A rejtés a fától kb. 20 m-re, DNY-i irányban van. A fa mögött lévő fenyőerdőben kell keresni. A láda 18x12x7 cm konyhai doboz, melyet egy fatuskóban elrejtve találsz meg.

Megközelítés

Személygépkocsival
Szeged és Baja felől, az 55-ös úton itt kanyarodj le:  N 46° 13,410' E 19° 45,982' 21 m [GCruzs+1kereszteződés] 250 méter megtétele után, már látható is a fa.

Itt érdemes autóval megállni.
 N 46° 13,284' E 19° 45,977' 30 m [GCruzs+Parkoló]

Tömegközlekedéssel
Az "Erdei pihenő nevű megállónál" kell leszállni, majd tovább haladva a település irányába, a Királyhalmi utcáról az Erdő utcára kell jobbra lekanyarodni:  N 46° 12,366' E 19° 47,334' 21 m [GCruzs+2kereszteződés] 2,4 km megtétele után, már látható is a fa.

Menetrend

Rejtők és a rejtés körülménye

A Ruzsa-fa az Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola gondozásában levő 440 hektáros Tanulmányi erdőhöz tartozik.
Én ebben az iskolában tanítok pedagógusként, és diákjaimmal rendszeresen látogatjuk a Ruzsa-fát, kerékpározás, versenyek, túrák, szakkör keretében.
A diákjaimmal közösen választottuk ki a rejtéshez használt fát, motorfűrésszel és fejszével alakítottuk ki, hogy alkalmas legyen egy láda fogadására , majd a Ruzsa-fa mögött lévő erdőbe lett elhelyezve.

Az ásotthalmi Ruzsa-fa
 N 46° 13,288' E 19° 45,965' 30 m [GCruzs+Ruzsa-fa]

A Ruzsa-fa Ásotthalom emblematikus famatuzsáleme. Minden bizonnyal a település kiterjedt külterületének legidősebb, legméretesebb fája. De nemcsak a településen, hanem a tágabb értelemben vett környéken sincs hasonló méretű, de még inkább hasonlóan ismert, nevezetes fa.

Nevét Rózsa Sándor környékbeli betyárról kapta. Hogy mikor? Ez bizony a múlt ködébe vész. Egy biztos, közel száz éve már biztosan ez volt a neve ennek a nevezetes fának. Nevét sokan, sokféle képen említik. Így találkozhatunk az alábbiakkal: Rózsa Sándor nyárfája, Rózsafa, Rúzsafa, Ruzsafa, és az utóbbiakat kötőjellel írva, pl. Ruzsa-fa. A fa Ásotthalom településtől északra, a bajai út 31-es kilométerének a közelében, attól a település irányában, az úttól mintegy 200 méterre található. Napjainkban a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tanulmányi erdejének büszkesége.

Korát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnökre hivatkozva mintegy 200-220 évesre tehetjük. Ha ezt elfogadjuk, akkor a fát valamikor az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején ültethették el. Ásotthalom környékén 1805-ben kezdődtek az első erdőtelepítések, többek között a Ruzsa-fának ekkor helyet adó Alsó-Ásotthalmi erdőt is ekkor ültették. A fa az első évtizedektől kezdve határfa volt, hiszen az erdő szélén állt, és mellette, északra ekkor még legelők terültek el. Az is bizonyos a fa alakjából, hogy nevezetes fánk a kezdeti évtizedekben nem zárt erdőben, hanem magányosan növekedett. Ettől lett terebélyes, de viszonylag alacsony termetű. A Szakiskola 1883-as alapításakor az iskola mellé rendeltek Szeged város erdeiből 651 kat. holdnyi területet, ez lett az iskola Tanulmányi erdeje. Ennek az erdőtömbnek a furcsa kiszögelésében található napjainkban is a Ruzsa-fa.

A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték (az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg. Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt. 1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték, ami 2014-re 5,39 méterre nőt. 2019 tavaszán a törzs kerülete 5,51 méter volt (az átmérő 1,75 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik. Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, még napjainkban is, igaz lassan, de fejlődésben áll. ...

Balogh András szerint az öreg fákhoz fűződő anekdoták alakulásuk természeténél fogva a regék és népmesék világába hajlanak. Sok bennük a példálózás, és csaknem törvényen kívül helyeződik bennük az idő. Ritka eset - s ilyenkor éppen ez teszi érdekessé ezeket a históriákat - hogy megfelelnek a valóságnak. A Ruzsa-fához is kötődnek néphagyományok. Juhász Antal szerint: "Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit." Kiss Ferenc így ír a fáról 1939-es munkájában: "Rózsafa. Egy nagyobb méretű szürkenyár. Rózsa Sándor, híres szegedi betyárról kapta a nevét. Egykori emberek állítása szerint az erre a fára akasztott titkos jelekkel értesítették a banda tagjai egymást. Az alsó-ásotthalmi erdő és az erdőőri szakiskola által kezelt erdő összeszögelésénél határfa."...

Kapocsy György szerint "Az öreg fák - majdnem emberek. Nem történetük, sorsuk van. És olyan kevesen vannak már... Kíméljétek hát őket! Ha arra jártok, zarándokút legyen feléjük minden léptetek. Hagyjátok otthon, vagy dobjátok félre a gyilkos fejszét! És jó fiúként, kalapot emelve, illendően köszöntsétek!... A Ruzsa-fa, ha elemi vagy környezeti kár nem éri, még hosszú éveken át őrizheti a híres alföldi betyár emlékét, és emlékeztetheti látogatóit az alföldi népélet hajdani keserű valóságára."

Andrési Pál erdőmérnők tanár engedélyével
Forrás:
evfaja.hu