Webes felületen (tehát NEM az appban) belépve, a ládaoldal alján láthatod a koordinátákat és a segítséget a megközelítéshez.

Röviden
A láda koordinátái NEM a láda valós helyét mutatják. Azt akkor kapod meg, ha megtaláltad az összes szükséges ládát, ld. lent.

Flottilla
Gyerekkoromban még sokszor láttam kimenőre távozó Flottillás katonákat hosszú szalagos tányérsapkájukban járkálni a környéken. Az egység feladata a folyami katonai őrizet volt. Az önálló Flottilla 2001-ben szűnt meg, ma az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred kötelékében él tovább a Flottilla hagyomány. A Flottilla laktanyájára 2001-ben került lakat a Váci út túloldalán, jelenleg bontják, elkezdték beépíteni. A bontás előtti állapotról több képet ezeken a linkeken találsz: NLC Petőfi Laktanya, Coldwar exploration urbex blog. A kikötő azonban nem szűnt meg, vannak benne hajók és őrzik is. Ha ügyes vagy, a kerítésen keresztül be tudsz lesni a láda felé sétálva.

A hely a katonai kikötő miatt félig ipari hely, amelyet a szocialista időkben betontörmelékkel építettek meg a dunai árvizek ellen. A betontömbök ott vannak, de azt benőtte a természet, és ha kimész a partra és ezt nézed, akkor szerintem szép, és van is benne valami vadromantika. Egy városban vagyunk, nem az érintetlen természetben. Különösen ajánlom a félsziget csúcsát.  N 47° 35,619' E 19° 4,898' 111 m [GCSZIL+Félsziget-csúcs]
Ha ez a környezet számodra nem tetsző, akkor nem kötelező megkeresni a ládát.

A Szilas-patak
A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak hívják, Rákospalota környékén Palotai-pataknak nevezték régen.

Útja során Kerepes Szilasliget nevű részéből kiindulva Kistarcsa, majd Nagytarcsa belterületén halad, ahonnan egy éles kanyarral Cinkota felé veszi az irányt. Az M0 gyorsforgalmi út alatt áthaladva éri el Budapest XVI. kerületét, ahol az 1978-ban, mesterségesen kialakított Naplás-tóba torkollik. Innen egy lefolyó indítja további útjára Mátyásföldön, Rákospalotán és Káposztásmegyeren keresztül, ahol beleömlik a Mogyoródi-patak. Onnan pár száz méter megtétele után, nem messze a Megyeri hídtól végül a Dunába torkollik. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 - 0,16 m3/s.

A patakot a dunai árvízek jelenleg is visszaduzzasztják. Nagyobb esőzéseknél régebben kiöntött, ami áradást okozott az alacsony fekvésű újpesti szakaszokon, és az itteni házakat elöntötte. Ezen utcákban nőttem fel, így gyerekkoromban a szemben lakó bácsi még azt mesélte, hogy áradás idején kosárral lehetett halakat fogni az utcában... Az áradások okozta problémákról javaslom olvassátok el a képek között az Esti hírlap cikkét.
Emiatt építettek magas gátakat, és betonozták ki a patakot 1963-67-ben. Több infó itt.
Sajnos ez nyílegyenes kanálissá silányította a patak ezen részét. Időszerű lenne ezt természetesebbé tenni.

A globális felmelegedés elérte a Szilas-patakot is. 2022-ben kiszáradt a középső szakasza, és onnan menteni kellett a halakat. Hogy lehet, hogy csak a középső szakasza? Úgy, hogy a belefolyó tisztított szennyvizek miatt utánpótlást kapott a lentebbi szakaszon. Ezúttal a szennyvíz jó dolognak bizonyult. Több infó a Turista magazin cikkében.

A Megyeri Csárda rövid története
Újpest első épülete, mely 1695 óta áll itt.  N 47° 35,346' E 19° 4,907' 111 m [GCSZIL+Megyeri-csárda]
Ez a vidék egykor a római Limes láncszeme volt, a környékén erődítések helyezkedtek el, és itt állt az őrtorony is.
A XIX. századtól Károlyi gróf hitbizományi birtoka volt a település Újmegyer néven, fejlett szőlőművelés folyt itt.
A mai csárda főépületéhez a XVIII-XIX. században istálló és beszálló fogadó tartozott. A Dunai oldalon ma is látható a lebontott szárnyépület ajtó- és ablakíveinek maradványa. A Pestre igyekvő felsőmagyarországi parasztok a csárda északi kapuján érkeztek, majd itt megpihenve a déli vagy más néven pesti kapun keresztül folytatták útjukat.

A betyárvilágról szóló színes hagyomány azt tartja, hogy a pénzével hazatartó paraszt sokszor nemcsak pénzét és csinos feleségét, de még az életét is a becsali csárdában hagyta.

Született egy egész jó összefoglaló a Megyeri csárda történetéről, itt olvashatod.

Források
Wikipédia Szilas-patak
Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes facebook oldala: Budapest halai bejegyzés 1 Budapest halai bejegyzés 2
Filmeit nagyon ajánlom minden természetbarátnak, youtube-on megtalálhatók.
NLC Petőfi Laktanya
Megyeri csárda
Hampage
Arcanum - Esti Hírlap, 1963. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám) Csak előfizetéssel olvasható, de a képek között megtalálható a teljes cikk

Képek forrása
Kertvárosi bringajárőr

---

A következő geoládákat

947.	GCCSIP	(M) Szilas-patak forrásvölgy (Szárnyaló Sas)
4369.	GCKPUT	(M) Szilas menti kerékpárút (orszagoskek)
4599.	GCLIMA	(H) Liva-malom (Csg12)
186.	GCNapl	(M) Naplás-tó (Bajuszcica)
4947.	GCNEVE	(H) Nevesincs-tó (Szárnyaló Sas)
4850.	GCSPUJ	(M) Sportos Újpest: Szilas-park (Szárnyaló Sas)
968.	GCSzp	(H) Szilas patak (Mr Zerge)

kell megtalálnod, hogy megkapd a záróláda elérhetőségét!