Röviden

19x14x9 cm-es kékfedeles doboz, többtörzsű fa tövénél, hánccsal álcázva.



Megközelítés
Autóval a Fenyő ABC-nél érdemes parkolni  N 47° 52,388' E 20° 25,294' 123 m [GCOCSU+1-parkoló], de kényelmesebbek akár a sportpályához is legurulhatnak, ezzel kb. 10 perccel csökkentve a menetidőt. N 47° 52,366' E 20° 25,739' 123 m [GCOCSU+2-parkoló]
Busszal érkezők, Ostoros, Egri út 100. megállónál szálljanak le. Egerből rendszeres buszjárat indul minden nap.
Menetrend

Bevezető
Ez a láda Doktor Hunor 7. szülinapjára készült. Fogadjátok olyan szeretettel, ahogy Ő fogadta és keressétek olyan lelkesedéssel, ahogy Ő keresgéli a ládákat országszerte, több mint egy éve töretlenül.

Egy bő két kilométeres, kb 45 perces kényelmes sétával elérhető ez a különleges építmény és a láda. Az út többé-kevésbé végig jelölve van ("csúnyamunka", térkép szerint zöld turista jelzés). A sportpályától a címeres hídon  N 47° 52,403' E 20° 25,798' 123 m [GCOCSU+híd] átkelve érdemes elindulnunk. Ha felérünk az aszfaltút tetejére a fák közé rejtett ösvényt könnyű benézni (bár más irányból is megközelíthető a cél), csak az útjelzést kell kiszúrnunk.  N 47° 52,579' E 20° 26,430' 123 m [GCOCSU+letérő]

Leírás

"Csúnyamunka" - Török-torony

Egertől délkeletre, a város határától öt kilométerre, Ostoros falu határában, a Pünkösd-tetőn egy furcsa kis kőépítmény bújik meg az erdőszélen. A rusztikus travertínó-tömbökből épített kőkupolát Csúnyamunkának hívják a helybéliek. Úgy tartják, hogy a török időkből maradt itt ez a kőkunyhó és valamiféle megfigyelő hely lehetett.

Forrásvízi mészkőből (darázskőből) épült, kör alaprajzú, alakja méhkasra emlékeztet. A szájhagyomány szerint a tornyot egy titkos járat kötötte össze az egri várral. A hegy tetejét mára már benőtték a fák, de korábban tiszta időben a Csúnyamunka tetejéről el lehetett látni déli irányban akár a Tiszáig is.

A kultikus ihletettségű földrajzi nevek (Ostoros - Ystoros, Pünkösd-hegy - Élő-hegy, Aranybika-tető, a szomszédos Méti-hegy stb.), a közeli kaptárkő-lelőhelyek közvetve valóban a Csúnyamunka szakrális szerepét is felvetik. Tehát nem elképzelhetetlen, hogy e kőkupola a természet megfigyelésére, az égitestek járásának mérésére szolgáló építmény, csillagászati obszervatórium volt, ahol kultikus szertartásokat is folytattak - jóval a török hódoltságot megelőző időkben.

A török kori eredetet az objektumot ismerő régészek, történészek sem zárják ki, de a kőkupola készítésének idejéről, valamint rendeltetéséről okleveles adatok, illetve régészeti feltárások hiányában nem lehet biztosat mondani.

Forrás
Csúnyamunka-ősi obszervatórium a Bükkalján