2017.08.10.
Párduc50 jóvoltából a geoláda újra üzemképes.
Köszönöm!

A ládát ért sorozatos atrocitások eredményeként a hagyományosból virtuális láda lett. Ebben a formában mégis csak többet ér, mint egy betegre állított hagyományos láda.

---

WAP: A Torjai Büdös-barlanggal szemben állva, annak bal oldalán található egy olyan téglalap alakú kő, melynek egyik fele a barlangban, nagyobb fele azon kívül van. A kövön, két soros, kőbe vésett felirat olvasható. A geoláda jelszava, a jól olvasható 3 karakter alatti több karakterből álló felirat első 3 karaktere.

Bálványosfürdőt két irányból is megközelíthetjük.
Nyugat felől, a Csíkszeredát és Sepsiszentgyörgyöt Tusnádon keresztül összekötő 12-es főútról az  N 46° 6,129' E 25° 51,396' [GCTorj+Utkeresztezodes] pontban kelet felé, Kézdivásárhely irányába térve.
Kelet felől, azaz pl. Kézdivásárhely főteréről, Gábor Áron szobra mellől, tehát az  N 46° 0,127' E 26° 8,266' [GCTorj+Foter] pontból nyugat felé, Bálványos irányába térve.

Na de kezdjük el bálványosfürdői körsétánkat, melynek során rengeteg érdekességet, szépséget láthatunk, szagolhatunk. Habár nagyon sok felkeresésre méltó célpont van a közelben, tudatosan nem multi ládát telepítettünk. Elsősorban azért, hogy az értékes időt ne egy multi kibogozására, hanem a környék nyújtotta értékek megismerésére fordíthassuk. Másrészt pedig, akit mindez nem érdekel, a láda megtalálása után akár vissza is fordulhasson.

A geoládához vezető út kiindulópontjául a volt Carpati hotel, most Best Western hotel parkolóját ajánljuk. A parkoló az  N 46° 7,015' E 25° 56,621' 957 m [GCTorj+Parkolo] pontjából indul az a kék pötty-jelzésű ösvény, ami körsétánk minden nevezetességéhez elvezet.

A jól kitaposott és kitűnően jelzett ösvényen haladva, kb. 1,4 kilométer megtétele után az  N 46° 7,200' E 25° 56,884' 1077 m [GCTorj+1.Barlang] pontban találjuk az első barlangot, mely falain már látszik a sárga kénkicsapódás. Kb. 30 méterrel tovább már a Torjai Büdös-barlangnál vagyunk. Ez a legnagyobb barlang, falain egyértelműen látszik a vastag, sárga kénkicsapódás. Ahonnan a sárga vonal kezdődik, ott van vége az életnek. Innen lefele nincs oxigén. Az oxigénnél nehezebb kéngáz kiszorítja az oxigént, ezért ha pl. berepül egy madár a barlangba, már nem fog tudni többé kirepülni onnan. Lassan, óvatosan mozogjunk a barlangban, nehogy felkavarjuk a gázt, mert így könnyen belélegezhetjük. A barlang első részében kétoldalt padok vannak. Oda óvatosan le lehet ülni. Szinte másodperceken belül érezzük, hogy kellemesen forrósodni kezdenek lábaink. Nem a gáz meleg, hanem a gáz bizonyos összetevői be tudnak hatolni a bőrbe, ez egyébként gyógyító hatású, és ettől érezzük úgy, mintha forró lenne a gáz. A barlang hátsó részében nem lehet közlekedni, mert itt már a barlang sokkal alacsonyabb, így ott már nincs oxigén réteg. Ez elviekben le is van zárva. Gyakorlatban kevésbé, mert a kerítést rendszeresen betörik. Pl. egy égő gyertyával magunk is bebizonyíthatjuk, hogy milyen magasságig van oxigén. Jópofa kísérlet, a barlangban állva, az égő gyertyát lefele ereszteni. De egyben félelmetes is.

A láda megtalálása, és a logolás után érdemes tovább menni a jelzett ösvényen és pár tíz méter megtétele után megérkezünk az  N 46° 7,145' E 25° 56,969' 1104 m [GCTorj+Timsos] pontban levő Timsós-barlanghoz. Ugyan az a helyzet, mint a Torjai Büdös-barlangnál, csak ez már kisebb, nincs kiépítve és a vulkanikus gáz összetétele is más.

Ha a körutat tovább szeretnénk folytatni, ami persze nagyon is ajánlott, itt a Timsós barlang előtt alaposan szemléljük meg merre megyünk, mert innen kezdődik egy rövid, de jelzés nélküli útszakasz. Utunkat nem a barlanggal szemben levő, ugyan ösvényre hasonlító hirtelen lejtőn folytatjuk, hanem az eddigi ösvényünk folytatásában levő, picit magasabban és elrejtve kezdődő nagyon keskeny, de alaposan kitaposott ösvényen. Ez az ösvény folyamatosan, de nem zavaróan emelkedik az erdőben, míg felér egy szintén erdővel borított gerincre. Közben ketté is ágazik, de mindkét ága ugyanarra a gerincre érkezik meg. A gerincet elérve folytatjuk utunkat lefele a továbbra sem jelzett ösvényen, az  N 46° 7,049' E 25° 57,041' 1078 m [GCTorj+1.Elagazas] pontig. Itt újra jelzett ösvénnyel találkozunk. Jobbra piros pötty, balra kék pötty. Mindkét irányba jól kitaposott, széles ösvény van. Balra, azaz a kék pöttyön folytatjuk kényelmes, szinte teljesen vízszintes, végig az erdőben vezető utunkat, egészen az  N 46° 7,365' E 25° 57,014' 1038 m [GCTorj+2.Elagazas] pontig. Mielőtt továbbmennénk, azaz "Előre" a Buffogóhoz, érdemes tenni itt egy pár tíz méteres kitérőt, tehát válasszuk a "Balra" ösvényt.

A Büdös-hegy oldalában több kisebb-nagyobb, gázt "okádó" kőfülke, barlang, bemélyedés található: a Torjai Büdös-barlang, a Timsós-barlang, a Madártemető és a nagyobb méretű Gyilkos-barlang. Kék pötty-jelzésű ösvényünk az  N 46° 7,329' E 25° 56,987' 1061 m [GCTorj+3.Elagazas] pontban kettéágazik. Ha "Balra" folytatjuk utunkat, kb. 15 méter után az  N 46° 7,305' E 25° 57,012' 1070 m [GCTorj+Temeto] pontban található a Madártemető, ami nem más, mint egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése, melyben felhalmozódott a széndioxid. Tehát elsősorban széndioxid és csak kevésbé kéngáz, ezért csak enyhén sárga az avar, de a nagyon alacsonyan levő gáz annál mérgezőbb. Az alacsonyan repülő madarak, ha a gáz szintje alá ereszkednek, holtan hullnak alá. Kisemlősök, gyakran őzek tetemét is lehet itt látni. Besétálva az egyébként pár négyzetméteres süppedésbe itt is érezzük lábunkon a forróságot.

A Gyilkos-barlang innen pár méterre található az  N 46° 7,323' E 25° 56,952' 1073 m [GCTorj+Gyilkos] pontban. Itt is nagyon kevés a kéngáz, viszont annál több a széndioxid és ezért nagyon veszélyes ez a barlang, nem hiába Gyilkos-barlang a neve. Ugyanis a széndioxid egy színtelen, szagtalan gáz és ezért alattomosan, észrevétlenül, de biztosan öl! A barlangba ne menjünk, még az elejére sem! Elég lesz azt kívülről is megtekinteni.

Éppen ideje meglátogatnunk Bálványosfürdő vidékének legszebb, legbájosabb, meseszerűen szép és érdekes célpontját, a Buffogót, ami egyúttal körsétánk koronája, de nem utolsó pontja.
A Gyilkos-barlangtól visszamegyünk a "2. Elágazásig", az "Előre vagy Balra" pontig, ahol előbb a "Balra" irányt választottuk. Most viszont az "Előre" következik. Utunkat a jól kitaposott és kék pöttyel jelzett ösvényen folytatjuk, ügyelve arra, hogy a jelzett ösvényről ne térjünk le, ugyanis vannak mindenféle mellékösvények, és ezeken könnyen el lehet veszteni a jelzést. Persze akármerre is kóvályognánk el, a végcél akkor is az  N 46° 7,674' E 25° 57,041' 986 m [GCTorj+Buffogo] pontban levő Buffogó, ami a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben található, és ami nem más, mint egy savanyúvizes feltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésű ingóláp. A vastag, süppedős tőzegmohás területekkel körülvett, kisebb, nagyobb vízfelületeket, megtöredezik a sűrű és folyamatos gáz-feltörések. Ezért nevezik Buffogónak a nyírfaerdős, lápos, mohás területet, ahol egyébként ritka maradványnövények is élnek. A fokozottan védetté nyilvánított övezetben, a többrétegű, vastag tőzegmohán él a keskenylevelű gyapjúsás, a kereklevelű harmatfű, a tőzegrozmaring, a mámorka, a szibériai hamuvirág és néhány ritka mohafaj. A fokozottan védett övezetre való tekintettel nem ide, hanem a Torjai Büdös-barlang mellé telepítettük a geoládát.

Az előbb felsorolt növények közül kiemelném a kereklevelű harmatfűt, ami egy abszolút ritkaság, ugyanis őkegyelme húsevő növény. Persze ne számítsunk holmi horrorisztikus növényóriásokra, melyek bekebelezik a gyanútlan kessert. A kereklevelű harmatfű, úgy 2-3 centiméteres száraival és kis, lapátszerű szőrös leveleivel, alig észrevehetően megbújik a tőzegmoha között, de amennyire apró, annyira könyörtelenül pusztítja a tájékozatlan rovarokat. A növény a fokozottnál is fokozottabban védett, de különben se piszkáljuk, mert mozgásra immúnis. Őkegyelme ennél sokkal rafináltabb teremtés. Ő a nitrogéntartalmú vegyületektől indul be, mely vegyület fellelhető, pl. a rovarok kitinpáncéljában. Hiába na, nagyon ki van ez találva! Ha viszont sikerül lecsapnunk, pl. egy legyet, azt a növény egyik levelére téve megfigyelhetünk egy nagyon lassú mozgást, amivel a növény zárni fogja levelét. Jó étvágyat!

Nagyon szépen kérünk mindenkit, hogy a fokozottan védett, de nem elkerített terület hosszú életének érdekében ne térjenek le az ösvényről és ne hozzanak el onnan ilyen növényeket, mert a számukra szükséges életfeltételeket, klímát úgy sem lehet reprodukálni, úgy mint optimális pH, nedvességtartalom, hőmérséklet és rovarmennyiség.

Ha kigyönyörködtük magunkat a Buffogó szépségeiben, visszaindulhatunk a kék pötty-jelzésen egészen a "Piros és Kék pötty pontig", de ott nem fogunk felmenni arra a gerincre, ahonnan jöttünk, hanem kényelmesen továbbsétálunk a kék pötty folytatásában levő piros pöttyös ösvényen. Az ösvény szinte vízszintesen továbbra is az erdőben kanyarog, egészen addig, míg lejjebb, a fák között észre nem veszünk egy szentélyt. A sűrű erdőben ennek koordinátáit sajnos nem tudtam bemérni, de a piros pöttyös ösvény odavezet. Miután ezt is megtekintettük továbbmehetünk a jelzett ösvényen, és hamarosan megérkezünk az coord lat="N46 07.027" lon="E25 56.795" altitude="974" waypoint="4.Elagazas" icon="72" description="Balra vagy Parkolóba"> pontba, ami már ismerős lehet, hiszen ez nem más, mint a kiindulópontunkként szolgáló parkoló másik vége.

De még mielőtt visszatérnénk járművünkhöz, érdemes elsétálni az  N 46° 6,897' E 25° 56,973' 950 m [GCTorj+1.Gyogyviz] pontban lévő Timsós-forráshoz, és az  N 46° 6,878' E 25° 56,974' 930 m [GCTorj+2.Gyogyviz] pontban lévő, szintén csodatevő gyógyvízfürdő számba menő, kis túlzással nevezzük őket medencékhez. A gyógyulni vágyók, a medencék széleit képező gerendákra ülnek, majd a gyógyvízbe lógatják végtagjaikat. Akár ezt is kipróbálhatjuk, ártani legalábbis nem árt:-)
Az immár jól ismert úton pár perc alatt visszaérünk a parkolóba és így zárul a kör.

Reméljük ez a kis, kb. 6 kilométeres körséta, szépségeivel, értékeivel elnyeri tetszéseteket.

Egy kis történelem
Bálványosfürdő közigazgatási szempontból Torja községhez tartozik, és a Bálványos-medencében, a Büdös és Bálványos patakok találkozásánál alakult ki. A kis üdülőtelepnek több mint 900 éves múltja van, lévén a székely főnemesi Apor család ősi birtoka.

A mai Bálványosfürdő három régi üdülőtelep, - a Büdös-hegy Sósmezőnek nevezett részén volt Büdösfürdő, a Bálványosvár alatti Várpadon lévő Transzilvánia fürdő, és a Nagy Csorna-hegy északi lejtőjén keletkezett Csiszárfürdő - egyesüléséből jött létre. Számtalan gyógyforrásáról ismert, melyek legtöbbje 6-7 fagerendával bélelt fürdőmedencében buzog. Vegyi összetételük (leginkább timsósak és kénesek) és színük különböző.
A fürdőtelepen kiépített gázfürdő (mofetta) is van, de nem ez a leghíresebb, hanem a Torjai Büdös-barlang néven ismert kénes-széndioxidos gázömlés a Büdös-hegy csúcsának közelében, 1089 m tengerszint feletti magasságban. A Torjai Büdös-barlang néven ismert gázömlés a fürdőtelep, de egyben az ország leghíresebb szolfatárája, mofettája.

A mofetta tulajdonképpen vulkáni utóműködésként jelentkező gázömlés, amelynek bizonyos gázösszetevői a bőrön át a test véráramába bejutva gyógyító hatást fejtenek ki. A gázok között található kéngáz jellegzetes, záptojásszerű szaga miatt büdös fürdőnek is nevezik a mofettát. A széndioxidot is tartalmazó gáz belélegzése halálos is lehet éppen ezért vigyázni kell arra, hogy legfeljebb csak térdig érjen a gáz szintje. Azonban még így is csak óvatosan szabad mozogni, mivel a gyors mozgás felkavarhatja a gázokat, és így könnyen belélegezheti az ember.

A Büdös-hegy déli oldalában, 1089 m magasan található gázfeltörés vegyi összetételét és intenzitását tekintve bármelyik Európa-hírű gázömléssel felveheti a versenyt. Elsőként Ilosvay Lajos 1884-ben végezte el a barlang levegőjének vegyelemzését. Azóta sem fedezett fel senki semmi újat, az enyhe radioaktív sugárzáson kívül, a gáz alkotóelemei közül. Eszerint a Büdös-barlang levegőjének 95,82%-a széndioxid, 0,38%-a kénhidrogén, 0,14%-a oxigén és 2,66%-a nitrogén. Ehhez az újabb kutatások eredményeképpen hozzátehetjük a 980,0 pCi/l radioaktív kisugárzás értékét, ami az egész Kelemen-Hargita vulkáni vonulat összes mofetta és szolfatára típusú gázai között a legnagyobb értéket mutatja. A negatív (2,8x104 ion/ml) és pozitív (3,3x103 ion/ml) ionok töménysége, a barlang levegőjének nedvessége (95%) és a gáz hozama szerint, a Torjai Büdös-barlang egy kellemesen langyos gázfürdő. Jó hát, ami igaz az igaz, szóval büdösnek büdös gázfürdő, de - ha mondhatjuk így, - kellemesen büdös gázfürdő:-)

És ez a hát, hogy is mondjam, szóval ez a semmivel sem összetéveszthető, izé, szóval ez a szellentés-szag beszellenti, azaz belengi az egész környéket, és már így szagilag is teljesen egyedi képet fest, ha szabad ezzel a képzavarral élnem:-) Ez pedig nem túlzás, hiszen a vulkáni utóműködésként jelentkező gázömlésbe lépten-nyomon beleütjük az orrunkat:-)

Szép időt, jó illatokat, kellemes időtöltést és eredményes geoládavadászatot kívánunk:-)

Anikó, Melinda és Miklós'