WAP
A megadott koordinátára állva a vár Észak-Keleti sarkánál fordulj nyugati irányba, hogy a sárga műanyag "hullámpala" előtted legyen. Ennek a tetőszekezetnek a második keresztirányú azaz vízszintes tetőtartó oszlopán van a jelszóhordozó. A barna faszerkezeten egy bordós színű műanyag táblácska, melybe fekete színnel van belemarva a jelszó. A rejtés nagyon jól beolvad a környezetbe ezért nehéz megtalálni, de ezért is élte túl eddig.

2021.03.28.
A folyamatos "nem találtam meg" logok miatt kimentem a ládát ellenőrizni és vittem csereládát is ajándékokkal feltöltve. Sajnos a láda valóban ismételten el volt tűnve viszont úgy döntöttem, hogy a csereládát nem helyezem ki, mert szemtanúja voltam, hogy a láda helyszín környékén a helyi fiatalok csoportosulnak, beszélgetnek és a várfalon rohangálnak. Próbáltam új - biztonságos - helyszínt keresni, de sajnos látszik, hogy minden szegletben láb-és mászásnyomok vannak. A várfalon kívül pedig a várárok és az ártér található, ami szintén nem időtálló rejtési lehetőség. Amíg biztonságos helyszínt nem találok, addig virtuálissá teszem a ládát, mivel az eddigi pótjelszó sértetlenül és biztonságosan várja a keresőket.



Az Ónodi vár

Czudar Péter, a falu egyik XIV. századi birtokosa közel a Hernád torkolatához, a Sajó egyik kanyarulatában kővárat kezdett építeni. Védelmi szempontból ez igen kedvező volt, hiszen három oldalról is védte a folyó, de sem a tervezéskor, sem a kivitelezéskor nem egy majdani végvári funkcióból indultak ki. Korábban Borsod megyében nem volt kővár. A Czudar család 1470-es férfiági kihalása után Rozgonyi, Perényi, Báthory, majd Losonczi Anna voltak a vár urai. 1561-ben és 1582-ben a várat a törökök ostromolták, 1596-tól - Eger török kézre jutása után - a fő védővonalat Ónod vára jelentette Diósgyőr és Szendrő mellett. 1602-ben újjáépítik a várat, de 1639-ben a török kirabolta és felgyújtotta. Újjáépítéséhez Lorántffy Zsuzsanna járult hozzá. 1682-ben az újjáépített várat német parancsnoka kétnapi ostrom után feladta, de Ibrahim, budai basa a vele szövetséges Thököly kurucainak kezében hagyta.
Az ónodi uradalom ekkortól Thököly Imréé és feleségéé, Zrínyi Ilonáé több éven át. Az elpusztult várost és a megrongált várat újra kellett építeni. Thököly 1684-ben írott levele erről tanúskodik. 1685-ben ismét német, majd 1688-ban török kézre került. Ekkor annyira szétlőtték, hogy védelmi funkciójának már nem felelt meg, II. Rákóczi Ferenc alatt katonai tábori szállásként használták. A kurucok katonai sikereikre alapozva tárgyalásokat kezdtek a bécsi udvarral, amely nem volt hajlandó a fő követelések teljesítésére. Ilyen körülmények között ült össze Ónodon 1707. május 31-én az országgyűlés, június 13-án kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kikiáltották Magyarország függetlenségét. A kuruc harcok befejeződése után a vár tovább pusztult, köveit urai, majd a lakosság is építésekhez széthordta. A környék falvai közül Ónod község neve forrott leginkább össze a várral. Minden egyes ostrom után megsarcolták, gyakran fel is égették, de mindig újjáépült. Ónod község utcáinak egy része napjainkig megőrizte középkori nyomvonalát. A falu központjából a Fő utcán jutunk el az ónodi várhoz. A falakat ma is jól kivehető várárok övezi, a várfal a Sajó kanyarulatánál csodálatos látványt nyújt.

Programok

- minden hónap első csütörtökén országos állat- és kirakodóvásár
- Szent Júlia napi búcsú (2001. 05. 20.)
- Ónodi Napok (2001. 06. 02-03-án) -sportvetélkedők, történelmi nagygyűlés, folklór a környező települések együttesei részvételével
- horgászási lehetőség (Sajó és Hernád folyók, Nyéki és Mályi tavak)
- a község műemlékeinek és látványosságainak megtekintése (vár, Hősök Kertje, műemlék jellegű templomok, tájház)

Egyéb információk

Egy hosszabb leírás a várról
Ilyen volt a vár anno - videó

Ládatörténet