Kis, négyfüles konyhai doboz mágnessel rögzítve. Így nagy fajsúlyú tárgyakat (ólom, arany, stb.) ne tegyél bele, mert leesik.

Megközelítés

1. Gyalog: az Alföldi Kéktúra 4. szakasza a falu főutcáján halad át, ettől csak kis letérő a Teréz utca.
2. Kerékpárral: Szegedről és Üllésről kerékpárút vezet a faluba.
3. Busszal: többek között Szegedről, Pusztamérgesről, Kalocsáról, Mórahalomról, Kiskunhalasról, Kiskőrösről, Dunaföldvárról, Székesfehérvárról, Veszprémből, Siófokról és Győrből közvetlen járatok jönnek Bordányba. Menetrendek
4. Vasútállomás nincs. (De Szatymazon megáll a Szeged-Budapest intercity, és onnan csak 12 km biciklivel.)
5. Autóval bárhonnan lehet jönni. A főutcáról ott kell lefordulni, ahol a sarkon a Nemzeti Dohánybolttal szemben a Nail Studio (körmös) van, és arra kell menni, amerre egy hatalmas edény csalogat.
Kerékpár és autóparkoló:  N 46° 18,938' E 19° 55,823' 96 m [GCszrm+parkoló]

Régészeti Park

A XXI. századi Magyarország eme jellegzetességei után hirtelen csöppenhetünk bele az I-V. századi Alföld lakóinak világába. A parkot 2023-ban adták át a közönségnek, kb. 260 millió forintba került.
A belépés ingyenes a hat év alattiaknak és a hetven év felettieknek, egyébként most 1600 forint, de a diákoknak és a nyugdijasoknak csak 800.
Nyáron szerdától péntekig 10-18 óráig, szombaton 14-18 óráig van nyitva. Téli időszakban telefonon lehet csak bejelentkezni: 30-629-93 71.

A láda megtalálásához nem kell bemenni a parkba, szabadon kereshető 0-tól 24 óráig.

Az épületben érdekes bemutatót láthatunk a szarmatákról, például felpróbálhatunk szarmata ruhákat, ismeretterjesztő filmet nézhetünk, kívül pedig egy szarmata falu épületei közt járkálhatunk. Elképzelhetjük, hogyan is éltek a szarmaták ezen a vidéken.
A szarmata módra bekerített, árokkal körülvett parkon kívül balra van a szarmata játszótér  N 46° 18,956' E 19° 55,833' 96 m [GCszrm+játszótér], jobbra pedig az árkot megkerülve, a park mögött kezdődik a Kékperjés láprét tanösvény.

Tanösvény

A rövid, alig 400 méter hosszú ösvény egy olyan "szigetet" kerül körbe, ahol talán megmaradt az eredeti, alföldi puszta növényzete. Ez a puszta az Uráltól a Kárpát-medencéig tartott, és ma már nagyon kevés helyen maradt meg eredeti állapotában, mert a földet szinte mindenütt feltörték. És ha egyszer ez megtörtént, akkor az eredeti állapot már alig-alig állítható vissza. Három eredeti réttípus jellegzetes növényvilágát mutatják be: a láprétekét, a mocsárrétekét és a homoki sztyepprétekét. Az utolsó tábla hét pontban érvel az Alföld erdősítése ellen. A lényeg az, hogy a puszta legyen puszta, a lágy szárú növények is fedik a talajt és megkötik a széndioxidot, és nem kell őket mélyen beásva telepíteni, hogy aztán tarravágják és kezdődjön előlről minden. Ráadásul az erdők sok vizet szívnak fel, ezért is csökkenhet a Homokhátságon a talajvíz szintje.

A szarmatákról

A szarmaták ezeknek a réteknek voltak a lakói, mint annyi más lovasnomád nép, amelyik keletről nyugatra vándorolt ebben a térségben. Időszámításunk előtt a 3. században tűntek fel keleten, Hérodotosz ír róluk először, és az időszámításunk utáni 4. században enyésznek el a "népek tengerében". Óiráni nyelveket beszéltek. A Kárpát-medencében az 1. századtól éltek egészen a hunok megérkezéséig. Pontosan egy időben és együtt éltek a rómaiakkal, de sokat harcoltak is ellenük. Például Marcus Aurelius, a bölcs, sztoikus császár ki akarta pusztítani őket, mert a germánokkal megtámadták Pannoniát és Dáciát. Sőt azt is tervbe vette, hogy az Alföldön Sarmatica néven egy új provinciát hoz létre és békésebb népeket telepít le ide, de erre már nem került sor, mert meghalt. Később a szarmaták egy hatalmas, kb. 1260 kilométer hosszú védművet is építettek itt, mely még ma is sok helyen felfedezhető. Ez a Csörsz árka.
A négyszáz évvel ezután hont foglaló magyarok, akik ugyanebben a kultúrában éltek, már nem találhattak itt szarmatát. Viszont egy nagyon érdekes fejlemény az, hogy archeogenetikai kutatások révén kiderült, hogy a vizsgált honfoglaló magyarok génállománya 35%-ban a szarmatáékkal rokonítható (50% a finnugor manysi, 15% ázsiai hun). Ez magyarázhatja a magyar nyelv óiráni eredetű szavait is, pl. arany, hét, tíz, száz, tehén, nemez, sátor, stb. Ezek szerint az ősmagyarok mégiscsak találkoztak, sőt együtt éltek a szarmatákkal, de nem a Kárpát-medencében, hanem messze keleten a történelem előtti időkben.

Az érdeklőknek 2025. június 19-én egy időszaki kiállítás nyílik az Aquincumi Múzeumban a szarmatákról. 11:25-től lehet hallgatni egy riportot erről a Műemlékem.hu-n.

Forrás: Wikipédia, Current Biology