[WAP: Hagyományos geoláda, a N48° 19.3674 E21° 25.0780 210m ponton, egy vadkörtefa tövében. Ne toronyiránt, hanem CSAKIS a faluban, a N48° 19.001' E21° 25.329' pontból induló ösvényen közelítsétek!!]
A
tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Erdőhorváti.
Kérjük, hogy
a ládában talált jelszót jól őrizzétek meg, a ládasorozat többi tagjához hasonlóan!
A láda
A doboz a megadott ponton, a Vüsk-tető oldalában, egy vadkörtefa tövében található. Kérjük, hogy az esetleges illetéktelen megtalálások miatt a
visszarejtést körültekintően végezzétek! A rejtekhelyet egyetlen kő fedi, ezt óvatosan helyezzétek vissza, hogy a doboz lehetőleg ne sérüljön. Köszönjük!
A láda megközelítése:
Erdőhorváti főutcájából nyugat felé ágazik le a
N 48° 19,047' E 21° 25,507' 135 m [GCErFo+2WP_Kistolcsva utca] pontban a Kistolcsva utca (a derékszögű, domború tükrös kereszteződésben), ennek 19. és 21. számú házai között, a
N 48° 19,001' E 21° 25,329' 145 m [GCErFo+3WP_Hegyi ösvény eleje] pontban indul a hegynek egy jól járható, egyértelmű ösvény, amely mindenféle magánterületet elkerülve vezet fel a hegytető síkjára. Az útvonal immár a
turistautak.hu térképén is megtalálható.
Útközben remek kilátás nyílik dél és kelet felé, Erdőhorváti látképén kívül többek között jól látható a Komlóska fölötti Pusztavár (a
GCPUVA) és a ládasorozatunkba tartozó tolcsvai Várhegy (a
GCToFu) is. Ha továbbmentek a hegygerincre, ott nyugat és részben észak felé is jól ellátni, a Zemplén magasabb, környező hegyei (pl. a Szokolya), illetve a nyugati völgyben Szőlőmájtanya épületei, melyek mellett a Komlóskáról Erdőhorvátin átmenő Rákóczi-turistaút halad el, a
-en Regéc irányába.
A község
E jellegzetes, völgybe épült falu a Tolcsva-patak partján fekszik, a Tolcsva-Háromhuta út mentén, nagyjából félúton. A falu (a mádihoz hasonlóan kétséges igazságtartalmú) néveredet-mondája szerint a tatárjárás után a lerombolt község újjáépítésére egy erdős területen került sor, ahol az akkori elöljáró az "erdőt hordd, vágd ki!" parancsot adta. ;)
Jelenlegi ismereteink szerint már a tatárjárás előtt létezett, de első írásos említései a XIV. századból valók: a vármegyék 1339-es leírásában Horvárthy néven szerepel, 273 portán 1311 színmagyar lakost említenek. Az 1398-ból származó
Canonica visitatio-ban a pálosok 1353-ban itt épült zárdájáról tesznek említést - ennek romjai azonban ma már alig láthatóak.
Zsigmond király idejében, a XV. században a cseh Giskra huszita zsoldosai többször is megtámadták a falut, fosztogatásaiknak csak Mátyás hadai vetettek véget.
Bár 1647-ben I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna kapott itt birtokokat, a Rákócziak szabadságharcának leverése után ezeket végleg elkobozták, és a királyi kincstár tulajdonába kerültek; ezért a helyiek büszkén emlegetik, hogy soha, semmilyen uradalomhoz nem tartozott a falu. Erdőhorváti és környéke 1884-ig Abaúj vármegye fennhatósága alatt állt, majd a II. világháborút követő közigazgatási változásokig Zemplén vármegyéhez csatolták. Szőlőterületei főleg a falutól délkeletre található, Tolcsva fölötti Vég-hegyen, a Haragos-dűlőben és az Agáros oldalában találhatóak, kisebb részük a nyugati Fövenyes-oldalon, melyek teraszai főként az 1880-90-es években pusztító filoxérajárvány után épültek ki. A helyiek szájhagyománya szerint az itteni pincék speciális mikroklímájának köszönhetően a helyben szedett szőlőből készült bor -a többi hegyaljai településeken termeltekkel ellentétben- szállítás közben nem törik meg, nem opálosodik.
A község a tokaji borvidék tagjaként
2002-ben a világörökség részévé vált.
Borászati témában ajánljuk a
Tokaji weblapot, ahol sok érdekesség olvasható a tokaji borvidékről, a szőlő- és borfajtákról, a bor érleléséről.
A területen ipari termelés gyakorlatilag nincs, az itteniek mindig erdő- és szőlőművelésből, illetve más mezőgazdasági munkákból éltek. A faluból az elvándorlás főleg a múlt század ötvenes éveitől kezdve jellemző, azóta a lakosok száma közel felére csökkent - ez a tendencia ma is tart, annak ellenére, hogy a faluban immár a teljes közműhálózat is kiépült.
Főbb látnivalók, érdekességek
A mindössze 700 lelket számláló falunak három temploma is van:
-
római katolikus templom N 48° 18,950' E 21° 25,735' 137 m [GCErFo+KatTemp], amely a hagyomány szerint már a pálosok megtelepülése előtt is létezett fatemplomként (melyet 1711-ig a reformátusok használtak), de egy tűzvész miatt elpusztult. Helyére 1787-ben emeltek új templomot, amely ma is látható a falu főutcájára támaszkodó dombon.
-a
református templom N 48° 19,071' E 21° 25,641' 155 m [GCErFo+RefTemp] eredetileg 1556-ban épült meg, de leégése után csak 1789-ben építették újjá. A XX. század elején jelentősen átalakították.
-a kisméretű, modern megfogalmazású
görög katolikus templom N 48° 19,005' E 21° 25,711' 143 m [GCErFo+GoKTemp].
Régi lakóházak láthatóak a falu komlóskai végén, a Hatház és a Kassai utcákon.
A katolikus templom mögött a főutca egyik oldalán, a domboldalba vájt, hangulatos
pincesor is látható, melynek közepében egy katonai emlékmű áll
N 48° 18,984' E 21° 25,691' 135 m [GCErFo+Y_Pincesor].
A megyében széltében ismert, hagyományos, kemencében sült
erdőhorváti kerek perec gyártója és boltja is itt található (szerepel a
POI-adatbázisban is).
A polgármesteri hivatallal szemben alakították ki az ún.
Csurgó-kutat N 48° 19,034' E 21° 25,614' 145 m [GCErFo+Csurgó], melyből ivóvíz folyik. Innen nem messze található az 1848-as emlékmű, amely körül kisebb
parkolóhely is van a
N 48° 19,059' E 21° 25,571' 146 m [GCErFo+Parkolo] ponton.
A falu környékén az ásványgyűjtők körében népszerű Prücsök-tető és az Agáros-tető bővelkedik különböző színű kvarcváltozatokban, achátban, opálban és főként a vörös színű jáspisban; de a láda helyéül szolgáló Vüsk-tetőn is szép kristályosodó kőzetdarabok találhatóak.
A környéken és a láda helyéül szolgáló Vüsk-tetőn is
védett növényfajok élnek, így kérjük ládásztársainkat, hogy
óvatosan közlekedjenek, a vegetációban
ne okozzanak kárt!
A község honlapja a
www.erdohorvati.com címen érhető el.
A ládakereséshez sok sikert, jó időt és kellemes kirándulást kívánunk!
-------------------------
Ládatörténelem:
2007.09.09. A láda ajánlott megközelítése teljesen megváltozott, kérjük, a régi útvonalat NE használjátok!
Ezúton is hálás köszönetünk Soltész Árpád Úrnak, a falu polgármesterének az információkért, és az új útvonallal kapcsolatos segítségért!
2009.05.08. A láda új logbookot kapott, a jelszó és a rejtek maradt változatlan.
2010.09.05. A ládát kitörölgettük, új logbookot és ajándékokat kapott, illetve a rejtés helyét is megváltoztattuk néhány méterrel.
2017.04.15. A betört tetejű ládát lecseréltük.