Elhelyezés időpontja: 2024.09.22 14:30
Megjelenés időpontja: 2024.09.22 14:46
Utolsó lényeges változás: 2024.09.22 14:46
Utolsó változás: 2024.09.22 20:12
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Kreidl Judit és Boros Péter
Ládagazda: CSTE Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 48 m
Megtalálások száma: 49
Megtalálások gyakorisága: 14.8 megtalálás hetente
Ez a láda két dolgot is megmutat a Lőportornyot és a Gidrán ménest, ami a mellette található villanypásztorral bekerített 16 hektáros mezőn lehet látni. A Gidrán ménest itt láthatod N 47° 22,892' E 18° 27,175' 58 m [GCCSPU+Gidrán ménes]
Csákvár határában, a Székesfehérvárra vezető út mentén a hegy felé tekintve egy érdekes építmény hívja fel magára a figyelmet, amelyet a népnyelv Puskaporos toronynak nevez.
A láda egy 14*14*8 cm doboz a föld alatt egy bokor társaságában!
A közterületről megközelíthető Lőportorony egész évben látogatható. Megtekintése díjtalan
A műemléki védelem alatt álló, Európában egyedülállónak tekinthető építményt a csákvári köznyelv "puskaporos" toronyként is emlegeti.
A torony négyzet alaprajzú, kétszintes téglaépítmény. Az alsórész nyitott, négy oldalt csúcsíves nyílásokkal, a felső zárszint oldalain egy ajtó és három kémlelőnyílással került kialakításra.
A XVIII. század végétől a katonai beszállásolások idején a településtől távol eső épületben puskaport is tárolhattak. Lőportorony, puskaporos torony elnevezése valószínűleg ebből az időből származik. Az utolsó beszállásokra a XIX. század közepén, 1848 után került sor.
Állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott, már-már az összedőlés veszélye fenyegette. Felújítását Horváth Józsefné a csákvári gidrán, fajtafenntató ménes tulajdonosa vállalta és kezdte meg 2012-ben. A munkálatok 2012. decemberében fejeződtek be.
Csákvár határában, a Székesfehérvárra vezető út mentén a hegy felé tekintve egy érdekes építmény hívja fel magára a figyelmet, amelyet a népnyelv Puskaporos toronynak nevez. A régi térképekből megállapítható, hogy a kis építmény helyén már a második katonai felmérés idején is kereszttel jelzett objektum (kápolna) állt. E kis építmény mindamellett, hogy neve beszédesen árulkodik egykori funkciójáról, több elbeszélő szerint is a katonai beszállásolások emlékét őrzi. A katonai beszállásolás egykor a lakosságot sújtó egyik legsúlyosabb teher volt. A katonaság élelmezése és elhelyezése - a legkülönbözőbb erőszakoskodásokról és túlkapásokról nem is beszélve - ugyanis olyan nagy anyagi terhet rótt egy-egy településre, hogy alkalmazása esetén mindenféle katonai cselekmény nélkül is helyreállt a rend, s a települések minél gyorsabban igyekeztek megszabadulni e tehertételtől. Ezt a fajta "hadviselést" előszeretettel alkalmazták ott, ahol a lakosság a rebelliót támogatta. Így volt ez Csákváron is ahol a Rákóczi-szabadságharc évei alatt és után egyre több lett a jómódú település katonai terhe. A térségben az utolsó rebellis bujkáló kuruc csoportokat csak úgy lehetett felszámolni, hogy a falvak bíróit karóba húzással fenyegették, utána pedig valódi büntetésként állandósult a beszállásolt katonák jelenléte. A Rákóczi-szabadságharcot követően sem kerülte el a községet az ország úrbéres lakosságának egyik legsúlyosabb "adója", a beszállásolás. 1736-ban 74 katonát kvártélyoztak be, 1757-ben a vármegyei közgyűlés az elmúlt évi beszállásolás terheire engedett el a község házi adójából 200 forintot. 1758-ban a vármegyei tisztikar utasította a vármegyei főadószedőt (generalis perceptor), hogy a Trauttmansdorff-ezred által okozott károkért - többek között - Csákvárnak is fizessen ki 40 forintot (Erdős 2002a).
Az állandó hadsereg felállításakor, 1715 után egy közkatona napi fejadagját 1 font húsban, 2 font kenyérben, valamint 1/2 pint borban vagy 1 pint sörben állapították meg (Fatuska 2008). A nagyobb településekre beszállásolt katonák közül a tiszteket az 1700-as években megépült kvártélyházban, a közlegényeket pedig a falusi házakban helyezték el.
A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort vásárolt báró Fechtig Egyiptomban és vitt 1817-ben Lipicára. Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák. Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza Mezőhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze. Amikor 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színű ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként. A nem megfelelő egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel. Ez volt az ún. cseppvérkeresztezés. Olykor azonban jobban bevonták az angol telivéreket, de ez nem vált a fajta javára.
A ménest 1993-ban alapította Horváth József akit gyerekkori kötődés fűzött a Gidrán fajtához. Halála után felesége, Horváth Józsefné szorgalmazására folytatódott tovább a tenyésztés. Ez a kötödés élete végéig megmaradt. A ménest a Vértes fővárosaként is emlegetett Csákvár községben található. Elsődlegesen egy tradicionális őshonos magyar fajta, a gidran tenyésztésével foglalkozunk. A jelenlegi ménes Gidrán állománya 1 törzsmén, 3 országos fedezőmén , 3 törzskanca és 12 tenyészkanca és ezen kancák szaporulata alkotja. Célunk: a gidrán fajtájú lovakra jellemző,a tenyésztése során kialakult nyugodt vérmérséklet, acélos szervezetű középnehéz hátas és hámos típusú elegáns szikár megjelenésű, megbízható sport és hobbi célokra alkalmas egyedek előállítása.
Csákvár környékén sok éve, 16-18 évvel ezelőtt jártam utoljára. Mostanában a GCKUPA szerint osztom be az edzések útvonalait; éves szinten nagyjából 260 különböző, jól követhető nyomvonalam jött létre. Csákvár környéke valahogy ebből a szórásból kimaradt. Valószínűleg azért is kerültem a környéket, mert kevés volt errefelé a kereshető láda. A most megjelent GCCSPU a korábbi GCHRST-vel már megéri erre kerékpározni.
Ráadásul Bicske felől kiváló az országút. Nem sok hely van a környezetemben, ahol tartósan ennyire jó lenne az útburkolat. Úgyhogy felújítottam régi kereséseimet, és Csákvárt vettem célba. Jó 65 km kerékpár menet alakult ki.
Csákvár felől a ménest elhagyva, és zúzott kövön leszállva a kerékpárról érkeztem a toronyhoz. A láda azonnal meglett. Logolás közben érkezett Székesfehérvárról egy velem egyidős kesser. Együtt folytattuk az utat a két új láda felé.
A ládát be fogom illeszteni az Csákvár körüli GCKUPA körbe.
N 47° 22,892' E 18° 27,175' 58 m [GCCSPU+Gidrán ménes]
N 47° 23,094' E 18° 27,229' 21 m [GCCSPU+itt kell letérni a turista jelről]
N 47° 23,063' E 18° 27,270' 48 m [GCCSPU+parkoló]
