WAP:
A cache a rom (nem az új északi kapu) északnyugati sarkától kb. 50 m-re észak felé egy akácfa tövében van a sövény mögött.

A geoláda megtalálásához jó kiindulópont a dunakömlődi halászcsárda parkolója  N 46° 39,558' E 18° 52,859' 104 m [GCpaks+parkoló]. A Sánc-hegy utcán indulhatunk el a cél felé  N 46° 39,341' E 18° 52,891' 145 m [GCpaks+cache] (kövessük a , majd a turistautat), kb. 500 m az egész. A célállomás neve Lussonium. Római kori erőd maradványait rejti a név.

Lussonium római kori katonai tábor területén alakították ki a megye első, a római kort, bemutató romkertjét. Az eddigi ásatások során a későrómai erőd kiterjedését és védmű rendszerét sikerült tisztázni.
A mai Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a XIX. század óta ismert római lelőhely, Lussonium, ahol az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá.
Az előkerült leletek alapján (ezeket a Városi Múzeumban állítják ki) valószínűsíthető, hogy a korábbi auxiliáris (segédcsapati) palánktábor is ezen a helyen állt. A kőerőd észak-déli irányú, kiterjedése 249 m, jelenlegi szélessége 30-50 m.
A feltárások során előkerült az erőd északi sáncrendszere, a két déli kaputorony közül a keleti torony alapozása. Az erőd északi falának belső oldalán több helyiségből álló, déli oldalon faoszlopokkal ellátott portikuszos (fedett, elől nyitott oszlopfolyosó) épületsor, minden valószínűség szerint kaszárnyaépület helyezkedett el.
A déli kaputoronytól néhány méterre, északra állt egy 10 x 9 m kiterjedésű torony, melynek megépítésére a későrómai korban került sor, mikor az erőd és kaputornya már nem volt használatban.
A lussoniumi katonai táborhoz tartozó auxiliáris vicus (tábor körüli település) szisztematikus feltárása 1998-ban kezdődött. Az ásatások során az i. sz. I. század második felében épült egyszerű, félig földbe mélyített fa illetve agyagfalú építmények, valamint a III-IV. században emelt kőépületek maradványai kerültek felszínre.
A Bottyán-sánctól nyugatra elhelyezkedő dombon 1996-ban III-IV. századi, minden bizonnyal a vicushoz tartozó település maradványai - szemétgödrök, vízgyűjtő medence, kőalapozású, portikuszos ház - kerültek elő.
A római korabeli erőd feltárása során a régészek számos értékes leletre bukkantak, közöttük katonai diplomákra. Eszerint Paks (Dunakömlőd) első polgára - akit név szerint ismerünk Tessimarus mester volt. A 25 éves, vagy valamivel hosszabb katonai szolgálat után a császártól kapott, két fémszállal összefűzött bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték, mint ma a közjegyző az iratokat. Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm nagyságú lemezekre vésett szövegek az egyik legfontosabb jogról, a veterán katona és gyermekei római polgárjoggal történő megajándékozásáról szóltak. A hatalmas birodalom kitűnő szervezettségére mi sem jellemzőbb, mint hogy Róma idejében megkapott minden adatot a leendő nyugdíjasról, illetve családjáról, s az okmányt nem kézbesítették lassabban, mint manapság!

A legfantasztikusabb leletek, amik párját ritkítják egy 1815-ben előkerült háromszög alakú, Jupiter Dolichenust ábrázoló bronzlemez pár (ma a Magyar Nemzeti Múzeum római kori termében tekinthető meg) Jupiter Dolichenus bronztábla, illetve egy 2009-ben feltárt egészben maradt bronz császárláb maradvány. Már csak ez utóbbi kincsért érdemes betérni a paksi múzeumba megtekinteni. Ha ez idő hiányában nem lehetséges, a képeket nézzétek meg a Lussonium császárláb oldalon.
Látványos 3D rekonstrukciós videó 3D Lussonium

A rómaiak előtt kelták éltek ezen a vidéken. Paks a rómaiak birtokába Claudius császár uralkodása alatt került: i.sz. 41-54 között. Valentinianus császár idején - i.sz. 350-370 tájékán természetes határul a Dunát fogadta el, melynek különösen Bécstől (Vindobona) Ó-Budáig (Aquincum) terjedő részét védték erősen. Itt nem kevesebb, mint 4 légió volt négy nagy táborral: Carnuntum (Petronell), Brigetio (Ó-Szőny), Vindobona (Bécs), Aquincum (Ó-Buda). Az első három egy összefüggő várrendszert alkotott, amelynek középpontja Carnuntum volt. Aquincum külön központot képezett. A négy nagy castrum között az összeköttetést közbeeső táborhelyek (minden mérföldre egy szilárdul épített vár), az utóbbiak közt a katonai út tartotta fenn, amely jóformán párhuzamosan vonult a Dunával, s amelynek tömör töltése bátran beillett sáncnak is. A kisebb táborhelyek (castellum, későbbi barbár latinsággal burgus is) legsűrűbben fordultak elő Zimonytól Aquincumig, s azon túl Brigetióig. Ilyenek az elébbi vonalon: Szurduk, Új-Banovce, Dálya (Teutoburgium), Bán (Antiana), Batina, Bölcske, Kömlőd (Lussonium), Duna-Pentele (Intersica), Adony (Vetus Salina), Batta (Matrica), Tétény (Campona). Aquincumon felül ott volt Szt.-Endre (Ulcisia Castra), Pilis-Maróth, Nyerges-Újfalu (Crumerum).
Rákóczi Ferenc a dunántúli hadműveletek sikeres megvívása érdekében 1704-ben hídfőállást építtetett Vak Bottyán kuruc generálissal a Sánchegyen és a túlparton. A Sánchegyen a régi római erődítmény maradványait is felhasználva készült el a földvár, amely kétszeri gazdacsere után 1706-ban meg is semmisült.
A romkert ünnepélyes megnyitóját 2003 augusztus 28-án tartották.

A cache-t a rom északnyugati sarkától kb. 50 m-re észak felé egy akácfa tövében rejtettem el a sövénysor mögött. (kb. 25x25x10 cm a láda mérete).A fa egészen a meredek löszfalnál van, ezért figyelni kell a lecsúszás veszélyére!

Itt indul útjára a Geobogrács (s.k.!) Travel Bug Geobogrács.
Aki szerencsés, a ládikában talált geoétkezési utalványt beválthatja a dunakömlődi csárdában.
Amatőr panorámafotó Romkert

Dunakömlődről Paksra sietősen kocsival a 6-os úton, ráérősen gyalog (kerékpárral) a jelzésen lehet menni, ami betorkollik a turistajelzésbe a dunakömlődi temetőnél  N 46° 39,277' E 18° 52,830' 111 m [GCpaks+temetői elágazás]. Kb 1,5 km földút, innen ismét 1,5 km keskeny aszfaltút. Kocsival is lehet menni, de csakis száraz időben javallott (inkább az elszántaknak).
Száraz időben felmászhatunk a paksi Halászcsárda mögötti löszfal tetejére egy ösvényen  N 46° 38,132' E 18° 52,557' 111 m [GCpaks+ösvény a jó kilátáshoz]. Elég meredek és csúszós! Szép kilátás. Paksi dunakanyar

A turistajelzés visz tovább a városba a Rókus utcán (útközben szép kápolna Rókus kápolna)
Az Erzsébet szállónál  N 46° 37,641' E 18° 52,040' 97 m [GCpaks+hotel] forduljunk a Duna felé, át a felüljáró alatt. A sétányon 100 éves védett gesztenyefák várnak.
Kellemes kikapcsolódást és nézelődést!