Háromállomásos ládasor Mesztegnyő és a Busvári-tó között, ahol a jelszó az egyes pontokon összegyűjthető részletek egybeírva.

1. Az első jelszórészlet a MEV végállomáson található épület táblájába vésett betük száma osztva kettővel.
 N 46° 30,446' E 17° 26,009' 130 m [GCMEV-1]
2. A második rész a Faluház bejáratával szembeni emlékmű mellett álló borostyánnal benőtt tuja ágai között, földtől kb. 80 cm-re átm. 5 cm * 9 cm-es dobozban. .  N 46° 29,811' E 17° 25,382' 130 m [GCMEV-2]
3. Az utolsó pedig a
 N 46° 29,376' E 17° 26,976' 125 m [GCMEV-3]
koordinátákon lévő 18*14*7 cm-es ládában, amely egy több törzsű fa alsó részén rejtőzik. (A jelszó részletet a patak híd korlátjára is felírtuk.)

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A láda
A megadott koordináták magára a ládára mutatnak. A láda közepes méretű doboz, melybe CD nem fér bele.

A magyarországi kisvasutak geoládasorozat tagja: Mesztegnyő Erdei Vasút.

Útvonaljavaslat
Az oda-vissza megközelítőleg 4 km-es sétát ajánlott a templom közeléből, a faluháztól (2-es pont) indítani - felkeresve előzőleg a kisvasút állomását (1-es pont) -, a kéken keletre tartva egészen a Busvári-halastóig (3-as pont).
Autóval a falu végig menve jelentősen lerövidíthető az út;
off-road módban akár pár száz méterre. Azonban aki jót akar az gyalog vagy kerékpárral teszi meg az utat, sőt tovább megy a kéken. Megéri. Érdekes lehet vonatozással kiegészíteni a túrát; Felsőkaktól vagy valamely megállótól vissza gyalogosan felkeresni a ládát.

Mesztegnyő a 68-as út mellett, Marcalitól 10 km, a Balatontól 23 km-re délre fekszik. Megközelíthető a dél-dunántúli kék turistaúton is, mely áthalad a településen, s kisvasút nyomvonalát követve a Boronka-melléki Tájvédelmi körzeten.

Ládatörténet
Hála az adoptálás előtti ládakarbantartásokért macikupacnak és befinek!
2010.08.26.: A ládát gondozásra megkaptuk waneqr-től.
2010.09.05.: A mocsaras részről szárazabb helyre költözött a láda
2011.06.17.: Új láda és logbook került kihelyezésre, a régi feltehetően a nem messze dolgozó fakitermelők martaléka lett.
2012.08.26.: A ládaleírás aktualizálása a látnivalók megváltozása miatt. A jelszó meghatározása is változott.
2015. 05.18. Köszönet Arnold Lászlónak a ládapótlásért.
2016.07.17.: A Faluház felújítása miatt, a második pont helye és a jelszó is megváltozott.
2017.03.14.: A láda sorozatos eltűnés miatt új helyre költözött.
2021.03.26.: A láda sorozatos eltűnés miatt új helyre költözött.
2024.05.26.: Az elveszett ládát pótoltuk, jelszót a patak híd korlátjára is felírtuk. A dzsindzsát megtiportuk.

Háttér

Kisvasút
A Hunyadi grófok építették az 1925-tól működő kisvasút ősét, a "Muki"-t; mely a fakitermelést szolgálva 1945-ig gőzmozdonnyal üzemelt. Az államosítás követően az erdészet használta lóvontatású vasútként. 1960-ra több mint 9 kilométer hosszan futottak már a szerelvények; dízelmozdonyokkal, menetrend szerint szállítva a környező puszták lakosságát is. A fakitermelés visszaesése, valamint Kak-puszta, Libickozma, Háromház, Kopár-puszta, Lencsen-puszta és Cserfekvés elnéptelenedése miatt a kisvasút jelentősége lecsökkent. Mára a személyszállítás csak turisztikai célokra korlátozódik. A kisvasút Mesztegnyő és Felsőkak között szállítja a kirándulókat, 45 perc alatt megtéve a 8820 méteres utat. A mesztegnyői MÁV vasútállomás és az erdészet fűrészüzeme mellől indulnak a szerelvények. A vonat pár kilométer megtétele után a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetbe ér. Elzakatol a Busvári-halastó mellett, majd elhagyva Szúnyogvárat és Répcehomokot átszeli a Hajmáslapi-halastavat; Nagyhomok, majd Mélyégert követően befut Felsőkak végállomásra, ahol pihenő és piknikező hely várja az utazókat.
A kisvasútról itt tudsz meg többet.

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet
A körzet sajátossága a nagyrészt erdő borította, vízfolyások szabdalta, halastavakkal tarkította, rétekkel és homokpusztákkal tagolt táj. A terület 16 halastavát a XX. század elején építették ki, miután lecsapolták a berkek és posványok zömét. A környék szubmediterrán klímájával számtalan élőlénynek kínál szállás-, illetve pihenőhelyet. Zöld folyosó ez a Kis-Balaton és a Dráva-mente vizes élőhelyei között.
Megtalálható itt a rucaöröm, a sárgaliliom, a szibériai nőszirom, a mocsári kosbor, a kakasmandikó, a ciklámen, a tavaszi tőzike, a csodabogyó, a hunyor, a keltike,... még a nevük is szép ezeknek a növényeknek. A gerinctelen állatok közül említést érdemel egy innen leírt hártyásszárnyú faj és a sisakos sáska (Acrida hungarica). A kétéltűek és hüllők képviselői a zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, a vöröshasú unka, a tarajos és pettyes gőte, a mocsári teknős, a törékeny gyík, az erdei sikló, a vízi- és kockás sikló, valamint a keresztes vipera. A madárvilág is változatos: kárókatona, bakcsó, gólya, böjti, kanalas, barát- és kontyos réce, ezüst- és dankasirály, egerészölyv, kis kócsag, holló, dolmányos varjú, vízityúk, vörös gém, fekete, nagy és kis harkály, macskabagoly, erdei és réti fülesbagoly. Az itt fellelhető réti sas és a fekete gólya fészkelőhelyeit szigorúan védik. Védett kisemlősök a törpe, az erdei, a vízi, a mezei és a keleti cickány, valamint a kései denevér. Él itt továbbá sün, vidra, menyét és nyest is. A nagyvadak közül a gímszarvas, az őz és a vaddisznó fordul gyakorta elő.

Mesztegnyő
Somogy északnyugati szegletében fekvő község története, mint Magyarország történelme. Már a honfoglalás korában is lakott, de első ismert birtokosa Mesztegnyei Szerecsen Mihály volt; aki azonban 1408-ban felségárulás miatt vesztette el a falut és földjeit. Az ezt követő számos tulajdonosváltás ellenére a település fejlődése töretlen volt. A XV. század végére már vásártartási joggal rendelkezett és mezővárosi címet kapott. Ezt szakította meg a török hódoltság időszaka; amikor ugyan a legendák szerint a helyi kanászok furkósbottal kergették el a törököket, de a falu valójában szinte teljesen lepusztult, s a lakosság nagy része elvándorolt, sokan pedig a környékbeli mocsarakba, erdőkbe menekültek. A XVIII. században - mikor a környék a Hunyadiak kezébe került - kapott új lendületet a fejlődés. Templom, kolostor gépesített gazdaság, gazdasági kisvasút és téglaégető építése jelzi ezt az időszakot. A zsellérek helyzete az évtizedek alatt azonban nem sokat javult, s ez aztán az 1840-es véres parasztlázadáshoz vezetett. A forradalom és szabadságharcot követő nagy gazdasági válságot szőlővész és kolerajárvány tetőzte. Sokan emigráltak innen is. A XX. század azonban nemcsak sorscsapásokat, hanem fejlődést is hozott a tájra. A lakosság lélekszáma csaknem elérte a kétezret.
A régi, két harangot tartó haranglábat megviselte az idő, és mivel a kisebbik harang már egy ideje a falu temetőjében teljesít szolgálatot, új haranglábat építettek.

Templom a Sári-csatorna által duzzasztott egyik halastó szomszédságában áll, a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt templom. Barokk stílusban épült 1757-ben, s a mellékoltárok freskóit Dorfmeister István alkotta 1772-ben. Mellette a hajdani rendház, ma iskola; amelyben a ferences rend szerzeteseit követően a Szent Vince-rend apácái tanítottak és gazdálkodtak. Kertjében a 1840-es helyi zendülés emlékére állított kereszt áll. Ezen a helyről vigyázza a község három védőszentje - Donát, Flórián és Vendel - a szőlőhegyet, a falut és a háziállatokat.

Faluház a templommal szemben található a 18. század végén emelt egykori iskola, a mai Faluház, melyben helytörténeti és néprajzi gyűjtemény található. Minden év nyarán hagyományőrző tábort szerveznek itt gyermekeknek, ahol alkalmuk nyílik megismerni a hímzés, népviseleti babakészítés, fafaragás és az agyagmunka rejtelmeit.

Kisvasút nap, amit április végén - május elején rendeznek meg, s ekkor Felsőkakon, a MEV végállomásán tartanak majálist.

Gólyafesztivál egy évente megrendezendő esemény a gólyák tiszteletére, melyek nagy becsben vannak a településen. Ahol országosan egy főre vetítve a legtöbb gólya található. Nem csoda, hiszen a csaknem kéttucat tó és lápos környezete bőséges és finom falatokkal szolgál számukra.

Rétesfesztivál, mely a Nagyszakácsiban évente megrendezésre kerülő a szakácsverseny mellett Somogy másik érdekes gasztronómiai eseménye. A Fő utcát erre a napra a szakácsok veszik birtokukba, hogy több tízezer rétest készítsenek el a lehető legváltozatosabb receptek szerint. Van itt a szokásos tökös-mákos, túrós és káposztás rétes mellett babos, szilvás-káposztás, bolognai, gyümölcsös és még számtalan más különlegesség is.