A ládát örökbefogadtuk. Néhány napon belül rendbetesszük, feltöltjük.
Újra kereshető!
A régi jelszó maradt, lehet hogy van más is aki úgy járt mint mi. A ládát ugyan megtaláltuk (adatok a GPS-ben régóta), de mivel beteg volt nem lehetett bejelenteni.
A láda az árok túlparti falában lévő természetes üregben pihen, kövekkel álcázva. Az "Erdő fohásza"-táblával szembenállva balra menjetek kb. 70 métert az árok kanyarulatához, víz nincs benne. Belemászva a szemközti oldalban kb. fejmagasságban található az üreg.
Hercegkút határában a
jelzésű Rákóczi-turistaút mentén található a Pogány-kút, mely hangulatos táborozóhely, ahol esőház, szalonnasütő- és bográcsoló, pihenőpadok várják a turistákat.
Hercegkúttól csak kb. másfél km-t kell sétálni könnyű terepen a szőlőskertek alján, melynek bal oldalán fákkal, bokrokkal övezett romantikusan szép árok húzódik.
A kiindulópontot község főútján tábla jelzi, a letérő a kőkeresztnél
N 48° 19,905' E 21° 31,945' 121 m [GCPOKU+kereszt] , innen az utca végéig aszfaltút van, továbbmenni már gyalog érdemes.
A törökkori idők néphagyománya említi Pogány-kutat és környékét, melyet a "Népregék" c. kötetében Tompa Mihály is feldolgozott Pogánykút c. versében:
"Hegyalján híre fut, hogy
Imitt jön a török...!
-És a levél az ágon
Hiába nem zörög!-
A megrémült lakosság
Kipusztítá lakát,
Elrejtve, földbe ásva
Féltőbb tulajdonát.
Hegyalja emberének
Úgy most, mint akkor, a
Legféltőbb kincse lévén
Hatalmas óbora.
És a forrás vidékén
A bokrok közt, sokan
A hordót földbe ásták
Nagy fáradságosan.
S itt a rút fajzat addig
Szaglált, ólálkodott,
Hogy meglelé az áldott
Italhoz a nyomot.
És annyi gyűlt a kúthoz,
És annyi bort bevert:
Hogy mint a zsák a szérűn
Egymás hátán hevert.
S a búvó rejtekekbe
Hogy megvivék a hírt:
Fegyvert fogott kezébe
Legottan, aki bírt;
S a részegült cudar nép,
Kevés idő alatt,
Vérébe, borba fúlva
Hevert a fák alatt.
De ott hol a pogány vér hajdan ömölt, maig
Pogánykútnak a hűvös bérc-forrás mondatik."
1892-ben gazdag régészeti anyagot tártak itt fel (edénycserép, kővéső, kőbalta, kovaszilánk), a talált leletek azt bizonyítják, hogy a terület az őskortól kezdve lakott volt. A legszebb régészeti anyagot Kiss Elek sárospataki főiskolai tanár találta meg diákjaival.
A pihenőhelyen a pogány-kúti ősembertelepről részletes ismertetőtábla található.
A
jelzésen (Rákóczi túraút) továbbhaladva kb. 5 km-nyi változatos terepen elérhető Komlóska és a Pusztavár
GCPUVA, aki szereti a hosszabb túrákat, erről is megközelítheti (természetesen gyalog : ) ).
Mivel a lombosodással a GPS-jelek gyengülhetnek, részletesebb leírással segítünk a láda keresésében. Nyáridőben sokan megpihennek itt, ezért a ládát a táborhelytől távolabb, kevésbé feltűnő részre rejtettük.
A pihenőt csaknem félkörívben árok veszi körül. Az "Erdő Fohásza"-táblával szembeállva balra vágjatok át a tisztáson, kb. 70 m-re eléritek az árok kanyarulatát, bátran bele lehet mászni , nincs benne víz. Az árok szemközti falában egy fa gyökerei által képzett természetes üregben lapul a láda, kövekkel álcázva.
Jó túrázást és kellemes pihenést kívánunk!
P.S. Sokan szóvá tették nyári időszakban a rovarok és növényzet okozta kellemetlenségeket. Kérném figyelembe venni hogy ez egy erdő, a maga természetes faunájával és flórájával. A szúnyogokat és a szúrós növényzetet nem a ládával együtt telepítettük, az ezzel kapcsolatos panaszokkal felsőbb hatalmakhoz lehet fordulni...
A kellemetlenségeket elkerülendő szúnyogriasztó és megfelelő ruházat ajánlott!!!
Doboz karbantartás 2021.02.14.
