A magyar történelem egyik legkiválóbb politikusa Deák Ferenc, akit "A haza bölcse" és "A nemzet prókátora" megnevezéssel emlegetünk. Politikai vezéralakja volt a reformkornak, igazságügy-minisztere 1848-ban a Batthyány-kormánynak. Mindvégig törvénytisztelet, igazságosság, becsületesség és méltányosság nyilvánult meg cselekedeteiben. Az 1867-es kiegyezés, amely a magyar nemzet anyagi és kulturális felemelkedését eredményezte, nem jöhetett volna létre az ő személyes közreműködése nélkül.
Deák Ferenc 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön, régi nemesi családba.
Szülőháza ma is áll, 2003-ban gyönyörűen felújították, az előtte lévő területen szépen gondozott parkot létesítettek. A házat egykor a megye kezdte építtetni katonai szállásháznak. Már álltak falai, amikor Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1768-ban megvásárolta és befejezte a félkész épületet. A házban rendezett kiállítás segítségével életútját tekintheti át minden érdeklődő.
Egy érdekes újságcikk Deák Ferenc leszármazottairól:
https://szabadfold.hu/orszag-vilag/2015/03/miert-titkoltak-el-deak-ferenc-utodait
Az 1200 lakossal rendelkező Kehidakustány a Zala folyó két partján terül el: a nyugati oldalon Kehida, a keleti oldalon pedig Kustány. Régészeti leletek alapján tudható, hogy már a bronzkorban lakták a területet. Később kelták majd avarok telepedtek le. A 16. században a törökök elpusztították Kehidát, azonban a 17. századtól folyamatosan újra benépesült.
Kehidakustány fő vonzereje a termálfürdő, melyet az 1980-as években nyitottak meg két medencével. 2003-ban épült az élményfürdő és a négycsillagos szálloda. Minősített kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vize kiválóan alkalmas mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati problémák kezelésére.
A komplexumban élményfürdő, strandfürdő, bébi-és gyermekpancsoló, szauna oázis, wellness és spa részleg várja a kikapcsolódni vágyókat.
Kehidakustánytól mindössze 4 kilométerre található Örvényeshegy (Zalacsányban), ahol 2018 óta minden évben megrendezésre kerül az Örvényeshegy Piknik összművészeti fesztivál. Az elmúlt években olyan rangos művészek léptek színpadra mint pl. Al Di Meola, Mario Biondi, a Gipsy Kings, Matteo Bocelli.
#1: 
N 46° 50,629' E 17° 5,579' 124 m [GCDEAK-1]
Virtuális pont, a jelszó a kaputól is látható (ha zárva van esetleg) a ház felé vezető úton jobbra lévő felső tábla (egyszerű-)alapszíne, ékezet nélkül.
A N46 50.623 E17 05.662, 125m koordinátánál lévő kereszteződésnél kell elfordulni (Zalacsány irányából a híd után azonnal balra). A kaputól látszik a "jelszó".
A késő barokk kúriát 1770 körül építtette a Hertelendy család a vár helyére; örökségként került a Deák családhoz. A földszintes, L alakú épület homlokzatait a XIX. század második felében eklektikus stílusban alakították át. A másfél hektáros parkban emlékkő örökíti meg az egykori birtokos kedvenc pihenőhelyét. Itt állt egy 2,35 m törzskerületű korai juharfa, melynek 18 méteres átmérőjű koronája alatt volt "Deák Ferenc kedvenc hűselője". Ezt a juhart nem sikerült megmenteni, de a park 6 méteres törzskerületű fekete nyárfája, nagy méretű lucfenyői, idős puszpángbokrai megmaradtak.
A Deák-kúria előtt állították fel 1928-ban, születésének 125. évfordulóján Deák Ferenc mellszobrát, melyet Zala György, a kor neves szobrászművésze készített. Az épületben 2004-ben emlékkiállítás nyílt, amely a hagyaték darabjai, illetve korhű tárgyak segítségével idézi fel Deák életét, munkásságát. A ház és a park csak keddtől szombatig látogatható, 10 és 17 óra között. Sajnos a parkot is zárják így oda is látogatási időben érdemes menni, megéri!
Deák összesen közel ötven évnyi itt tartózkodása során, sokszor megfordult nála a reformkor másik nagy személyisége, a közeli Zalacsányban lakó Csányi László, s néhányszor barátja, Vörösmarty Mihály is. De meglátogatta kehidai birtokán Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Batthyány Lajos is. Deák a kúriát 1854-ben eladta a Széchenyi családnak, majd a Károlyiaké lett, 1925-ben pedig a kincstár vásárolta meg.
Deák Ferenc Budapesten halt meg 1876. január 29-én. Ravatalánál Erzsébet királyné is imádkozott, és Kossuth Lajos cipruslombot küldött sírjára Turinból, száműzetésének helyéről.
A Kerepesi temetőben temették el. Holtteste fölé később mauzóleumot emeltek (N 47° 29,650' - E 19° 05,520').
#2: N 46° 51,310' E 17° 5,025' 151 m [GCDEAK-2]
henger alakú kisebb doboz a jelszóval, a temető kerítésén kívül, sűrű bokor tövében.
Kehidáról Kallósd és Zalakoppány felé tovább haladva a N46 51.246 E17 05.307, 125m koordinátájú elágazónál kell balra fordulni, majd a következő elágazásnál jobbra. A temető és a kápolna az út jobb oldalán van, a domb tetején.
A 13. században épült, egy 1360-as oklevél mint a Szent Miklósnak szentelt egyházat említi. A törökök az itt elterülő egykori Kiskallós faluval együtt felégették, 1719-ben építették újjá.
Román stílusú, egyhajós, torony nélküli épület, félköríves szentéllyel, amelyen két, a hajón szintén két félköríves ablak látható. Déli kapuja egyszerű félköríves nyílás. A nyugati oromfalon szintén van egy román kori ablak, mely a hajdani nyugati karzat megvilágítását szolgálta. A hajó belsejében a Deák család kriptája található. Itt nyugszanak Deák Ferenc szülei, nagyszülei és fiútestvére Antal.
#3: N 46° 51,122' E 17° 4,306' 187 m [GCDEAK-3]
10x15x5 cm méretű hagyományos doboz logfüzettel a kúttól 54m-re egy nagy fa gyökér odvában ágakkal és avarral takarva.
A kb. 2 kilométeres hegyi úton - táblával jelölve- löszfalak, szőlők, borospincék között lehet gyalog, kerékpárral vagy gépkocsival eljutni az idős kocsánytalan tölgyek, gyertyánok és bükkök által övezett Deák-kúthoz. A legenda szerint a haza bölcse ennél a forrásnál pihent meg, gyakran üldögélt a Deák-kutat körbe ölelő fák alatt gondolataiba mélyedve, de az a hír is járja, hogy kehidai tartózkodása alkalmával csak innen hozatta a vizet. A ma is iható vizű forrást kőhalom rejti, melyet faléces ajtó zár.
A radiesztéziai mérések tanúsága szerint itt jótékony hatású földsugárzás uralkodik - a föld mélyén Szent György vonal (Sárkány- vagy Ley-vonal) húzódik, melyet már évszázadokkal ezelőtt a szerzetesek is ismertek és általánosságban az ilyen sugárzónák kereszteződésébe építették a legtöbb Árpád kori templomot is. Ezek a pozitív energiavonalak a közérzetet nagymértékben javítják, a legyengült szervezet energiáit beindítják, az immunrendszer tartalékait aktivizálják. "Megállapítottuk, hogy a vízmosásban keresztben a Deák forrást érintve egy Szent György sáv sugárzást találtunk. A sugárzás iránya az északi iránytól nyugatra 30 fokos szöget zárt be. A sugárzási sáv szélessége kb. 180 cm. Ezt a helyszínen ki is jelöltük." (Bencze Ágnes és Marosi József természetgyógyászok, bioenergetikusok)
Remélem a multiláda elnyeri tetszéseteket és a pontok végigjárása közben megérint e kiváló politikus és nagyszerű ember szelleme és a csodálatos környezet ahol élete nagy részét töltötte.
Források:
Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 449. Kehidakustány Műemlékek. Éri István, 1992.
Száz Magyar Falu Könyvesháza Kehida. Dr. Molnár András, 2000.
http://www.vendegvaro.hu
A Deák Ferenc Mauzóleum koordinátáiért és képeiért köszönet illeti ÖregTom-ot.
Ládatörténet
A ládát 2009.11.20.-án adoptáltuk Ciccel, és a végpontját áthelyeztük egy - reméljük - biztonságosabb helyre. A láda 2009. 11.21.-én a déli harangszó óta ismét kereshető! Jó szórakozást kívánunk. Cic és Pityulínó.
2018.7.9 A végládát Walterhal pótolta, köszönjük. [Admin(Fazék)]
2018.11.21. A ládát a Fürkészek csapat adoptálta!
2019.10.11. Fürkészek visszaadta adoptálhatónak a multit.
2024.10.27. A ládát adoptáltam. Ildi71
