****
Röviden:
Római kori kőhordó út, vízáteresztő és kőfejtő. TB nem helyezhető el a ládában.

Kiinduló pont - emlékmű:
 N 47° 42,469' E 18° 18,669' 000 m [GCPite+Eml]

Erdészház :
 N 47° 42,177' E 18° 19,387' 000 m [GCPite+P]

1. Pont: Vízáteresztő
 N 47° 42,303' E 18° 19,632' 197 m [GCPite-1]
Kis doboz a lépcső felőli rakott kövek közé rejtve, derékmagasságban.

2. Pont: Kőfejtő1
 N 47° 43,051' E 18° 19,903' 267 m [GCPite-2]
Fent a kőfejtő peremén, egy vadkörte fa melletti bokorban, kb 1,5 m magasan, geopalack. Feljutás: kis ösvény a szikla bal oldalán.

3. Pont: Kőfejtő2
 N 47° 43,144' E 18° 20,009' 274 m [GCPite-3]
Fent a szikla tetején, bokor mellett lévő fára erősítve mellmagasságban, geopalack. Feljutás: nagy ívben jobbra kerülve, kis ösvényen.

4. Pont: Láda
 N 47° 42,664' E 18° 20,101' 261 m [GCPite-4]
A Kőpite oldalában egy fenyvesben, sziklatömb tövében, avarral betemetve. Eredetileg egy nagy kő volt mellette, most a kő alatt van a láda. A visszarejtésnél vigyázzatok a ládára, ne törjön be a kőtől!

A láda mérete: kb. 15*20*5cm, viszonylag nagy, CD, könyv belefér

A túra oda-vissza a Betlehem-pusztai erdészháztól kb. 4 órát vesz igénybe kényelmes sétával, kb. 7,5 km-t kell gyalogolni.

jelszó: Az 1,2,3 és 4-es pontokon található szavak összeírva szóköz nélkül. (Visszafele könnyebb megjegyezni)

Köszönöm a karbantartást anettnorinak!
****

Római kori kőhordó út, vízáteresztő és kőfejtő.


Travel Bug nem helyezhető el a ládában.

"Dunaalmás és Szomód községek határában, a Kőpite-hegy és a Les-hegy között még ma is használatos az a rómaiak által épített ún. kőhordó út, amelyen csaknem kétezer éve szállították az itt fejtett mészkövet. Ez Magyarország leghosszabb ismert római kori útja. 1977 óta van védelem alatt az a 230 ha nagyságú terület, ami már az ókorban kedvelt édesvízi mészkőbányát rejtett. Ez a kő volt az egyik legkedveltebb és leggyakrabban használt építőipari nyersanyag és szobrászati alapanyag. A bányaművelés kisebb-nagyobb megszakításokkal a II. világháború időszakáig tartott, csúcspontját a századfordulón érte el.

Emlékmű

A Dunaalmás és Szomód közötti felhagyott kőbányát a Tata-Dunaalmás útvonalról jobbra letérve lehet megközelíteni. Egy földúton 50 métert haladva érjük el a római út kezdetét, ahol egy sziklába vésett emlékeztető is áll." [1]

[2006-05-02: házilag készült (?) behajtani tilos tábla került ki, autóval nem szabad behajtani az erdészlakig. Korábban az erdészlaknál javasoltam letenni az autót. Most egyelőre tanácstalan vagyok, megpróbálok valami jó megoldást kitalálni. Addig marad az emlékmű melletti parkolás, mint lehetséges alternatíva, lehetőleg a fák takarásában...]

Betlehem-pusztai erdészlak

Az emlékműtől haladjatok tovább a Betlehem-pusztai erdészlakig! Az itt található kopjafa Futó Ferenc erdésznek állít emléket, aki ebben az erdészházban élt és dolgozott, és 1952 és 1972 között 200 hektár új erdőt ültetett.

A kőhordó út ma is nagyon jó állapotban van, használják is a környékbeliek, de a hely szelleméhez illően utunkat gyalog folytassuk tovább! Gyalogolás során gondoljatok arra, hogy az utat római rabszolgák építették!

Mielőtt bárki valami nagy durranást várna, az út egy "egyszerű szekérút", de nem is ez itt a lényeg hanem, hogy régi. Akinek kedve van cipelhet is egy követ, én nem vagyok semminek az elrontója:)

1/ A Vízáteresztő

Túránk első pontja a N 47° 42,303' E 18° 19,632' ponton található vízáteresztő. Itt találjátok a multi első ládáját - egy kicsi fehér gyógyszeres dobozt - egy mohos fatuskó oldalában. (A biztonság kedvéért a vízáteresztő alagútjában is találtok egy kis cédulát, innen bebújva baloldalt, kb középtájt és 1 m magasan)

Ez az építmény számunkra meglepően jó állapotban van, az emlékoszlop szerint és szerintem is az ókori építészek munkáját, igényességét dicséri.

Dunaalmásban állítólag ennek fala ma is élő dokumentuma a római építkezés technikájának: A kövek közé égetett meszet és homokot helyeztek, vízzel leöntözték, s így forrasztották össze az építményeket." [3]

Utunk innen a kőhordó úton vezet tovább egészen az út végéig ahol a  N 47° 42,862' E 18° 19,782' 244 m [GCPite+Kopjaf] ponton a Kóbor Jenő emlékére állított kopjafát fogjátok megpillantani.

2/ Kőfejtő 1

A bányába a  N 47° 42,870' E 18° 19,880' 253 m [GCPite+Kofejto] ponton található bejáraton tudtok bejutni. Az úton haladva a második pont előtt kb 60m-el balra egy kis ösvényt fogtok találni, melyen a kőfejtő peremére juthattok.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a terület Természetvédelmi Területnek minősül, szabadon látogatható, de kérek mindenkit fokozottan ügyeljen a környék növényvilágára!

A környék növényállománya nagyon értékes. "A (közeli) szomódi páfrányos erdő a hazánkban előforduló 33 páfrányfaj közül 18-nak ad otthont. Ebből a ritka Dryopteris borreri nevű faj a pannóniai flóratartományban csak itt fordul elő. [2]

A geopalack a szikla tetején található egy vadkörte fa melletti bokorban kb 1,5 m magasan.

"Ezen a területen a Gerecse egyik legnagyobb kiterjedésű édesvízi mészkő rétegsorát tanulmányozhatjuk. Az 1977 óta védett helyen már az ókorban is bányászták ezt a mészkövet, mely kedvelt építőipari nyersanyag és szobrászati alapanyag volt. A rómaiak által megkezdett bányaművelés kisebb-nagyobb megszakításokkal a II. világháború időszakáig tartott. A védett kőfejtősor kőzetanyagát a közeli bányaművelések miatt mára elapadt neszmélyi hévforrások ősei rakták le a földtörténet alsó-pleisztocén korában. A 4 bányából álló kőfejtősor 4.sz. bányájának rétegsora értékes őslénytani leletanyagot rejt. Ide tartozik egy elsőként itt leírt őselefántféle és egy kihalt teknősfaj." [2]

Innen irány vissza a lenti út, további keresnivaló nincs ott fent a magasban. Rakoncátlan gyerkőcöket, tériszonyos nagymamákat kéretik lent hagyni:)

3/ Kőfejtő 2

Multiládánk harmadik pontja egy olyan helyre került ahonnan szerintünk szép kilátás nyílik a kőbányára (N 47° 43,144' E 18° 20,009' 274m). Műszerünk nem sokára már nagyon közelinek fogja mutatni a ládát, de nem érdemes törökök módjára megostromolni a sziklát, lévén ez egy római kori kőbánya:) Megközelíteni jobbra tartva nagy ívben lehet, remélem a kis ösvényt is könnyűszerrel megtaláljátok.

A geopalack itt is egy bokorban lapul, a bokor tövében, a földön kell keresni. A multiláda ezen pontja szerintünk a legveszélyesebb, nem tanácsos folyton a GPS kijelzőjét nézni, mert könnyen a szakadékban találhatjuk magunkat. Ezért mindenkit fokozott éberségre és óvatosságra kérünk!

Egy kis ismertető következik amiből megtudhatjuk mire is kellett ez a rengeteg kő...:
"A rómaiak kezdték itt meg a nagy mennyiségű kőkitermelést, minden bizonnyal e kövekből épült a 13. században a Szent László templom és kolostor.

A későbbi nagyobb méretű kőkitermelés a komáromi vár építésével kapcsolatos, majd a kiegyezés után megindult út- vasút- hídépítések, a millennium (1896) tiszteletére megindult nagyszabású építkezések idején érte el fénykorát.

A teljesség igénye nélkül soroljuk fel a megrendeléseket: a Bécsi Burg, a magyar Királyi Palota, Országház, Gellért fürdő, a Millenniumi emlékmű, 8 híd, a Duna szabályozása. " [3]

Innen irány vissza a lenti út, további keresnivaló nincs ott fent a magasban. Remélem eddig mindenkinek tetszett a túra, aki kicsit elfáradt volna most fellélegezhet ugyanis kirándulásunk feléhez érkeztünk.

Visszafelé haladva a már jól ismert úton a  N 47° 43,103' E 18° 19,980' 000 m [GCPite+Kofejto ki]
pontnál található elágazásnál jobb kéz felé kanyarodva jutunk ki a bányából. Később balra kanyarodva, a Kóbor Jenő emlékoszlop felé haladva jó időben szép kilátás fogad bennünket.

Innentől irány a Kőpite-hegy, multink névadója! Az emlékoszlopot korábban már láttuk, nem sokkal előtte az úttal balra kanyarodva

a  N 47° 42,887' E 18° 20,090' 000 m [GCPite+Elág JOBB] pont felé tartsunk!

4/ Kőpite-hegy

Innen már egyenes út vezet a Kőpite-hegyre. A csúcson meglepően szép kilátás fog fogadni bennünket. Itt érdemes megjegyezni, hogy állítólag a mészkőhegység valamikor a Dunaalmás-Tata közötti útig terjedt. [3]

A láda a Kőpite oldalában egy fenyvesben, egy sziklatömb tövében található, avarral betemetve. (N 47° 42,664' E 18° 20,101' 261m) Eredetileg egy nagy kő volt mellette, most a kő alatt van a láda. A visszarejtésnél vigyázzatok a ládára, ne törjön be a kőtől!

Kellemes geocachinget kívánunk!
--
források:
[1] www.sulinet.hu/termved/dunaipoly/dunaalmasto.html
[2] www.sulinet.hu/termved/dunaipoly/dunaipolytvt.html
[3] www.kembridge.hu/dunaalmas/
www.fsz.bme.hu/mtsz/hirado/th0004.htm#kopjafa

Ládatörténet
2017.12.04 Anettnori játékostársunk javította, köszönjük. [Admin(Fazék)]