geocaching.hu

Előzmények

sinus90	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 23:10:03 (19056)
Én több irányból régebben megkaptam. Viszont Yoss-ét nem ismertem, azt tovább is fogom küldeni. [előzmény: (19055) Bajuszcica, 2010.11.11 23:03:44]

Bajuszcica	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 23:03:44 (19055)
Valóban! A nyelvleckét én sem ismertem, nagyon tetszett ! Köszönöm:D [előzmény: (19054) Bandy, 2010.11.11 22:59:15]

Bandy	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 22:59:15 (19054)
Persze mindezt Sinkovits Imre tudta a legjobban átadni :-))) [előzmény: (19053) Old Eye, 2010.11.11 22:28:09]

Old Eye	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 22:28:09 (19053)
Gyönyörű! Köszönöm! Nem ismertem. Ha anyaenyelvünkr6ol van szó, szinte csak Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk verselménye jut eszembe :-) Hadd ne másoljam ide. [előzmény: (19052) Bandy, 2010.11.11 22:04:33]

Bandy

hozzászólásai | válasz erre | 2010.11.11 22:04:33 (19052)

Szerintem a magyar humor nem szorul támogatásra. Környezetedtől, életedtől, hozzáállásodtól függően, vagy találkozol vele, vagy nem veszed észre. Fordítási gond az lehet, hogy nem lehet átadni szépségét, trükkjeit, "laptop nyelveken"
Boccsássa meg akit terhel a hosszú idézetem, de talán ezt sem mindenki ismeri. Nem kimondott humor, de add át ezt angolul...:

Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
( Firenze 1984. X. 12. )

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Ide a földre hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi koc og.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!

[előzmény: (19044) ID24, 2010.11.11 20:55:20]

ID24

hozzászólásai | válasz erre | 2010.11.11 20:55:20 (19044)

Munkámból adódóan figyelem a két nyelvet és egymásra gyakorolt hatásukat, ami sajnos, de érthető módon, egyirányú.
Elárulok egy "titkot": alig van eredeti magyar humor
Komolyan mondom, hogy valamilyen formában a legtöbb magyar vicc angolul is megtalálható. Nem állítom, hogy csak angol nyelvűek találják ki. Egy részét ők is biztos fordítják más nyelvekből, de nagyon kis esélyt látok arra, hogy magyarból.

[előzmény: (19043) Yoss, 2010.11.11 20:50:49]

Yoss	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 20:50:49 (19043)
De nem tudtam, hogy ez sem honi termék :( [előzmény: (19042) Yoss, 2010.11.11 20:50:31]

Yoss	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 20:50:31 (19042)
Ezt már ismertem és nagyon egyet is értek vele! :) [előzmény: (19039) ID24, 2010.11.11 20:48:09]

ID24

hozzászólásai | válasz erre | 2010.11.11 20:48:09 (19039)

Itt egy hasonló tanulságos példa:

A filozófia professzor azzal kezdte az előadását, hogy egy befőttes üveget megtöltött öklömnyi kövekkel. Megkérdezte a hallgatókat, hogy tele van-e az üveg. Igen volt a válasz. Ezután apró kavicsokat szórt az üvegbe, azok kitöltötték a kövek közti üres helyet. Megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután homokot szórt az üvegbe.
-Így működjön az életed is- mondta hallgatóinak. A kövek a fontos dolgok: a családod, a partnered, az egészséged. Ha minden mást elvesztettél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak: a munkád, a házad, a hobbid, az autód. A homok az összes többi. De ha a homokot veszed előre, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanígy történik az életeddel is: ha minden idődet és energiádat az apró dolgokra fordítod, nem jut azokra, amik igazán fontosak.
Ám a hatásszünet végén az egyik diák megkérdezte, hogy most biztosan tele van-e az üveg. A professzor igennel felelt. Erre a diák elővett egy üveg sört, kinyitotta, és beleöntötte a befőttes üvegbe. A sört elnyelte a homok. Azt mondta erre a diák: -Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a fenti példából jól látszik: EGY SÖR (és ezzel együtt a szórakozás) AZÉRT MINDIG BELEFÉR!!

Itt meg angolul: http://www.avolites.org.uk/jokes/rock.htm

[előzmény: (19037) Yoss, 2010.11.11 20:41:01]

Yoss	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 20:41:01 (19037)
Hát... nekem ilyenkor soha eszembe nem jutott még rákeresni az angol verzióra, de nekem is gyanús, hogy inkább az angol verzió lett magyarítva és nem vica versa.. Egyébiránt meg sorry, nem akartam senkit untatni, csak gondoltam vicces és nem is minden tanulság nélkül való.. [előzmény: (19036) ID24, 2010.11.11 20:36:10]

ID24	hozzászólásai \| válasz erre \| 2010.11.11 20:36:10 (19036)
A végéről lemaradt a 4. pont: Not everyone loves to see you happy. Magyar emberek miért nem találnak ki ilyesmit? :( Akárhányszor látok valami hasonló szöveget, azt egy perc alatt megtalálom angolul. Namármost, nem feltételezem, hogy magyarról fordították. http://www.nairaland.com/nigeria/topic-121912.0.html [előzmény: (19035) Yoss, 2010.11.11 20:12:00]

Yoss

hozzászólásai | válasz erre | 2010.11.11 20:12:00 (19035)

Most olvastam, de szerintem érdemes közkinccsé tenni. Ha már valaki ismeri, attól elnézést :)

5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM

1. lecke

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és lemegy a bejárati ajtóhoz. Amikor kinyitja az ajtót, azt látja, hogy Béla, a szomszédjuk áll ott. Mielőtt bármit is szólhatna, Béla kikerekedett szemekkel ezt mondja: "Adok százezer forintot, ha ledobod magadról a törölközőt."; Egy pillanat gondolkodás után a nő ledobja magáról a törölközőt, és ott áll pucéran Béla előtt. Néhány másodperc múlva Béla átadja a százezer forintot és elmegy. A nő visszaveszi magára a törölközőt és bemegy a házba. Amikor visszaér, a férje kérdezi tőle: "Ki volt az?" "Béla volt, a szomszéd" - válaszolja.
"Nagyszerű" - mondja a férj. "Mondott valamit arról a százezer forintról, amit a múltkor adtam neki kölcsön?"

A történet tanulsága:

Ha időben megosztod az üzleti partnereiddel, a hitellel és a kockázattal kapcsolatos információkat, azzal megelőzheted a felesleges kitárulkozást.

2. lecke

Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival. Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja. A pap ezt meglátja és kis híján karambolt okoz. Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a kezét. Az apáca azt mondja: "Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?"A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt mondja: "Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?" A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: "Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik." Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll. Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja: "Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdicsőülést."

A történet tanulsága:

Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.

3. lecke

Az értékesítő, a pénzügyes és az ügyvezető ebédelni megy, amikor út közben találnak egy régi lámpást. Megdörzsölik, erre kijön belőle egy szellem. Azt mondja a szellem: "Mindegyikőtöknek teljesítem egy kívánságát!" "Először én! Először én!" - Mondja a pénzügyes. "A Bahamákon szeretnék lenni, a jachtomat vezetni és gondtalanul élni." Puff, a pénzügyes eltűnik. "Most én! Most én!" - mondja az értékesítő. "Hawaii-on szeretnék lenni, henyélni a parton a személyi masszőrömmel, soha ne fogyjon el a koktél, és legyek mindig boldog." Puff, ő is eltűnik. "Oké, most te jössz" - mondja a szellem az ügyvezetőnek. Az ügyvezető azt mondja: "Ezek ketten legyenek ebéd után az irodában."

A történet tanulsága:

Mindig hagyd, hogy először a főnök beszéljen.

4. lecke

A sas üldögélt a fán és csak henyélt, nem csinált semmit. Arra jött a nyúl, meglátta a sast, és azt kérdezte tőle: "Lehetne, hogy én is csak üldögélek és nem csinálok semmit?" "Persze, miért ne" - mondta a sas. A nyúl erre leült a földre a sas alá, és ő is henyélni kezdett. Hirtelen megjelent a róka, ráugrott a nyúlra és megette.

A történet tanulsága:

Nagyon-nagyon magasan kell lenned ahhoz, hogy megtehesd, hogy csak üldögélsz, és nem csinálsz semmit.

5. lecke

A pulyka és a ló beszélgetnek. "Bárcsak képes lennék arra, hogy felrepüljek annak a fának a tetejére" - sóhajt a pulyka "de nincs annyi erőm!" "Nos, miért nem csipegetsz egy keveset az ürülékemből?" - mondja a ló. "Tele van tápanyaggal." A pulyka megfogadja a tanácsot, és csipeget a ló ürülékéből. Erre elég ereje lesz ahhoz, hogy a fa legalsó ágára felrepüljön. Másnap megint csipeget az ürülékből, és eléri a második ágat. Néhány nappal később a pulyka büszkén felrepül a fa legmagasabb ágára is. Ekkor észreveszi őt egy vadász, aki fogja a puskáját, és lelövi.

A történet tanulsága:

A sok lósz..r felrepíthet a csúcsra, de ott tartani nem fog.

6. lecke

Egy kismadár délre repült, amikor beköszöntött a tél. Annyira hideg volt, hogy repülés közben a madár megdermedt, és a földre zuhant egy mezőn. Ahogy ott feküdt, arra jött egy tehén és rápottyantott némi ürüléket. A dermedt madár ott feküdt a meleg ürülékben, és kezdett felmelegedni tőle. Csak feküdt a melegben és olyan boldog volt, hogy énekelni kezdett. Arra jött egy macska, aki meghallotta a madáréneket. Követte a hangot és eljutott a madárhoz, aki a tehéntrágyában feküdt. A macska azonnal kiásta a madarat és megette.

A történet tanulságai:

1. Nem mindenki az ellenséged, aki sz..ik rád.
2. Nem mindenki a barátod, aki kiránt a sz..ból.
3. És ha nyakig ülsz a sz..ban, akkor a legjobb, ha befogod a szád!