Penyige Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, Fehérgyarmat felől (5 km) közelíthető meg a legkönnyebben. Közúton elérhető a 491-es főúton; vonattal a Mátészalka-Zajta-vasútvonalon. Mező András és Németh Péter helységnévtára szerint Penyige 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. A településnév ismeretlen eredetű, szláv nyelvből való származtatása nem kellően bizonyított. Első neve Penige, a XIV. századtól Penge, a XV. századtól Penyige.
A tragédia
1905. május 5-e gyászos nap a falu történetében. Akkoriban még rév működött a Szenkén N 47° 59,639' E 22° 33,373' 109 m [GCklnc+szenke] mivel közúti híd nem volt, a vasúti hidat pedig nem használták a gyalogosok. E napon penyigei kislányok (13-17 évesek) búzát tisztítani indultak a Szenke túlpartján lévő Vályi birtokra. A révész csónakkal vitte őket át a Szenkén. A révésszel és egy epilepsziás fiúval együtt tizenöten voltak a rozoga csónakban. A beteg fiútól féltek a lányok, és mindannyian a csónak elejébe kezdtek húzódni. A túlsó parttól nem messze a csónak eleje lesüllyedt, a benne lévők mind a vízbe estek, a felfordult csónak rájuk borult. A szörnyű tusában 9 kislány belefulladt az akkor még több méter mély vízbe. Ennek a tragikus eseménynek nyomán született a penyigei históriás ballada.
A református temetőben megtekinthető a penyigei balladabeli kilenc kislány kopjafás sírja N 48° 0,122' E 22° 34,199' 109 m [GCklnc+lányok]; valamint a magyar millennium alkalmából felállított harangláb és lélekharang. Aki ellátogat az ország eme távoli csücskébe, bizonyára útba ejti a környék többi ládáját is.