Megye/ország: Békés
Elhelyezés időpontja: 2025.02.23 14:00
Megjelenés időpontja: 2025.02.24 06:14
Utolsó lényeges változás: 2025.03.01 16:19
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: Kiss Károly
Ládagazda: Kiss_Karoly Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2500 m
Megtalálások száma: 8 + 1 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 2.5 megtalálás hetente
Köszöntök Békés vármegye északi kapujában minden látogatót. E multiládát a Füzesgyarmat (GCFGYR) láda kiegészítésének szánom. Aki megkeresné e ládát mindenképpen tegyen egy rövid sétát e barátságos kisvárosban. Míg történetéről olvashattok azon az oldalon, én itt a nevezetességein szeretnélek végigvezetni Benneteket.
1. pont: A koordinátán a gravírozott kis táblán olvasható 8 karakter (4 betű + 4 számjegy). 2. pont: A koordinátán a gravírozott kis táblán olvasható 9 karakter (5 betű + 4 számjegy). 3. pont: A koordinátán a gravírozott kis táblán olvasható 9 karakter (5 betű + 4 számjegy). 4. pont – a láda: A koordinátán egy 5x9x13 cm-es műanyag doboz, benne a 4 betűből álló jelszórészlettel.
A jelszó 1-2-3-4 sorrendben szóköz nélkül egybeírva adódik.
Megközelítés
A kiindulópont megközelíthető autóval a 4212. sz. közúton Szeghalom vagy Biharnagynagybajom felől, a 4225. sz. közúton Darvasról illetve a 4206. sz. közúton Bucsa irányából. Parkolásra alkalmas helyet a Fürdőnél találhat az autóval érkező N 47° 5,681' E 21° 12,321' [GCSGY+1-parkoló].
A várost a 128. sz. Kötegyán - Vésztő - Szeghalom - Füzesgyarmat - Püspökladány vasútvonal érinti. Füzesgyarmatfürdő vasúti megállóhely közelében az 1. pont található, de ha Füzesgyarmat vasútállomáson szállunk le, akkor a 4. pontot kereshetjük meg először. A vonatok kb. 2 óránként közlekednek: menetrend.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
1. PONT: Kastélypark Fürdő
A bejárat közelében találjuk sétánk első pontját, ahol a koordinátán a gravírozott kis táblán olvasható 8 karakter (4 betű + 4 számjegy). N 47° 5,724' E 21° 12,296' [GCSGY-1]
1965-ben a Blankestein grófi kastély kertjében fúrták azt a kutat, amelyből saját erejéből tör felszínre a 62 °C-os víz. Összefogás eredményeként 1969. június 19-én nyitotta meg kapuit a strandfürdő. 2003. november 04-én "Sárrét gyöngye" elnevezéssel gyógyvízminősítést kapott a strandfürdő termálvize. 2006. január 01-én lett a strandfürdő neve Kastélypark Fürdő. Ez a név magában hordozza a hely múltját és utal a jelenlegi kellemes környezetre is.
A nyitvatartásról és a belépő díjakról a fürdő honlapjáról tájékozódhat az érdeklődő.
Története
Gróf Blankenstein Henrik-Lajos 1817-ben feleségül vette báró Wenckheim Xavér Ferenc leányát, Karolinát, így Füzesgyarmat és Bucsa jelentős részének birtokába jutott. A korábban itt lévő intézői lakot kastéllyá alakították át 1818-ban. A klasszicizáló épület észak-dél tengelyű, nyugati oldalának közepén a parkra néző toszkán oszlopos szárazbejáróval és hatalmas parkjával Füzesgyarmat dísze volt. A kastély utolsó birtokosa Blankenstein Pál volt, aki a háború közeledtével elhagyta a községet. 1944. október 7-én a Füzesgyarmatot elfoglaló szovjet csapatok rágyújtották a kastélyt az ott meghúzódó, egységüktől lemaradt magyar honvédekre. Tégláit 1946-47 folyamán széthordták. A kastély emlékét a parkjában kialakított, messze földön híres Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő őrzi.
Római katolikus plébánia Érdekes emléke a kastély szomszédságában 1878-ban a családi sírhely fölé - feltehetően a bécsi Nicolaus Schidek tervei szerint - emelt neoromán kápolna N 47° 5,766' E 21° 12,337' [GCSGY+Római katolikus plébánia], amelyet gróf Vécsey Edéné Blankenstein Vilma építtetett a kastélyhoz közeli 4 holdas parkerdőben. 1908-ban gróf Blankenstein Pál és neje Eszterházy Mária felújíttatta. Ekkor került a kápolnába a fából készült neogótikus stílusú főoltár. Jobb oldalán található a Jézus Szíve szobor. A szentély bal oldalán kis bemélyedésben áll a keresztelő medence, amely vörös márványból készült fa fedéllel. A bejárati ajtónál helyezték el Buri János templomépítő plébános emléktábláját, aki a leghosszabb ideig szolgált e helyen. 2014-ben ismét felújították a kriptával együtt. 1928-tól önálló lelkészség központja lett, 1945-től pedig önálló plébánia volt, 1966 óta Szeghalom, illetve Körösladány filiája. 2. PONT: Szitás Erzsébet Képtár és Lázár Lajos Tűzoltó Eszközök Gyűjteménye
A koordinátán, gravírozott kis táblán olvasható a második virtuális jelszórészlet 9 karakter (5 betű + 4 számjegy). N 47° 6,013' E 21° 12,483' [GCSGY-2]
A fürdőtől alig több mint 500 méterre található a Kossuth és a Vörösmarty utcák kereszteződésében egy régi iskolaépület, amely otthont ad a Szitás Erzsébet Képtárnak és Lázár Lajos Tűzoltó Eszközök Gyűjteményének. A múzeum előzetes telefonos egyeztetés (+36 66/491-795) után hétfőtől péntekig 08.00 és 17.00 óra között látogatható.
Szitás Erzsébet
A helyi születésű művész 1915-től 2005-ig élt. 1934-től az Iparművészeti Főiskolán tanult textilszakon, 1940-től nyugdíjazásáig a Nemzeti Színház jelmeztervezője volt. Festészetet Domanovszky Endrétől tanult 1947-50 között. Első kiállítását a Műcsarnokban rendezték 1965-ben. Képei különböző technikák alkalmazásával készültek. Akvarelljei csodálatos könnyedséggel, ezernyi árnyalattal láttatják a természet apró rezdüléseit. Olajképei hűen kifejezik a táj és építészete jellemzőit; Svájc hideg kék-fehér hegyeit vagy Erdély aranybarnáit, mohazöldjeit. De a szeles Balaton pasztellszínei éppoly elragadóak, mint az Alföld rozsdabarnái, földszürkéi, vagy az árnyékos fák mögé bújt otthont adó kis házak.
1996-ban Szitás Erzsébet Füzesgyarmatnak ajánlotta fel örök időkre festményeinek, rajzainak, akvarelljeinek jelentős részét, valamint személyesen gyűjtött népművészeti és egyéb tárgyait, és művészbarátokkal ápolt kapcsolatának néhány dokumentumát.
Lázár Lajos Tűzoltó Eszközök Gyűjteménye
A gyűjtő 1959-től önkéntes vonulós tűzoltó volt, aztán szertáros, parancsnokhelyettes és parancsnok. Évek óta a helyi önkéntes tűzoltó egyesület tiszteletbeli elnöke. Lázár Lajos tűzoltókészülék-ellenőrként dolgozott évekig, bejárta a megyét, az egyes helyeken kidobott, szükségtelennek vélt régi eszközöket pedig összeszedte.
Az 1900-as évektől kezdve több korszak tűzoltó felszerelései láthatók a kiállításon. Balták, fűrészek, csáklyák sorakoznak a terem falán, de láthatók olyan szivattyúk is, melyeket a bel- és árvízvédelem során használtak.
Érdekesek még a puttony- és vödörfecskendők, melyeket az 1940-es években használtak a lánglovagok. Az 1905-ben készült, legelső poroltó készülékek egyike is felfedezhető Lázár Lajos gyűjteményében. A falon a füzesgyarmati önkéntesek életéből, sikereiről is láthatók korabeli fényképek, emellett az 1982-es gázkitörésről lejegyzett tudósítás is ott függ.
A múzeum udvarán állnak a '20-as, '40-es és '70-es években használt, emberi erővel meghajtott tűzoltókocsik. Lovak vontatták, kvázi utánfutóként működtek. A gyűjtemény 2016-ban Füzesgyarmat tulajdonába került.
Az Aggott-féle ház A Kossuth utca 22. szám alatt található egy tiszteletet ébresztő, finom eleganciájú, tekintélyes ház. N 47° 6,339' E 21° 12,601' [GCSGY+Az Aggott-féle ház] Ezt a földszintes lakóházat Cs. Hegyesi István és felesége, Bede Eszter építtette 1904 augusztusában. Jelenlegi tulajdonosai Aggott Péter, az építtető dédunokája, és felesége, Vass Julianna. A ház mindvégig családi tulajdonban volt, elkerülte az államosítást, sőt, otthont adott a fővárosból kitelepítetteknek is. 1997. április 15-én Lővei Pál művészettörténész műemléki védelemre javasolta a lakóházat.
Az épület egyszerű, kéttraktusos alaprajzi formát mutat. Az utcafrontra épült, hat ablakkal az utcára. Az udvari oldalon eredetileg tornáccal, a fal síkjából kiálló pillérekkel. Maga a tornác faszerkezetes, fűrésszel készített facsipkéje svájci stílusú, mára azonban mindezt csak a ház egyik sarka őrzi. Az utcai homlokzat az ablakai fölött díszes szegélyből puttófejes timpanonból álló szemöldökzónával gazdagon tagolt. Megvan az épület valamennyi eredeti ajtó- és ablakszerkezete is. Az igényesen kialakított lakóépületen a műemlék megőrzése érdekében a vakolat leverésére nem kerülhet sor. 3. PONT: Díszkút
1 km-rel később elérjük a négy út találkozásánál kialakult városközpontot, a Szabadság teret, ahol érdemes kicsit elidőznünk.
Neobarokk kút
Néhány méterre a szökőkúttól pedig egy csodaszép, ritkaságszámba menő angyalos, kosfejes neobarokk kútház áll, két kifolyóval. Az artézi kút fúrásáról nincsenek hitelt érdemlő pontos adatok, feltehetően 1889 és 1905 között történhetett a fúrása. A kútház két oldalán kagylódíszítés látható, a lezárás pedig az ókori görög ión oszlopfőket idézi. A kutat rejtő betonkocka fölött pedig az eklektikus stílusú kútszobor látható. A barokk angyalkák egyik kezükkel serleget tartanak, másik kezük leplet tartva, leengedve pihen. A klasszicista bordázatú serleg szélén, az angyalkák feje fölött négy, aprólékosan kidolgozott kosfej látható. A kosfejeket a copf stílusra jellemző füzérek - girlandok - kötik össze. A serleg felső része sima és karcsú, majd a kiszélesedő részt (a serleg fedelét) egyszerű ornamentika díszíti.
További látnivalók a 4. pontig Szent Borbála szobra
A tér közepén áll Szőke Sándor kötegyáni szobrászművész alkotása, mely egy magasba törő, csavart oszlop tetején Szent Borbálát ábrázolja, olajmécsessel a kezében. N 47° 6,476' E 21° 12,777' [GCSGY+Szent Borbála szobor] Az 1995-ben - a füzesgyarmati szénhidrogén-kutatás 15. évfordulójának emlékére - épített szobrot szökőkút öleli körül. A szobor felújításához szükséges anyagi forrást a MOL Magyarország biztosította az önkormányzat számára. 2014-ben Győrfi Miklós szobrászművész restaurálta. A munka a meglévő szobor repedéseinek javítását, újrafestését, valamint a körülötte található térkő burkolat helyreállítását jelentette.
A szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak a település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A helyiek máig emlékeznek, amikor 1985. május 19-én 21 óra 30 perckor gázkitörés történt. A kitörést többszöri kísérlet után, háromnapos megfeszített munka árán május 22-én 18 óra 12 perckor sikerült elfojtani.
Hati cukrászda
A Hati cukrászda a város főterén, a neobarokk szökőkút és a szökőkúttal körülölelt Szent Borbála szobor közelében található. N 47° 6,469' E 21° 12,788' [GCSGY+Hati Cukrászda] 2006-ban a Képviselő-testület és a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület emléktáblával jelölte meg a hagyományos értékeket örökségként őrző cukrászdát.
Nevét alapítójától, a Füzesgyarmaton, 1884 szeptemberében született Hati Lajosról kapta. A kor vidéki szokásának megfelelően mézeskalácsos-cukrásznak tanult. 1906 májusában egy kis manufakturális műhelyt nyitott, ahol figurális és kimérős mézeskalácsot, különböző cukorkákat, és tartós cukrászati termékeket készített. Házasságkötése után a szakmát a felesége is kitanulta, és az I. világháború alatt az olasz fronton szolgáló férj helyett a termékeket Ő készítette és árulta.
Az 1959-ben bekövetkezett halála után legidősebb lánya vette át a helyét az 1979-ben bekövetkezett haláláig. Egy rövid működési szünet után, 1982-ben az alapító legkisebb unokája nyitotta újra a hagyatékot, a szintén cukrász feleségével. Az üzem és az üzlet modernizációjával bővült a termékválaszték, de megtartva a hagyományos kézműves jelleget, technológiát. Ám a tulajdonosok betegsége miatt a hagyományőrző üzlet 2020-ban megszűnt.
A Hati Cukrászda 2021-ben újra kinyitott. A nevet bérleti formában egy szeghalmi vállalkozó viszi tovább, kötelezően megtartva a hagyományokat.
A cukrászda hétfőtől csütörtökig 19 óráig, péntektől vasárnapig pedig 20 óráig várja a látogatókat.
Hegyesi János mellszobra Hegyesi János 1899-ben, egy szegény parasztcsaládban született Füzesgyarmaton. 17 éves korában katona lett, végigharcolta az első világháborút. Egy ideig továbbszolgáló katona volt, majd itthon földműveléssel foglalkozott. Miután visszatért Füzesgyarmatra, útőrként helyezkedett el. 1934-35 körül kezdett verseket és cikkeket írni. A Szeghalom-vidéki Hírlapnál dolgozott eleinte, később a Szabad Szó munkatársa lett. 1944-ben már a Nemzeti Parasztpárt tagjaként mondott beszédet. A Nemzeti Parasztpárt pártigazgatója, majd országgyűlési képviselője lett. 1945-től 1949-ig az Országgyűlés jegyzőjeként képviselte Békés megyét. 1956-ban a füzesgyarmati forradalmi tanács vezetője volt. Mint költőre 1970-es évektől kezdtek felfigyelni, író-olvasó találkozókra hívták, és a köteteit is kiadhatta.
A költő szobrával a település központjában, a Szabadság téren találkozhattunk. N 47° 6,493' E 21° 12,802' [GCSGY+Hegyesi János mellszobra] Fenyők árnyékában, virágok tarkaságában látjuk az alkotást, mely egy andezithasáb talapzaton nyugvó bronz félalakos szobor, amely Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész alkotása. A bal kezében könyvet tartó parasztköltő, Hegyesi János portréját születésének 115. évfordulóján avatták fel 2014-ben. A mellette fekvő kövön egy idézetet olvashatunk tőle: "S ha nem szólhatok lelkem szerint,
Tollamra, számra zárat teszek:
Elmegyek majd úgy, ahogy jöttem, -
De fajtámhoz hűtlen nem leszek!" (1942)
Református templom és Kálvin János szobra
Hazánk második legnagyobb vallási gyülekezete, mindegy 1 millió hívővel a Református Egyházé. Területileg legnagyobb hányaduk a Tiszántúlon él, így Füzesgyarmat is alapvetően református településnek tekinthető. A füzesgyarmati Református Templom a kecskeméti nagytemplom mintájára épült Fischer Ágoston kecskeméti építőmester közreműködésével. Az építés 1798-1803 között zajlott. A copf stílusú templom műemléki védelem alatt áll. Elektronikus harangjátékával turistalátványosság is, gyakran ad helyet olyan kiállításoknak, koncerteknek, amelyek az egyház értékeivel összhangban állnak. Harangjainak történetéről itt olvashatsz bővebben. N 47° 6,524' E 21° 12,774' [GCSGY+Református templom] A templom bejáratánál, a a róla elnevezett téren áll a 2013 szeptemberében avatott Kálvin János-mellszobor, Czigándi Varga Sándor alkotása. A mű a középkor hangulatát idézi. A talapzat süttői mészkőből készült.
A Kossuth Lajos Általános Iskola épülete
A református gyülekezet adatok szerint már az 1800-as években népiskolát tartott fenn. 1904-ben már hatosztályos református elemi iskola működött Füzesgyarmaton. A gyülekezet anyagi megerősödése lehetővé tette egy új, nagy iskola építését. 1910-ben Borsothy Géza füzesgyarmati mérnök elkészítette a református elemi iskola terveit. Az építkezés megindult, ám az I. világháború miatt félbemaradt. A háború befejeztével, az erős akarattal és nagy anyagi teher vállalásával elkészült egyemeletes iskolát 1924-ben nyitották meg. 1928-tól Kossuth Lajos Református Elemi Népiskola néven működött egészen 1946-ig, amikor is Általános Iskolává kellett átnevezni. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, 1968-ban egy intézménnyé vonták össze az általános iskolákat és a külső telephelyeken csak alsó tagozat működött. Így ettől kezdve Kossuth Lajos Általános Iskola, napjainkban Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven három telephelyen folyik az oktatás Füzesgyarmaton. N 47° 6,524' E 21° 12,725' [GCSGY+Általános Iskola épülete]
Egészségügyi Központ épülete
Az Egészségügyi Központ a város főterén, a Szabadság tér és a Széchenyi utca sarkán található. N 47° 6,480' E 21° 12,731' [GCSGY+Az egykori Polgár-kúria] Az épület még nem kapott országos műemléki védettséget, de az elhelyezkedése, homlokzati kialakítása, valamint közszolgálati jellege miatt a város jelentősebb helyi örökségei közzé tartozik. Az épület 1914 körül épült kúria szerű lakóépületnek, amely az 1900-as évek első felében a Polgár-család birtokába került, ezért "Polgárpali-féle kúria"-ként emlegették a helyiek. Polgár Pál Békés vármegye egyik legtehetősebb földbirtokosa volt a két világháború között, rokona az a Polgár István, aki jelentős szerepet játszott 1945 után a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika újjászervezésében.
1946-ban a Földműves-Szövetkezet vette meg a Polgár családtól az épületet, s lett a székháza. 1949-ben itt alakult meg az országos hírű Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Hosszú időn keresztül az ÁFÉSZ székházaként üzemelt, s miután megszűnt a füzesgyarmati kirendeltségük, az Önkormányzat vásárolta meg az épületet. 1991 májusában költözött be az orvosi rendelő, fogorvosi rendelő és védőnői szolgálat. Később gyermekorvosi rendelővel és laboratóriummal is kiegészült az egészségügyi ellátás. Jelenleg is ezen funkciókat tölti be, mint Egészségügyi Központ.
Városháza
1896. május 9-én, az államalapítás 1000 éves évfordulójára országos pályázatot hirdettek a községháza tervezésére, melyet Borsothy Géza, füzesgyarmati földbirtokos, építészmérnök nyert meg, így az Ő tervei alapján építették fel. Az építés idejében még a meghatározó építészeti stílus a szecesszió volt, ugyanakkor különböző neoreneszánsz stílusjegyeket is hordoz magán az épület. A Városháza homlokzati oromfalán találjuk a zománcozott, domború, míves egykori városcímert, amely jellegzetes sárréti tájat mutat, egyik szélén - a múltra utalva - összekötött nádköteg áll, másik szélén öreg fűzfatörzsből fiatal hajtások jelzik a folytonos megújulást. Közepén mocsárban álló gázlómadár, egyes állítások szerint gólya, mások szerint kócsag.
Fő funkcióját tekintve mindig is hivatali célú épület volt, és jelenleg is akként működik. Emellett azonban különböző üzletek, szolgálati lakás, fogda is helyet kapott benne az idők során. A rendszerváltás óta már csak Polgármesteri Hivatalként funkcionál, illetve a Kormányablak is ott kapott helyett, a földszinten pedig a külön bejáratú részt üzleti célokra adták bérbe. N 47° 6,458' E 21° 12,715' [GCSGY+Városháza]
Miután a 3. pont apropóján virtuális sétát tettünk Füzesgyarmat központjában, a Szabadság téren, folytassuk utunkat a ládát rejtő 4. pont irányába a Széchenyi utcán.
Az unitárius templom
A Füzesgyarmati Unitárius Egyházközséget mintegy 150 jómódú gazda alapította meg 1902-ben. Az 1903-ban felépült templomuk máig az egyetlen unitárius templom egész Békés megyében. A templomot Borsothy Géza füzesgyarmati mérnök tervezte. Az építőmester ifj. Szrenkányi Pál volt. A templom 4 és fél hónap alatt készült el. A torony nélküli épületet 1903. november 08-án szentelte fel Ferencz József erdélyi püspök. A gyönyörű templom egyszerű erdélyi stílusban épült, fehérre meszelve, minden díszítés nélkül, félköríves ablakokkal. Szószéke szemben áll a padsorokkal, szép úrasztala van. A templomban 160 ülőhely és 40 állóhely van. 1911-ben emelték az elmaradt tornyot a templom bejáratához, és harangokat öntettek A torony terveit az egyházközség kérésére ismét Borsothy Géza készítette. A nagyobbik harang 800 kg súlyú. A kisebbik harangot a háború idején elvitték, helyette újabb harangot öntöttek, melynek súlya 380 kg. A templom 2014-ben teljes, korszerű felújításon esett át. N 47° 6,565' E 21° 12,524' [GCSGY+Unitárius templom] 4. PONT: A tájház
A negyedik jelszórészletet egy 5x9x13-es doboz rejti a megadott koordinátán (4 betű). N 47° 6,682' E 21° 12,190' [GCSGY-4]Az utca forgalmas, kérlek óvatosan vedd ki és rejtsd vissza a ládát! Ügyelj arra, hogy megfelelelően takarva legyen!
A jelszórészleteket sorrendben, 1-től 4-ig szóköz nélkül egymás mellé írva kapod a jelszót.
A Széchenyi és Simonyi utca sarkán található jellegzetes füzesgyarmati parasztház homlokzatán jól olvasható az építés ideje: 1880. N 47° 6,694' E 21° 12,200' [GCSGY+Tájház] A tájházhoz kamra és kovácsműhely is tartozik. A nádfedeles épület vályogból épült, falvastagsága 50-55 cm.
A konyhába lépve a korhű berendezés régi hangulatot idéz. A sparhelt mellett üstházat alakítottak ki, régen ebben melegítették a vizet. Az üstházat a kemencéből kihúzott parázzsal fűtötték. A falusi tiszta szoba mellett a másik szobában időszakos kiállítást tekinthetnek meg az idelátogatók. A helytörténeti dokumentumok és a tárgyi gyűjtemény másik része a Körös-Sárréti Komplex Turisztikai Központban találhatók N 47° 5,635' E 21° 12,453' [GCSGY+Sárréti Komplex Turisztikai Centrum].
A tájházat a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület üzemelteti. A tájház látogatható bejelentkezés után (Mészáros Zoltánné, 20/484-2071) a hét minden napján. A tájház bejáratánál megadott telefonszám nem él!
Pótjelszó
Ahogy korábban írtam, a láda környékén nagy a mugliveszély. Arra az esetre, ha minden óvatosság ellenére eltűnne a láda, annak pótlásáig ezen a helyen N 47° 6,724' E 21° 11,921' [GCSGY+Pótjelszó] pótjelszót helyeztem el.
Hegyesi János szülőháza
A díszüvegkészítő műhely szomszédságában találjuk Hegyesi János szülőházát. Emlékét csupán egy tábla őrzi, amit születésének 100. évfordulójára helyeztek el a kapun. Az épület magántulajdonban van, nem látogatható. N 47° 6,722' E 21° 11,923' [GCSGY+Hegyesi János szülőháza]
Akik vállalkoznak e multiláda pontjainak megkeresésére, mintegy 2 és fél km-es sétát tesznek a Kossuth Lajos utcán, és a városközpont érintésével a Széchenyi utcán. Azt útba eső látnivalókra igyekeztem rámutatni, de természetesen a teljesség igénye nélkül. Amit még érdemes megnézni... Hegyesi János szülőháza mellett N 47° 6,718' E 21° 11,943' [GCSGY+Díszüvegező műhely] egy szépen felújított ház homlokzatán nem szokványos feliratot olvashatunk: Díszüvegkészítő műhely. De sajnos ez már a múlté. Még 2008-ban Schamschula Virág indította útjára e vállalkozást. Pompás díszüvegkompozíciói színes üvegdarabokból álltak, amelyeket forrasztással illesztett össze. Kezdetben hobbyként művelte, saját szórakoztatására végezte, apróbb tárgyakat készített, karácsonyfadíszeket, ékszereket ajándékozási céllal. Később az ékszereken, nyílászárókon, és bútorüvegeken kívül készített órákat, lámpákat, valamint önkormányzatok részére városcímereket is. Több kiállítása volt helyben és a szomszédos településeken is. Minderről már csak a Füzesgyarmati Települési Értéktár videója árulkodik. A vállakozásnak otthont adó egykori Borsothy-kúria épületegyüttesét azonban máig megcsodálhatjuk.
Galambos Sándor hintókészítő műhelye 1980-ban nyitott és azóta a hazai fogathajtókon és lovasgazdákon kívül Európa legtöbb országában, sőt Kenyában is ismerik és elismerik a füzesgyarmati mester által készített kocsikat! 2002-ben igényesen kialakított új telepre költözött a Galambos műhely, ahol egy bemutató terem is látogatható. (YouTube) N 47° 6,605' E 21° 12,925' [GCSGY+Hintókészítő műhely]
A legfontosabb forrásom Mészáros Zoltánné, a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület elnöke volt, aki olyan információkhoz segített hozzá, amelyek még az interneten sem hozzáférhetők. Köszönet érte!
Ma Rákóczifalván voltunk a Füzesgyarmaton lakó sógornőmmel, elrejteni és élesíteni a GCBAP új ládánkat.
Hazaérve Gyarmatra, fordított sorrendben végigjártuk az általunk szeretett, jól ismert pontokat.
Két dolog, ami nekem picikét kevésbé tetszett:
- a doboz egy csurom vizesre bepárásodott zacskóban volt. Manapság ezt már nem nagyon preferáljuk, szóval eltávolítottam róla. A gumigyűrűket visszatettem
- a 3. ponton az élő fára elhelyezett jelszóhordozó...
Ezeket biztosan szóvá tettem volna a moderálás során.
DE: köszönöm hogy megcsináltad ezt a klassz, gyerekkorom városát részletesen bemutató multit. Sok munkát fektettél bele. Gratulálok!
Autóztam egy kiadósat megmaradt kelet-magyarországi ládákért Füzesgyarmattól Garbolcig .... A multi pontjai rendben, az elsőhöz kértem segítséget, pedig majdnem kiszúrta (volna) a szememet - ha felemelem. :)
Ügyesek a fémlapos rejtések, már rögtön az 1. pont ki is fogott rajtunk, de a kedves rejtő kisegített, hogy hol is kell keresni, a 2.-hoz is adott segítséget, lehet azt sem találtuk volna meg magunktól. Elég sok a lehetőség, egy pici segítség jól jönne szerintem a következő megtalálóknak, pl. a tetején, vagy belül keresd. A 3. ponton rögtön meglett a fémlapocska és a 4. ponton a láda is rendben van, de lehet, hogy nem szerencsés helyen van. A ládaoldal nagyon informatív, jól áttekinthető, nem is gondoltam, hogy ennyi látnivaló van Füzesgyarmaton.
Első dobogós megtalálásom!
Az okányi ládagyógyítás (GCOKNY) után füzesgyarmati becserkészés következett GYEZegzug szives segítségével!
Köszönet a korrekt rejtésért!😇[Geoládák v4.5.7]
Megtaláltam,köszönöm a lehetőséget. :)
Két nekifutással lett meg időhiány miatt, kivé a 2. pont mert ott lyukra futottam mindkétszer, de a rejtő kisegített. A végláda helyett a pótjelszót kerestem, mert már korán reggel ott sertepertéltek az emberek. A pontok jók, érdekesek.
[Kesser 2.6.8.1]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.6]
A rejtések könnyen megtalálhatók. A 2. pont koordinátája szerintünk kissé pontatlan, bár hibahatáron belüli. A záróláda nagyon szem előtt van, félő, hogy nem tart ki sokáig.
Még egyszer köszönjük a lehetőséget!
N 47° 5,681' E 21° 12,321' [GCSGY+1-parkoló]
N 47° 5,724' E 21° 12,296' [GCSGY-1]
N 47° 5,766' E 21° 12,337' [GCSGY+Római katolikus plébánia]
N 47° 6,339' E 21° 12,601' [GCSGY+Az Aggott-féle ház]
N 47° 6,476' E 21° 12,777' [GCSGY+Szent Borbála szobor]
N 47° 6,469' E 21° 12,788' [GCSGY+Hati Cukrászda]
N 47° 6,524' E 21° 12,725' [GCSGY+Általános Iskola épülete]
N 47° 6,480' E 21° 12,731' [GCSGY+Az egykori Polgár-kúria]
N 47° 6,458' E 21° 12,715' [GCSGY+Városháza]
N 47° 6,694' E 21° 12,200' [GCSGY+Tájház]
N 47° 6,724' E 21° 11,921' [GCSGY+Pótjelszó]
N 47° 7,020' E 21° 13,224' [GCSGY+Állatpark és Vadfarm]
