Bocsánat, hogy belevau, de több, mint 30 év közszférával a hátam mögött talán szabad.
Szóval a mindenféle (urgu, lovári, eszperantó) nyelvvizsga elfogadása valahol félúton jár az urban legend és a teljes igazság között. Erősen munkáltató függő, eleinte inkább a valamennyi nyelv elfogadása volt jellemző, manapság (spórolás) egyre inkább szabályozott, akár munkakörönként is.
Ugyanez a helyzet a végzettség díjazásával is. Azért találták ki 1996-ban a közalkalmazotti bértáblát, hogy ez pontosan meghatározza egyes MUNKAKÖRÖK díjazását az iskolai végzettség és a munkában eltöltött idő (életkor, tapasztalat) függvényében. A szándék szerint pontosan meghatározható, hogy egy pl. egy osztályvezetői munkakör beosztásához mekkora bér rendelhető.
Tehát eredetileg a munkaköröket kottázták be, nem pedig az alkalmazottakat. Könnyen belátható, hogy ha valaki két diplomával elmegy udvarsepregetőnek egy minisztériumba, azt nem illik egy két diplomás osztályvezetővel azonos módon díjazni, hiszen más a két beosztáshoz tartozó felelősség. Ez a rendszer elmélete, teljesen más kérdés a végrehajtása.
Leginkább magpet jár közel az igazsághoz, ebben a szép országban semmi nem úgy működik, ahogy azt (még ha jól is) kitalálták.
|