Megye/ország: Budapest
Elhelyezés időpontja: 2009.06.23 21:00
Megjelenés időpontja: 2003.05.01 17:15
Utolsó lényeges változás: 2025.11.16 13:11
Utolsó változás: 2025.11.16 16:05
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: SzittyaReflex (Gekko és a többiek nyomában
Ládagazda: SzittyaReflex Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 2301 + 14 sikertelen + 51 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 2.0 megtalálás hetente
A 22x17x8 cm-s dobozt a Toroczkó Cukrászdában találjátok! A nyitvatartási időről tájékozódjatok!
Alternatív jelszó: a bejárat mellett balra a lefolyón matrica kód formában.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A pultnál kérd el!
Kőbánya-Óhegyen, a Martinovics téren van Budapest hivatalosan nyilvántartott mértani középpontja
Kőbánya keleti határa valamikor azonos volt a főváros határával, csak 1950-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor lett belső kerület. Ekkor került a Martinovics térre a város mértani középpontja.
A korabeli történeti feljegyzések szerint Kőér földjét IV. Béla adományozta Pest városának 1244-ben, a tatárjárás idején, azzal a céllal, hogy az itt bányászott kövekből védfalat építhessenek a város köré. Innen ered a Kőbánya név. Kőbánya központi városrésze Óhegy, amely az itt álló 148 m magas kiemelkedésről kapta a nevét.
Kutatások szerint a Rákos mezei országgyűlések színhelye a mai Kőbánya területével, illetve annak egy részével esett egybe. A feljegyzések szerint az első gyűlést 1277-ben, míg az utolsó nevezetes országgyűlést az 1520-as évek közepén tartották itt.
A XIX. század második felétől alakult ki a városrész jelentős ipara, melyek a XX. század elejére az egyik legjelentősebb munkáskerületté változtatták Kőbányát. A sörgyáraktól és ipari üzemektől körülvett Óhegy nagyrészt megmaradt zöld szigetnek. A Martinovics tér ebben az inkább szerénynek mondható környezetben fekszik, de szerencsére található itt kikapcsolódásra alkalmas zöldterület és érdekes látnivaló is.
Óhegy területén találhatók a kerület legnagyobb parkjai. A parkos terület déli része a Martinovics térről nyíló Csajkovszkij park, régi nevén Kőbányai Ifjúsági Park. A Csajkovszkij park valaha a Dreher-villa parkja volt. Zeneszerzők szobrai díszítik, de egyiknek sincs orra.
A park állapota jelenleg - khm - hagy némi kívánnivalót maga után.
A múzeum 1955-ben nyílt meg a X. kerületi tűzoltólaktanya épületében. Az épület a kor ízlését tükrözi, nem sok néznivaló akad rajta, a bejáratot viszont egy körülbelül 2000 éves oszlopfő díszíti, ami egyetemes jelentőségű régészeti lelet része. Érdemes bemenni a múzeumba, ami mintegy 4300 műszaki tárgyi emlékkel, 3000 dokumentummal és több mint 120000 fényképpel rendelkezik.
A múzeumot a POI adatbázisban is megtaláljátok (MU-0CR), ahol további információk mellett a nyitva tartás adatai és a múzeum telefonszáma is olvasható.
A Martinovics tér 9. sz. alatt működött az 1950-es években az Elektromosipari Gépalkatrész és Szerszámkészítő KTSz. egyik műhelye. Jó néhány műanyagból készült fotós segédeszköz szerepelt egykor gyártmányaik között: fotótálak, másológép, sötétkamra lámpa. Sokan emlékeznek még a Törpe nagyítóra is. Magyarországon kevesen ismerték, de a cég egyik legsikeresebb exportterméke volt a Brillux IQ halogénlámpás diavetítő. Itt gyártották 1958-tól a Kinobox nevu kisfilmes box fényképezőgépet, amit a külföldi gyűjtői szakirodalom is jegyez. Az épület ma is áll, de nem szép.
A láda karbantartása miatt érkeztem és a Cukrászda melletti Toroczkó Vendéglőben ünnepeltük a szülinapomat! Tehát ez volt a szülinapi láda találatom. :)
Megcsíptem, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
A Fővárosi Vízművek kőbányai földalatti víztározójának nyílt napjára jöttünk ide (szerencsénk volt: az internetes jelentkezés megnyitása után 4 perccel már betelt a meghirdetett többezer hely mindegyike az 1868 és 1870 között épült és nagyon látványos ipari műemlék látogatására). S ha már itt voltunk, elsétáltunk ehhez a közeli ládához is.
Nos, sem a Csajkovszkij park, sem pedig a láda mögötti Dreher-kastély nincs jó "bőrben", mindkettő rendezésért "kiált". Valamiféle funkciót persze így is betölt a hely, egy sétára, nyáron árnyékra lehetőséget ad, és annak is van előnye, hogy rossz állapota miatt kevesen látogatják... A rejtés állapota is sajnos "méltó" volt a park leromlott állapotához: bár a tulajdonképpen ötletes, és végül is könnyen megtaláltuk, a mikroláda tartalma (a logbookként szolgáló papírtekercs) teljesen átázott, átpenészedett, megsemmisült. Igaz volt ez a jelszóra is, amiből 3 betű volt csak kivehető. Innen próbáltunk következtetni, és mivel második próbálkozásunk szerencsére "bejött", ezért a rejtő utólagos engedelmével a gusztustalan és használhatatlan "logbookot" kidobtuk, a jelszót pedig egy vékonyabb kartonlap-darabra írva tettük be a dobozba (abban tehát csak ez van most, a rejtő vagy valamelyik utánunk jövő játékos legyen szíves egy kisebb írószerszámot hozzon még bele legalább...)
Köszönöm a rejtést! Sajnos a logbook teljesen el van ázva, alig olvasható a jelszó. És szerintem nem is a helyén van. Csak fel van rakva a kőfalra. Karbantartást igényel.
+1 láda, szépen lassan gyűlnek a Megtalálások.
(Kerékpáros keresés, sok - sok km.)
Sajnos nagyon sokan járnak ide "dolgukat" végezni.
Köszönöm. [Geoládák v4.5.10]
Egy ládakarbantartást mindenképp megérdemelne, teljesen elázott jegyzet, alkalmatlan beírásra! 😒
S ama bizonyos testrészek is pótolva lettek, az oldalon is lehetne javítani.
Köszönet a munkáért! 😇
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Bővebben később. [Geoládák v4.5.10]
Nehezen, de sikerült. Először rossz oldalon kerestük, de aztán bal oldalon lentről és a másik oldalról, fentről is elértük a dróton lévő ládát. A fenti oldal enyhén szólva szemetes, nyilvános wc.
A parkban bandázó sok mugli miatt túl alapos keresést nem folytathattunk, így sajnos nem akadt a kezünkre a mikroláda. Kérlek a fotók alapján fogadd el. Köszönöm.