12x15x5 cm ládát keress, "fiókként rejtve".
Mágneses pótjelszó a közeli villanyoszlopon elhelyezve.
Megközelítés
Autóval
A helyszín, az épület a falán az emléktáblával az 5-ös sz. főútvonal mentén áll, közel esik az M5 autópálya újhartyáni illetve örkényi kihajtójához.
N 47° 10,661' E 19° 21,366' 100 m [GCGYFH+parkoló].
Tömegközlekedéssel
N 47° 10,844' E 19° 21,127' 100 m [GCGYFH+Dabas, Gyón vasúti megállóhely] a Budapest - Lajosmizse - Kecskemét vasútvonalon helyezkedik el. Budapestről a Nyugati pályaudvarról érdemes indulni, illetve több alternatív lehetőség is van Zugló, Kőbánya, KöKi, Pestszentimre állomásokon felszállva.
A ládahelyszínt érdemes a vasúti megálló felől a nagy forgalmú 5-ös főutat kerülve, az
alábbi útvonalon megközelíteni
Menetrendet itt találtok:
menetrendek.hu
mavcsoport.hu

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Mi is az a "Gyóni Beton"?
A ma Gyóni Betonként emlegetett, ötkilométeres rekordpálya a Budapest-Belgrád nemzetközi főútvonal részeként létesült. A kivételes adottságú, kazettás bazaltbeton technológiával épült (vagyis a beton alapanyagát bazalttal keverték és táblákba öntötték - a végeredmény jól megfigyelhető a két, korabeli képen a fotók között. Az 1980-as, 1990-es években az M7 egy szakasza Siófok mellett ugyanezt a technológiát őrizte még). A Dabas melletti, hosszú egyenes szakaszon kiváló eredmények születtek, sorra dőltek meg a hazai és a nemzetközi gyorsasági rekordok, a külföldi versenyzők Európa-szerte elvitték a gyóni pálya jó hírét. Az első hivatalos versenyre 1934. október 28-án vasárnap került sor. A megnyitóra a Nyugati pályaudvarról két különvonatot indítottak és autókból is több száz rajzott ki a fővárosból, összesen mintegy
ötezer néző érkezett Gyónra. Ettől kezdve a falu csendjét a versenyek, a tréningező külföldi versenyzők zaja váltotta fel. A magyar és külhoni menők döntő többsége is visszatérő résztvevője volt a gyóni versenyeknek, világsztárok is rendszeresen rajthoz álltak itt, ennek köszönhetően a rekordpálya rövid időn belül az ország büszkeségévé vált és évekig az is maradt.
N 47° 11,531' E 19° 19,847' 100 m [GCGYFH+Az egykori rajthely a 43-as kilométerkő]
Világrekordok és világrekorderek a gyóni egyenesben - Egy 1934 októberi újságcikk kivonata:
"
Caracciola és
Henne világrekordot javítottak a gyóni pályán!
Daytona Beach-en kívül ilyen sebességet sehol a világon nem futottak még. A kormányzó és sok ezer autós és motoros látogató nézte végig a rekorderek kísérteties száguldását Európa legtökéletesebb versenypályáján. Szelíd homokbuckák között húzódik végig a nemrég megnyitott Budapest-kecskeméti országút. A hófehér betonpálya nevezetes események színhelye volt vasárnap. Henne, Caracciola és Möritz, a három világhírű német bajnok motorkerékpáron, autón és háromkerekű szejklkaron (
cyclecar - korán kihalt járműkategória, az 1910-1920-as évek kicsi, könnyű súlyú - legfeljebb két üléses, olcsó autócskáit sorolták ide) rohamra indult a jelenleg fennálló világrekordok megdöntésére.
Mind a három kísérlet káprázatos eredményeket hozott: a régi világrekordok megdőltek és a gyóni betonpálya ezzel bevonult a történelembe.
Már reggel 10 óra körül hatalmas autótábor lepte el a kecskeméti országútnak 42 és 46-os kilométerkövek közötti része mellett a mezőt és a szántóföldeket. A garázsokból előkerültek a legócskább járművek is, a világrekord kísérleteknél mindenki jelen akart lenni, aki valaha benzint szagolt.
A versenyzők egy kilométer nekifutás után teljes sebességgel végigszáguldanak a következő kilométeren, ahol menetidejüket századmásodperces pontossággal lemérik, majd újabb egy kilométeres nekifutó után visszafordulnak, ellenkező irányban is lefutják a távot s a két menetidő középarányosa lesz a rekord - ha az lesz!
A végtelenbe fehérlő betoncsík elvesző távolságából félelmetes morgás közeledik. A hang rohamosan erősödik, bőgéssé, súgó üvöltéssé fokozódik, s éles, magas hangon egyszerre felzendül a kompresszor idegtépő vijjogása.
Az úton őrjöngő sebességgel közeledik valami szürkén csillogó tömeg. Csontig ható bömböléssel villan el a nézők szeme előtt, hogy furcsa alakját a következő másodpercben már elnyalja a párás messzeség. Caracciola volt a Mercedes-gyár legújabb versenyautóján! Első útja csak olyan bemelegítés féle, visszafelé már lassan jön,
alig 200 km az óránkénti sebessége.
Az első világrekord
A megafón tölcsérei még remegnek a hangvihartól, amely az előbb átdübörgött rajtuk, az emberek ezrei lenyűgözve állnak az élmény roppant hatása alatt, a beton még forró a halálos sebességgel rohanó pneumatik érintésétől, amikor a szpíker remegő hangja bejelenti az Európára szóló szenzációt:
Ernst Henne, a német világbajnok BMW-motorkerékpárján 16.62 mp alatt tette meg az egy kilométert és ezzel 246 kilométerre javította a szólógépek abszolút sebességi világrekordját.
Összeszorult torokkal állnak az úttest két oldalán az emberek. Még jóformán fel sem fogták, hogy mi történt, a tébolyult sebességgel száguldó embertárs még csak vízió volt, amikor már itt, a szemünk láttára, elérte azt a legnagyobb sebességet, amit ember eddig két keréken egyáltalán elérhetett."
Eric Fernihough - aki örökre ittmarad
(Birkenhead, 1905. február 17. - Budapest-Gyón, 1938. április 23.)
Világrekorder angol motorkerékpár versenyző, a német Ernst Jakob Henne legnagyobb ellenfele, aki rekordkísérletei színhelyéül az 1936-1938-as években a magyar pályát, az európai hírű "Gyóni Beton"-t választotta.
A motoros világ felé egy papírkosárba száműzött alkatrész katalógus terelgette Ericet. Gyermekkori álmai a motorversenyzésről az 1930-as évek elején valósultak meg, a versenyekre mindinkább győzni járt. Excelsior 175 cc gépével egymásután négyszer nyerte meg a Francia Nagydíjat (1930: Pau, 1931: Montlhéry, 1932: Reims, 1933: Dieppe), az Észak-írországi North West 200 versenyen három diadalt aratott (1930-1931-1932). A holland TT verseny és a belga Nagydíj (1932) is a diadalok folytatását hozta. Kategóriájában 1931-ben ő volt a gyorsasági Európa-bajnok. A motorozás abszolút világrekordjának meghódításával barátai javaslatára kezdett el foglalkozni az évtized közepén. Ebben a műfajban a német Ernst Jacob Henne eredményei jelentették a kiindulási pontot. Az új kihíváshoz hosszas előkészülődés, új, nagy teljesítményű motor kellett. A gyóni pálya kiváló adottságairól a versenyzőtársaktól hallott.
Brough-Superior JAP 998cc motorjával, első alkalommal az 1936-os rekordnapon vett részt. A magyar motorosok, szervezők között nem volt ismerőse, neve mindössze néhány tájékozottabb sportújságírónak mondott valamit.
Motorját, egyéb fölszereléseit kéttonnás zárt Ford furgonban szállította, amit főként a hazai versenyzők néztek irigykedve, hiszen közülük a legtöbben megfelelő anyagi és műszaki háttér nélkül, lelkesedésre alapozottan, olykor kölcsöngépekkel versenyeztek. Őt magát az újságokban inkább afféle szemüveges vidéki tanár kinézetű civilként írták le, aki a motorok közelébe érve változott versenyzővé, mert akkor már minden mozdulata, még a tekintete is hozzáértésről árulkodott. Nevének kiejtése nyelvtörő feladat volt a magyaroknak, ezért hívták őt nyurga angolnak, hosszú "Ferni"-nek, stb. A sajtó egy kisebb része - vélhetően a trianoni reflexek okán - leplezetlenül ellendrukker volt, nyíltan Henne mellett álltak ki. A tükörsima, nyílegyenes pálya megnyerte Fernihough tetszését, de a széljárások szerepét az eredményekben azonnal felismerte. Azt is szerencsésnek tartotta volna, ha hosszabb az egyenes szakasz, mert akkor jobban ki lehetett volna futtatni a motort. A maga útját járó, gondosan kidolgozott stratégia alapján versenyző motoros volt, ezért a rekordnap tumultusát nem tartotta megfelelőnek az abszolút világrekord eléréséhez. A tapasztalatok birtokában, a jövőbeni egyéni rekordkísérletek mellett döntött. Jó kapcsolatokat alakított ki a
Királyi Magyar Automobil Club illetékeseivel és előzetes egyeztetéssel, térítés ellenében kötötte le a pályát olyan időpontokban, amikor a meteorológia is bíztató előrejelzéssel szolgált. Még 1936 őszén két alkalommal visszatért és november 7-én 269,662 km/h sebességet ért el, azaz már csak egy paraszthajszálnyi híja volt az abszolút világrekordnak. Erőfeszítéseit, kitartását, sportszeretetét látva a magyar sportsajtó mellé állt, elnyerte szimpátiájukat. Az alakuló kapcsolat tovább javult azzal, hogy a kísérletek közben készült sajtófelvételeket kért az Autó-Motor című szaklaptól, a légellenállás elemzésével, légterelő áramvonalidomok készítésével kapcsolatos háttérszámításaihoz.
A várva várt eredmény 1937. április 19-én született meg,
273,244 km/h sebességgel megdöntötte Henne abszolút világrekordját, sőt az oldalkocsis világrekordot is átvette. A teljes magyar sajtó ünnepelte a magyar pályán született nagyszerű eredményt. Eric Fernihough örömét mindössze az árnyékolta be, hogy azonnal valószínűsítette Henne válaszlépését. A rekordot félig áramvonalasított géppel érte el, a teljes áramvonalasításban még mintegy 30 km/h plusz lehetőséget látott.
"Ferni" 1938 tavaszán is visszatért Gyónra. Április azonban az ún. böjti szelek hónapja ezen a vidéken, így húsvét előtt feladni kényszerült a kísérleteket. Aztán április 23-án kora reggel minden rendben lévőnek látszott, hideg, de szélcsendes idő volt. A pályát már kora hajnalban lezárták, a telefonvezeték elkészült, az időmérők elfoglalták helyüket. Fernihough először autóval járta be a pályát, a szélárnyékos helyeket tanulmányozta. A teljesen áramvonalasított Brough-Superiort bemelegítette és gyertyacsere következett. Az első körben mintegy 250 km/h sebességet ért el, majd következett a komoly kísérlet. Az újságok tudósításai szerint már meghaladta a 270 km/h sebességet, amikor az út melletti vendéglő szélárnyékából kiérve váratlanul az első kerék "woblizni" kezdett. Nem lassított, igyekezett a motort egyenesbe tartani. Minden igyekezete ellenére nem sikerült, a kerék keresztbe fordult, a Brough-Superior az árokpartnak vágódott, majd felemelkedett s 60 méternyi repülés után nagy zajjal az út menti szőlőben, ronccsá váltan landolt. Fernihough a levegőben lesodródott a gépről. Néhány pillanatnyi döbbenet után eszméletlenül, vérző állapotban találtak rá az odarohanó mentősök és szervezők. Azonnal Budapestre szállították, de az orvosok már nem tudták megmenteni az életét. Emlékét a helyszínen elhelyezett
N 47° 10,675' E 19° 21,344' 100 m [GCGYFH+emléktábla őrzi].
"Ferni" további eredményei a Gyóni betonon:
1936
Szóló motorkerékpár/repülőstart-kilométer: 267,459 km/h magyar rekord
Szóló motorkerékpár/repülőstart-mérföld: 269,095 km/h magyar rekord
Szóló motorkerékpár/repülőstart-kilométer: 269,662 km/h magyar rekord
Szóló motorkerékpár/repülőstart-mérföld: 263,646 km/h
Oldalkocsis motorkerékpár/állóstart-kilométer: 129,543 km/h világrekord
1937
Szóló motorkerékpár/repülőstart kilométer: 258,200 km/h
Szóló motorkerékpár/állóstart mérföld: 176,258 km/h világrekord
Szóló motorkerékpár/repülőstart kilométer: 273,244 km/h abszolút világrekord
Szóló motorkerékpár/repülőstart-mérföld: 270,983 km/h világrekord
Oldalkocsis motorkerékpár/repülőstart-kilométer: 220,588 km/h világrekord
Oldalkocsis motorkerékpár/repülőstart-mérföld: 217,519 km/h világrekord
Kisfilmes hangulatidéző
Eric Fernihough rekordfutama a brooklandsi pályán, 1938.03.12-án
Forrás:
Hartmann László - a Gyóni Beton magyar világrekordere
Remek írás az út - így a rekordpálya - építéséről
Koszorúzás Dabason
A Fernihough emlékkör
Caracciola és Henne Dabason