WAP:
A láda egyesületi doboz. A horgásztó melletti kiserdőben található, egy vízszintes, kidőlt fában, kéregdarabokkal álcázva 90cm magasan.
Jól rejtsd vissza, nehogy lába keljen ;)
Az igazán látványos stégek a tó túloldalán találhatóak:
Látványos stégek: 
N 47° 29,658' E 18° 16,319' 171 m [GCboko+látványos stégek]
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
Bokodi-tó
A Bokodi-tó az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzasztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi gát található. A gát funkciója a hűtőtó természetes keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű felmelegíti, míg a "hideg ágban" lehűlt víz a technológia miatt keletkezett gőzt hűti vissza. Az erőmű folyamatos működése miatt a tó télen sohasem fagy be teljesen. A tó körül jelentős horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben.
A Bokodi-tó mindössze három évtizedes múltra tekinthet vissza, madártani jelentősége azonban - kedvező természetföldrajzi adottságai és 160 hektáros nagysága révén - mégis kiemelkedő. Az oroszlányi erőmű hűtőtavaként elsősorban ipari célokat szolgál, de rekreációs (elsősorban horgászati) szerepe is mind számottevőbb. A tó egy regionális léptékű, észak-dél irányú ökológiai folyosó azon szakaszán helyezkedik el, amely mintegy "szűk keresztmetszete" a Bársonyosi-dombság és a Vértes nagykiterjedésű erdei között húzódó madárvonulási útvonalnak. A hűtőtótól délre, Bokod és Pusztavám között húzódik Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb kiterjedésű - többszáz hektáros - legelőterülete, mely nagyrészben még természetszerű állapotokat tükröz, de az utóbbi években az emberi bolygatásnak sajnos mind több formája veszélyezteti.
Megközelítés
tömegközlekedéssel
Oroszlány Dózsa Gy. út - Kecsédi út kereszteződésében található buszmegállótól javasolt, kellemes sétával elérhető.
Autóval
Az Oroszlányt és Bokodot összekötő útról
N 47° 28,843' E 18° 16,664' 181 m [GCboko+crossing] koordinátánál kell letérni, parkolni az
N 47° 29,359' E 18° 16,764' 190 m [GCboko+parkolo] tudtok. Innen kb. 200 m séta a láda, útközben már látható a tó. Kérjük a láda hosszú életének érdekében gyalog menjetek a partra, a horgászokkal való összetűzést elkerülendően.
Szúnyogokra készüljetek!
Bokodról
A 2200 lakosú település az M1-es autóúton közelíthető meg Tatabánya felé, onnan délnyugati irányban Környén keresztül Oroszlányra, majd nyugatra kb. 6 km. Valamikor itt is római telep volt, a honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket. 1146-ból származik első írásos említése, később Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a község neve 1326-ban. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék: közel állott ide szívesen látogatott Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi
Gerencsérvár . Ebben a várban szállt meg 1439-ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. Kíséretében volt Kottaner Ilona, a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra.
A reformáció hatására (1517) a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak gyülekezetet Bokodon.
Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében.
A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal újratelepülők is jöttek, Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott "faluszálló levél" amit Szécsény György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is.
A lakosság pótlására további telepítések történtek: 1718-ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben pedig Pozsony megyéből tótok települtek a faluba.
A település a XX. században a környező falvakkal együtt kapcsolódott be a szénbányászatba. Határában építették fel a
Vértesi Hőerőművet.
Leánykori nevén az Oroszlányi Erőmű (amely valójában Bokod határában van) életének első lényeges állomása 1961. december 1-je volt. Ekkor kapcsolták párhuzamosan az ország villamos energia rendszeréhez az akkor legkorszerűbb erőmű 1-es számú blokkját, majd félévenként a többit.
Az erőmű 1978-tól látja el Oroszlány távfűtését és melegvíz szolgáltatását. 1985-től kezdődően mind a négy blokkot rekonstruálták. Több műszaki korszerűsítés történt azóta is, elsősorban az erőmű hatásfokának javítását célozva. Jelenleg az erőmű névleges teljesítménye 240 MW. 1991. november 1-jén jött létre a Tatabányai Hőerőmű Vállalat dorogi, tatabányai és bánhidai erőművének, valamint az Oroszlányi Hőerőmű Vállalatnak az összevonásával a Vértesi Hőerőmű Vállalat, amely 1992. január 1-jén alakult át részvénytársasággá (Vért, mely két bányát és három erőművet foglal magába). A Vért jelen feladatai közül a legfontosabb az oroszlányi erőmű megújítása, mellyel 2014-ig 2700 munkavállalónak lesz biztos a megélhetése.
Egyéb információk
Bokodról
Bokodi Evangélikus Egyházközség
Villamos Energia
Ládatörténet
