott tartózkodik, prospektussal, térképpel is tud segíteni. Ha van szabad kapacitás, nagyobb csoportoknak (8-10 főtől) erdei szállást is tud biztosítani. A tanösvény bejárata:  N 46° 58,037' E 17° 43,058' 284 m [GCVOKA+72]

Bővebb információ: www.bodzavar.hu

Nem messze innen található a falut is keresztező Ragonya-patak forrása, mely valójában egy legelővel, szántóval, erdősávval határolt kis tavacska:  N 46° 57,543' E 17° 43,423' 325 m [GCVOKA+58]

Forrás: schwaben.hu

Köszönet Gabeszosznak a szövegért!