Jelszó: Az utolsó ponton a dobozban lévő jelszó, majd hozzáírva az első 4 ponton talált koordináták utolsó keleti ezredpercei. Tehát az utolsó számot minden ponton jegyezd fel! 1. pont: Bent, bal oldalon, két kavics mögött. Pót1: a bejárattal szemközt álló fa lábánál, kövek közti résben. Lentről keresd! Pót2: Közvetlen a bunkerhez levezető lejtős út előtt a kőfalba rejtve keresd! Ne a lépcsőnél, hanem a déli oldalán! 2. pont: Korhadt, mohos tönk üregében, mohalepte kő mögött keresd a koordinátákat, a bunker felől nagyjából délnyugati irányba nézve, a két törzsű fa után. Pót1: Dombtető felé az ösvény mentén, öreg, göcsörtös fa odvában rejtőzik. Pót2: Bunker bejáratával szemben, kidőlt fában, apró résben. 3. pont: Bunkerben, szemben, jobbra. Pót1: Lépcsővel szemben álló fa odvában (húzd félre a kérget, de kérlek, így is tedd vissza!) Pót2: A bunkerben keresd, fent! 4. pont: Lőszerfülkében bent, bal oldalon. Pót1: Több törzsű fa odvába tűzve. Pót2: Indulj el a futóárokbak és egy kiszáradt fán leled meg! Láda: Menj be a bejáraton, fel a lépcsőn és a lépcső végén jobbra, be. Itt találod a 15x10x5 cm méretű geoládát. Pótjelszót is tettem ki, két helyre. Egy a bunkeren belül, egy pedig kívül lóg. További segítség: !tagáaf zarázs gidep rokka ,delel men ah ,sserek takoscivak réhef notnop ygén ősle zA

Megközelítés

Az útvonal hossza, a kezdőpont és a végláda elhelyezkedése miatt javaslom a tömegközlekedéssel való megközelítést! Ha valaki mégis saját járművel érkezik a ládavadászatra, kalkuláljon a visszajutáshoz szükséges gyaloglással is!

Tömegközlekedéssel
Villamossal Budapest, Széll Kálmán tér felől lehet közvetlenül eljutni  N 47° 32,586' E 18° 57,854' 200 m [GCBPVV+villamosmegálló]
Menetrend:
56-os járat
56A járat
61-es járat

Autóval
Hűvösvölgyi P+R 2. parkoló, ha van szabad hely. Kora reggel szokott inkább üresen állni. A láda megjelenésének időpontjában ingyenes parkolási lehetőség.  N 47° 32,500' E 18° 57,920' 200 m [GCBPVV+1parkoló].
Hűvösvölgyi P+R 1. parkoló. Ez fizetős lehetőség, fizetni a parkoló elhagyása előtt automatánál kártyával és készpénzzel, valamint APP-ban lehetséges.  N 47° 32,606' E 18° 57,805' 200 m [GCBPVV+2parkoló].



Röviden a rejtésekről
Mivel a multi rejtés összes pontja természetvédelmi területen helyezkedik el, a pontokon csak helyben talált, természetes anyagokból kialakított elemeken keresd a következő pont koordinátáit! A koordinátákat hordozó tárgyakat egy pont kivételével a bunkerek belsejében helyeztem el, de minden esetben tettem ki tartalékot is, az építmények közelében található fák odvaiba rejtve.
FONTOS: Az elsőtől a negyedik pontig minden ponton jegyezd fel az ott megadott koordináta utolsó keleti ezredpercét, mert az út közben összegyűjtött 4 szám lesz a jelszó vége!

Bunkertúra
1. pont:  N 47° 32,592' E 18° 58,544' 310 m [GCBPVV-1] A túra Hűvösvölgyből az utolsó lépcsőben elkészült, Nyéki-hegyi bunkerek felé indul. A sárga sáv turista útjelzést kövesd, erről jelzetlen úton közelítheted meg a  N 47° 32,577' E 18° 58,520' 300 m [GCBPVV+katonasír] katonasírt, ennél balra fordulva, egy ösvényt követve éred el az első bunkert. A folytatás? A bunkerben elrejtett koordináták vezetnek el a következő pontra és mindig az egyes pontokon találod meg a következő rejtés koordinátáit. A Nyéki-hegyen maradt meg a leglátványosabban a futóárkok és lövészárkok rendszere, illetve az erdő aljnövényzete itt rejti azt legkevésbé.
Járj nyitott szemmel, mert amerre az út visz, mindenfelé a történelem nyomait láthatod majd! A Határ-nyeregben újabb fedezékeket láthatsz és az Újlaki-hegy oldalában megint megjelennek az árkok nyomai. A Hármashatár-hegy tartogatja a legjelentősebb erődítési pontot, itt légvédelmi üteg állások voltak kialakítva.
Jó vadászatot, tanulságos történelmi merülést kívánok a múltba!

Történelmi háttér
A Budai-hegységben a máig felismerhető katonai védművek eredete az I. világháború idejére nyúlik vissza. Kezdetben még nem feltétlenül közvetlen szerepet szántak a kialakított sáncoknak, árkoknak, kezdetleges föld-fa védműveknek, hiszen Budapest ebben az időszakban nem volt veszélyeztetve a frontvonalak által. Inkább oktató, gyakorló szerepük volt a honvédek kiképzése során. Az 1910-es években kialakított árkokat mára szinte teljesen visszafoglalta a természet, az erózió eldolgozta a nyomait, alig fellelhetők már a főleg platókon, leginkább a Hármashatár-hegyen létrehozott kiképzőhelyek. Még ugyanebben az időszakban a repülőgépek korai harcászati bevetésével azért Budapest sem érezhette magát teljes biztonságban, így kezdetleges légvédelmi állásokat is elkezdett kialakítani a Királyi Magyar Honvédség, ám ezek természetesen még nem beton fedezékek voltak, mobil jellegű gépágyú állásokban gondolkodtak inkább, melyeket jellemzően a stratégiai szempontból fontosabb gyárak (Weiss Manfréd Művek, Ganz művek) körül illetve magaslatokon (Gellért-hegy, Hármashatár-hegy) helyeztek el. Előfordult, hogy vasúti kocsikat alakítottak át erre a célra. Az állások legjellemzőbb fegyverzete a Schwarzlose géppuska illetve a 75 mm-es Skoda 15M ütegek voltak.
Túl a világháborún, Tanácsköztársaságon, ahogy Magyarország megerősödött, a főváros védelme is komolyabbá vált. Előbb magát a fegyverzetet modernizálták a svéd licenc alapján, Diósgyőrben gyártott Bofors 36M gépágyúkkal, valamint a Bofors 29M nehéz légvédelmi ágyúval, ami akár 10 km magasságban repülő, bombázó kötelékek ellen is eredményesen bevethető volt. Utóbbiak kaptak szerepet a Hármashatár-hegy tetején később kialakított légvédelmi ponton is. A Gamma-Juhász lőelemképző volt a legérdekesebb a fejlesztések közül, egy mechanikus-analóg eszköz, mely a találati hatékonyságot növelte. Erről itt olvashattok bővebben: Röviden a korát megelőző, magyar fejlesztésű célzó eszközről

Magyarországi védvonalak
Budapest környéke a fegyverkezéstől eltekintve a nyugalom szigete volt egészen a múlt század '40-es évei derekáig. Miközben kiépítésre került a Kárpátokban az Árpád-vonal (1940-41), valamint a Balaton - Velencei-tó vonalon húzódó Margit-vonal (Dunántúli reteszvonal) (1944 nyara), A Margit-vonal folytatásaként az Északi-középhegység lábánál a Dunakanyartól Miskolcon át az országhatárig húzódó Karola-vonal, Budapest nyugati oldalán nem történtek erődítések. Egyedül az Attila-vonal, vagyis a pesti oldal hármas védelmi gyűrűjének kialakítása indult el 1944 őszén, rendkívüli sietséggel.

A Budai belső védelmi gyűrű
Amikor a katonai vezetés számára már látszott, hogy az Attila-vonal a lendületesen előre haladó szovjet hadsereg ellen nem tartható, kezdődött el a "Budai belső gyűrű" építése. Itt a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt már csak kisebb beton erődítmények - jellemzően biztonságos lőszertárolásra kialakított fülkék és sebtében kiásott lövészárok rendszerek, futóárkok készültek el. Utóbbiak szolgáltak a megerősített pontok illetve a lövészárkok közti biztonságos közlekedésre, jellemzően cikk-cakkos vonalvezetéssel, hogy a repeszhatástól illetve a behatoló ellenséges katonák lövéseitől védje a bent tartózkodókat. Túl a közlekedés biztosításán ezekben helyezték el a kommunikációs hálózat vezetékeit is. Az árkok maradványai számos helyen a mai napig láthatók a láda által bemutatott túraútvonalon. További helyszínek, ahol még felismerhetőek az erődítések, lövészárkok, a Szabadság-hegy tetején a Normafa és a János-hegyi kilátó környékén vannak.
A Budapest észak-nyugati szegletében emelkedő Hármashatár-hegyen viszont már a háború előtt megjelentek a beton erődök. Ekkor még egy szigetszerű védelemben terveztek a védelmi pontok kialakítását. Ezeket a védelmi pontokat a legfontosabb magaslatokon telepítették - így a Gellért-hegyen, a Várhegyen is. Túl a betonozott lövegalapokon a legénység védelmére szolgáló óvóhelyek, híradástechnikai központok is kerültek az állásokba. Történelmi tény és érdekesség, hogy a Budai belső gyűrű harci eseményekben végül nem vett részt, szerepet nem kapott.

Nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy mind az Attila-vonal, mind a Budai belső gyűrű építése során a munkálatokban munkában tömegesen vettek részt civilek, köztük nők és a munkaszolgálatra kötelezett zsidó lakosság, akiket lövészárkok és harckocsiárkok ásására kényszerítettek a város határában és a belsőbb kerületekben is. Emlékezzünk meg róluk a túra során!

Források
Arcanum: Budapest légvédelmi rendszerének kiépülése
Egy szubjektívebb írás
Arcanum: Budapest védelmi vonalainak rekonstrukciója 1944
Lövészárkok a budai hegyekben

Ládatörténet:
Az első megtalálók, közöttük igen rutinos kesserek javaslatai alapján a jelszóképzés módján változtattam.