Somogy megyében, a Balatontól 10 km-re található Kereki község, aminek egyik nevezetessége a középkori vár romja. A vár több útvonalon is megközelíthető, jelzett turistaúton. Parkolni a  N 46° 47,167' E 17° 54,179' [GCKERV+P] ponton érdemes, onnan egy kellemes séta. A fokozott erózió miatt kérlek, kövesd a turistajelzéseket, hiába csábító a toronyiránt verzió :)
A láda egy hagyományos geoláda (kb. 10x15x7 cm), a várromtól úgy 50 m-re található az erdőben, egy facsoport tövében. TB elhelyezhető benne.

Videó



A rom rendkívül elhanyagolt környezetét 2002 áprilisában egy csapat lelkes önkéntes takarította 2 napon keresztül, az OTTSE és a Rangers terepjárósainak közreműködésével.

A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át.
A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába.
A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé.
A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.