Érd szívében található a Magyar Földrajzi Múzeum, melynek nemcsak kiállítása - a hajdani "túrázok" végett -, de kertje is figyelemet érdemel. Így ha erre jársz...

Jelszó
1. A főbejárat mellett balra található tábla utolsó sorának második szava.
2. A múzeum épületéből a kertbe kilépve, szemben balra a második mellszobor által mintázott tudós vezetékneve.
Mindezek egybeírva, nagybetűvel és ékezet nélkül.

A múzeumkert ünnepnapok kivételével biztosan látogatható minden nap 10 és 16 óra között (hétköznap azonban már 8-kor kinyit, és március és november közepe közt nyitva tart 18 óráig).

Hattér
Érd területén már a korai időktől megtalálhatóak az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgyben a 60-as évek elején tárták fel a neandervölgyi ősember vadásztelepét. Az előkerült barlangi medve, gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna és oroszlán, valamint gím- és rénszarvas és más fajok maradványainak egy része a múzeum érdi témájú kiállítási termében láthatóak.
A honfoglalást követően több falu is volt Érd mai területén, mely közül a török hódoltság során sok elpusztult. A török időkben Érd fontos szerepet játszott a híres dunamenti hadiút védelmében. A török itt palánkvárat épített a hadiút védelmében, melyben dzsámit is emeltek. Mára ezen kort csak a megmaradt minaret (GCErMi) idézi fel.
A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry család játszott meghatározó szerepet.
Épp egy Szapáry, Péter és az itt a palánkvárat építő Hamza bégről szól a szép monda. Mely szerint a bég kegyetlen módon kínozta, vízen és száraz kenyéren tartotta, s a hegyen eke elé fogva sanyargatta az elfogott Szapáryt. Majd amikor Buda visszafoglalása után fordult a kocka, Hamzát vezették fogolyként Szapáry elé. Ő azonban keresztényi könyörületességből megkegyelmezett neki és szabadon engedte. A török, aki félelmében már kiitta méreggyűrűje tartalmát, megrendülve e nagylelkűségen, s utolsó perceiben még felvette a kereszténységet.
Számos tulajdonváltás után, a Károlyi családhoz került a terület, akik az 1920-as évek második felét követően fokozatosan felparcellázták. Az olcsó telkek és a közeli munkalehetőség az ország minden részéből csábította a betelepülőket. Így jött létre aztán egykoron "Közép-Európa legnagyobb falva".

A Magyar Földrajzi Múzeum a város központjában, az egykori híres Pelikán vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista épületében kapott otthont. Ahol első állandó kiállítását 1983 októberében nyitotta meg "Magyar utazók, földrajzi felfedezők" címmel. A múzeumi gyűjtemény alapját adományok teremtették meg, s az a szándék, hogy bemutassák a geográfiával, magyar utazókkal kapcsolatos tárgyi emlékeket, kéziratokat. A múzeumkert szoborparkja a híres magyar utazóknak, tudósoknak állít emléket.