Ez egy kétállomásos multiláda, egy kis szerencsi sétával, igaz mindkét pont autóval is jól megközelíthető.

Parkolás az első pontnál  N 48° 9,662' E 21° 12,172' 103 m [GCSZER+parkoló]

1. virtuális pont  N 48° 9,674' E 21° 12,146' 133 m [GCSZER-1] jelszórészlet: az emléktábla utolsó évszáma.

2. pont ez maga a láda, amely Szerencs feletti Kőmező nevű terület közvetlen szomszédságában, az út mellett balra, egy oszlop tövében, álcázó kövek mögött bújkál, lépj mögé, így könnyen hozzáférsz. N 48° 10,172' E 21° 12,026' 178 m [GCSZER-2] jelszórészlet a logbookban.

Pótjelszó a 2. részlet, a ládához közeli villanyoszlopon lévő szerelődobozon felírva alulról, és a közeli, kerítés cölöpön, fémlapon kb. 150cm magasan ,,a teljes" N 48° 10,179' E 21° 12,047' 173 m [GCSZER+pótjelszó]

A két jelszórészlet sorrendben, egybe, nagybetűvel írandó.
___________________________________________________



A Szerencsi Rákóczi vár

A köves-hegy déli lábánál elterülő mocsaras területen, egy mesterségesen feltöltött szigeten, a bencés apátság épületeinek átalakításából építették 1557-1558-ban a szabálytalan alaprajzú külsőtornyos várat.
A helység neve először IV. Béla király egy 1247-ben kiadott adásvételi szerződésében fordul elő.
A falut 1461-ben Boldogkővár tartozékai között sorolják fel, melynek 1507-ben Szikszói Péter volt a kegyura.
II. Ulászló uralkodása alatt Szapolyai Jánosé, majd Ferdinánd Monoszlai Péternek, 1532-ben pedig Bebek Ferencnek adományozta, aki 1549-ben öccsének Jánosnak adta.
Szapolyai János vezére, Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1556-ban Szerencset elfoglalta, az apátot elűzte, és az apátságot várrá alakította át. Ez azonban nem tetszett a császáriaknak, 1559-ben I. Ferndinánd vezére Pethő János ostromolta a várat, de elfoglalni nem tudta. Többszöri támadás után Balassa Menyhért vette be 1565-ben és ezzel Szerencs királyi birtok lett.
Rudolf király a várat és uradalmát 1583-ban 9160 forintért Rákóczi Zsigmond egri kapitánynak adományozta, aki azután 1603-ban a birtokot meg is vette. Nevéhez fűződik a vár bővítése, a trónterem kialakítása.
Ide hívták össze 1605-ben az országgyűlést, ahol április 15-én Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély,
1607-ben pedig Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé választották.
Rákóczi egy év múlva, 1608-ban meghalt és a szerencsi református templomban temették el.
Halála után Szerencs birtokában és a fejedelemségben fia György követte.
III. Ferdinánd seregei 1644-ben ostrom alá vették a várat, melyet Rákóczi György tiszttartója a császáriaknak feladott. A fejedelem vezére, Kemény János azonban még ebben az évben a várat visszafoglalta, a hűtlen Radványit elfogta és a vár kapujára akasztatta.
A Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása után 1672-ben Szerencs is a királyé lett, aki osztrák helyőrséget helyezett el falai között. A császáriaktól Thököly Imre vezére, Teleky Mihály 1680-ban a várat elfoglalta, majd felrobbantották. Öt év múlva a romos vár ismét az osztrákok kezére került.
A szabadságharc alatt újra a Rákóczi családé lett, az 1711-évi szatmári békekötés alapján a kincstár tette rá kezét. Egy részét 1715-ben II. Rákóczi Ferenc testvérhúga, Rákóczi Júlia, Aspremont hercegné örökölte. Ennek halála után Szerencs három-negyed részét 100000 forintért gróf Illésházy Miklós királyi korlátnok vette meg, aki gróf Grassalkovich Antalnak adta el, tőle pedig Szirmay Tamás ezredes szerezte meg.
Az új birtokosok a romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították át.

Napjainkban múzeum, színházterem, könyvtár, szálloda és házasságkötőterem is helyet kapott benne.

A vár területére a belépés ingyenes.
A kapukat 20 óra után bezárják!

Jó keresgélést kívánok! MJANEZ

Egyéb információk

A várról
Zempléni Múzeum
Szép Magyarország - Szerencs vára
Szerencs város honlapja

Ládatörténet