Előzmények
| hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 23:47:01 (47492) |
A nyomásmérőt nem kalibrálja, hiszen a nyomásmérő az maga a környezeti nyomás (=ambient pressure), ami nem változik, bármilyen magasságot írsz be vagy bármilyen nyomásértéket (=barométer=tengerszinti nyomás). A nyomásmérő annyi, amennyit érzékel. Viszont a magasság adat alapján kiszámolja a tengerszinti nyomást és vice versa.[ előzmény: (47491) olahtamas, 2010.03.20 23:44:00] |
|
olahtamas | hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 23:44:00 (47491) |
A kérdés még az ebben az esetben, hogy ilyenkor a nyomásmérőt kalibrálja a GPS, vagy a nyomás alapján számított magasságot ?
|
|
| hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 23:37:53 (47488) |
Szerintem felesleges. Bekalibrálod a csixet 1000 m-re, 2000-re stb, s megnézed, hogy a barométer (tehát NEM az ambient pressure, hanem a tengerszinti) mennyit mutat, majd veszed a különbségét. Ez megadja, hogy eltekintve az időjárási viszonyok változásától pusztán a magasságbeli különbség mit jelent HP-ben.
Csakhogy amikor én ezt kipróbáltam 0 és 1000 m között kis lépésenként még akkor sem jött ki a 10hPa 100m-ként, úgyhogy vmi nem stimmel....
...ja már eszembe jutott, ami akkor is, azaz az, hogy lehet, hogy nem 10hPa-nak kell lennie a különbségnek, mert a levegő sűrűsége más mint a higanyé? Ugyanis nekem 100 méterenként 12,7hpA változás volt. De már nem rémlik, hogy végül mit gondoltam erről.[ előzmény: (47479) jekaeff, 2010.03.20 23:05:42] |
|
jekaeff | hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 23:05:42 (47479) |
Ezt le lehetne ellenőrizni egy olyan tracken, amit valaki barometrikus üzemmódban rögzített nyomászárt utasszállítón. Ott is felmegy a magasság valami 2000m-ig vagy afölé... Persze csak ha valaki nagyon ráér vagy nagyon unatkozik. :o)))[ előzmény: (47477) olahtamas, 2010.03.20 22:58:21] |
|
olahtamas | hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 22:58:21 (47477) |
150 és 600 méter az még olyan kis ingadozás, hogy az valóban kimerítheti a számábrázolás hibáját.
De nagyobb magasságokban már más a meredekség.
Ha megnézed a nyomáseloszlás linkjét, akkor az ábrából látszik, hogy mígy 0 és 1000 méter között 100 hPa az eltérés, addig 7000 és 8000 méter között már csak 50 hPa.
|
|
| hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 22:46:43 (47476) |
Az a baj, hogy mint írtam nálam ugyanannyi volt a kérdéses trekkben 150 m-en, mint 600m-en. Méghozzá 7 tizedesjegyig. Viszont ha nem egységnyit ugrik, akkor már nem lineáris, de az is lehet, hogy a szorzás során tizedesjegyek vesznek el.[ előzmény: (47474) olahtamas, 2010.03.20 22:32:39] |
|
jekaeff | hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 21:43:41 (47473) |
De vajon miért 31504 métert akarnának ábrázolni?
Gondolom volt egy kitűzött cél, hogy mekkora tartomány ábrázolására lenne szükség.
Legyen lehetséges egy kevés negatív tartománybeli ábrázolásra (Holt tenger: -418m) meg jó sok pozitív tartománybelire. Jókora ráhagyással úgy gondol(hat)ták, hogy legyen kb. 3x-os plusz tartomábny mindkét irányba a föld legmélyebb és legmagasabb pontjához képest. Tehát legyen -1500m és +30000m a két szélső érték.
Viszont jó lenne ezt a tartomány minél kisebb helyen tárolni. Lebegőpontosként illene mindenképp vagy 4 bájtot elpazarolni minden egyes magasságponthoz. Ráadásul macerás és időt rabló lebegőpontos számokkal dolgozni.
Nosza, akkor ábrázoljuk 2 bájton, így 65536 különböző magasságot rögzíthetünk, fél méternél is finomabb felbontással.
Tehát:
Magasság = Tárolt érték * (31500 / 65536) - 1500 |
|
| hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 21:21:29 (47471) |
1. Ez az én trükköm! :-)
2. Nagyon szép próbálkozás, de a helyzet az, hogy 0,4807129-et keresünk. :-)
Egyébként 31504-et elosztva egészen pontosan megkapjuk a számomat. Javítsd ki a progit! ;-) Mindenesetre 1000 hála, ha igazad van, én már nagyon befixáltam az agyam a barometrikus lépésközbe. De vajon miért 31504 métert akarnának ábrázolni? Tuti, hogy a légnyomás nem játszik? Ne felejtsd el, hogy nagyobb lépések esetén nem pontosan 2-szeres vagy 6-szoros a differencia.
4. Utánanézek...
5. Nem mondtam, hogy én fel bírok tekerni 10 fokon (ha jól emlékszem, 17% körül lehet), viszont 50-nel képes vagyok lejönni egy ilyen lejtőn :-). De mondokk egy életszerű példát: a Holdvilág-árokban lendületesen fellépdelsz a létrán pár mp alatt. A progi szerint 0,1 km/h alatt marad a sebességed, viszont a vertikális sebesség miatt valójában akár 1,8-2-vel is repeszthetsz a valóságban. [ előzmény: (47467) jekaeff, 2010.03.20 19:35:03] |
|
jekaeff | hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 19:35:03 (47467) |
Tehátakkorlá suk!
1. Dömdödöm.
2. Volt egy gyanúm, és úgy látom bejött. A megoldás ott található a GMXT2GPX nevű programomban: 31500/65536=0.48065185546875... És még annyit megsúgnék hogy -1500-tól +30000m-ig képes ábrázolni a magasságot a Garmin ezzel a két bájtosan tárolós trükkel.
3. Mér hőmérsékletet, bár az mintha a belső kvarc frekvenciakorrekciója miatt kéne neki, hogy pontosabb tudjon lenni.
4. Van. A bringás EDGE sorozat (virtuális edzőpartner vagy miszösz funkció). Tán még valamelyik futós is, de baromi lusta vagyok utánanézni.
5.
a.) Hasonló okokból választotta a Polar a 10-zel szorzást, mint amit a 2. pontban is írtam a Garminnál. Egyszerűbb az egészeket kezelni, mint a lebegőpontosakat. Ráadásul kis számoknál sokkal helytakarékosabb tud lenni az ilyen trükkös "pszeudo-lebegőpontos" adattárolás. Főleg a régebbi Polar pulzusmérőknek rendkívül kis memóriájuk volt, az S710i-mnek pl 16kByte (igen, kilo!!!). Minden bittel spóroltak, a sebesség-magasság-pulzus adatoknál ha jól emlékszem voltak nem egész bájtot elfoglaló számok is, pl sebesség 10 vagy 12 bit, nem emlékszem már. És ebben a csöppnyi memóriában így is elfért 11 óra 10 percnyi edzés sebesség-pulzus-magasság adata, 5 másodperces felbontással. A mostani Polaromat már úgy reklámozzák, hogy óriási memóriája van. Naja, 256 kByte-os... :o)))
b.) 2D-vel számolok. 10 fokos lejtő már eszetlen meredek. Általában százalékban szokás egyébként számolni, nem fokban, 10% kevésbé meredek mint a 10 fok, de ott is igen hamar becsokizol, ha megpróbálsz rajta felfelé tekerni.
6. Csak ennyi kérdés volt? :o))) |
|
| hozzászólásai | válasz erre | 2010.03.20 16:40:42 (47465) |
JEKAEFF
Főleg Neked szól ez a dal.... :-)
1. Múltkorában teszteltem a csix-et barométerként (fixed elevation, auto calibration off), s úgy tűnik, hogy a kijelzőn akkor is ingadozik a magasság.
2. Megnéztem egy biciklis trackem gpx-ét, s észrevettem, hogy a magasság 0,4807129 m-ként ugrik. Ha egy egységgel, akkor mindig ennyi a különbség, ha egyszerre többet, akkor meg ennek az értéknek a majdnem egész számú (pl. 5,9989-szeres) többszörösével. Első tippem az volt, hogy vmelyik nem metrikus rendszerből számol át, de ilyen más rendszert nem sikerült beazonosítom, ezért most arra tippelnék, hogy a barométer mérésközéből adódik ez a távolság. Viszont miért pont 0,48...m? Ráadásul ugyanennyi 600m-es magasságban és 150 m-en is, miközben a légnyomás a magasság növekedésével nem lineárisan csökken.
3. Aztán az is eszembe jutott, hogy a csix az mér külső hőmérsékletet? Hiszen máskülönben nem lenne pontos a barometrikus adatokból számolt magasságadat, mivel a levegő sűrűsége azért függ a hőmérséklettől is, s azt nem lehet feltételezni, hogy adott magasságon mindig ugyanolyan hőméfrséklet van. A test üzemmódban van egy hőmérséklet adat, de az nem pontos, mert a készülék bemelegedésével ez az adat akkor is nő, ha közben nem mozgok.
4. Van olyan Garmin, ami arra van kitalálva, hogy ha ugyanazon a nyomvonalon sportolsz, akkor információt adjon folyamatosan, hogy most gyorsabb vagy-e, mint múltkor? Tehát megnézi, hogy a betöltött bázistrekk kezdőidőpontjához képest hány mp telt el a bázistrekknek az aktuális helyzetedhez képest legközelebbi pontjának időpontjáig, s ez kevesebb vagy több, mint az aktuális trekkednek az aktuális időtartama. Vagy megfordítva hány m-rel vagy lemaradva/előnyben.
5. Gondolkoztam azon, hogy a csix gpx-ével minimum utólag azért lehet elemezni a dolgot. Sőt meg lehet nézni, hogy adott helyen gyorsabb vagy lassabb vagy mint múltkor. Aztán ma belebotlottam a HRM-es progidba, mert a sebesség és a magasság egymás mellé tétele ötleteket adott. Ránézve a HRM-re, felvetődött a kérdés: miért nem "22.5" formában van tárolva a 22,5 km/h-s sebesség, s miért "225"-nek?
Emellett a pontok közötti sebességet csak simán a 2D-s koordináták közötti távolság alapján számolod vagy a magasságot mint harmadik koordinátát is figyelembeveszed?
Bringánál természetesen elég a 2D, de mondjuk sziklás szakaszon, ahol fel- és lelépések is előfordulnak, ott már lehet hogy a 3D az igazi. Sőt ha bringával gurulsz le egy 10 fokos lejtőn 50 km/h körül, már ott is mintegy 0,8 km/h-s torzítás van.
Mindegy a kérdés az, hogy 2D vagy 3D, amivel számolsz.
Természetesen örülnék, ha bárki rámozdulna bármelyik pontra, hiszen lehet, hogy vmit nagyon benéztem. |
|
|
|