Bevezető
A Zselic vadregényes, erdőborította dombvidékének legmagasabb pontjára hívlak ezzel a rejtéssel, ahol immár a fák koronája fölé magasodó kilátóból gyönyörködhetsz.

A Zselic
A Dunántúli-dombvidék déli részén fekvő Zselic talán a legegységesebb arculatú önálló dombságunk. Megjelenésének jellegzetes vonásai a dombhátak, lejtők és változó szélességű völgytalpak váltakozásából álló élénk domborzat, amelyen jelentős az erdőfedettség (38%) és a szántóföldi művelés aránya (36%). Az átlagosan 240-280 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedő dombhátak hosszan húzódnak észak-déli irányban. Ennek a relatív kiemelkedésnek köszönhetően a térség nagyrészt mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú, átlagosan évi 740-780 mm csapadékkal, amelyet a földrajzi helyzetből adódó szubmediterrán hatás színesít.
A kistáj gyakorlatilag ma is őrzi régi arculatát az ország egyik legépebben megmaradt, igen gazdag vadállományú erdőrengetegével, amelyet a magasabb térszíneken túlnyomórészt gyertyános-tölgyesek és ezüsthársas-bükkösök, a völgyekben cseres-tölgyesek, a mocsarasabb részeken mézgás égeresek alkotnak. A lankásabb lejtőkön, az apró zsákfalvak határában, a szántóföldi művelés a jellemző.

Hollófészek
A kistáj délkeleti peremén, az egyetlen olyan területén, ahol legalább 300 méteres tengerszint feletti magasságú terepet találunk, 358 méterig emelkedik a Zselic legmagasabb pontja, egy lapos, erdővel borított dombhát. A közelmúltban átadott, a lombkorona-szint fölé magasodó kilátónak köszönhetően immár remek kilátást nyílik a környező völgyeken túl a Mecsek távolabbi csúcsai felé is.
A kilátáson túl a szűkebb környék attrakciója a 2006-ban kialakított Fekete István Emlékösvény, amely az író 1926. és 1929. közötti - bakócai uradalmi segédtisztként töltött - időszakának állít emléket műveiből vett szövegrészletekkel.

Megközelítés
A helyszín több közeli település (Kán, Bakóca) központjában parkolva is megközelíthető, de talán a 2023. október 26-án átadott kilátóhoz készült parkoló felől a legcélszerűbb. Ehhez az Oroszló és Szentlőrinc közötti 66109. számú főútról itt  N 46° 7,532' E 18° 0,336' 148 m [GCHF+leteres] térünk le, majd a Kán és Gorica felé vezető elágazást itt  N 46° 8,050' E 18° 0,133' 158 m [GCHF+tovabb] mellőzve egysáv széles, kacskaringós erdei aszfaltúton jutunk el a parkolóig  N 46° 10,495' E 17° 58,412' 323 m [GCHF+parkoló], ahonnan a K4 , K és K3 jelzések mentén közelítjük meg a ládát.

Forrás
Eredeti ládaoldal
Wikipédia: Zselic
Csorba Péter: Magyarország kistájai. Debrecen, 2021.

Sikeres kincskeresést!

Ládatörténet
2003.08.17 - A ládát az eredeti rejtője, djpt kihelyezi.
2007.06.04 - bluemondayaz új ládagazda.
2009.09.25 - Fairy veszi át a ládát.
2011.10.19 - Strombus és Péter60 az eltűnt helyett a ládagazdától előző nap átvett dobozzal pótolták a csészét.
2023.12.29 - Révai család Fairy segítségével újrarejtette
2026. 3. 4. - A régóta beteg ládát szabályainkkal összhangban adoptálhatóvá teszem, remélve, hogy így hamarabb talál a javítást ás aktualizálást vállaló új gazdát. [Admin(Fazék)]
2026.04.03: Párduc50 gyógyította, majd visszateszi adoptálhatónak