Vándor!
Egy kellemes sétára invitállak városunkban! A séta során 6 helyet kell felkeresned hogy elérj a végpontra, amely VIRTUÁLIS!
GCHmvH-1 A pont: Az emléktáblán lévő szavak, toldalékok száma!
GCHmvH-2 B pont: Az emléktábla alsó sorában lévő szám, legnagyobb számjegye!
GCHmvH-3 C pont: Ezen a ponton található oszlopok száma?
GCHmvH-4 D pont: Az emlékkő 7. sorában lévő szám, utolsó számjegye?
GCHmvH-5 E pont: Az épület két falán található egész alakos szobrok száma! (Nem csak szemmagasságban!!!)
GCHmvH-6 F pont: Az épület bejárata felett lévő 3 legkisebb méretű szám összege?
Az eredményül kapott számokat behelyettesítve megkapod a virtuális láda helyét!
A láda koordinátája: N46°24,7BC' E20°19,DEF' 85m )
Javasolt útpont sorrend: D-F-E-A-B-C
-----------
A láda jelszava: A végponton található szoboregyüttesen lévő vésett felírat!
(A koordináta az alkotás mellé mutat pár méterrel !)
---------------------------------------------
N 46° 24,897' E 20° 19,331' 89 m [GCHmvH-1] ez 7 db
N 46° 24,872' E 20° 19,034' 89 m [GCHmvH-2]
N 46° 24,747' E 20° 18,978' 85 m [GCHmvH-3]
N 46° 25,193' E 20° 19,784' 88 m [GCHmvH-4]
N 46° 24,876' E 20° 19,505' 89 m [GCHmvH-5]
N 46° 25,154' E 20° 19,694' 89 m [GCHmvH-6]
Hódmezővásárhelyről :
Az egykori (1950-1962) megyeszékhely a Tisza-Maros szögében az őskortól lakott hely. A város nevének "hód" összetevőjét Árpád-kori személynévből eredezteti a kutatás. A XIII. század közepén tesznek említést Hód és Vásárhely akkor különálló falvakról. Hunyadi János birtokaként 1437-ben már uradalmi központ, mezővárosi rangra is Hunyadi János emelte a települést 1456-ban. A középkorban fejlődését piacok és állatvásárok biztosították, földrajzi fekvése a kereskedelemnek kedvezett
A XIX. század közepén a Tisza-szabályozás földmunkái átmeneti munkát biztosítottak kubikosként a szegényparasztoknak. Hódmezővásárhely 1873-ban önálló törvényhatósági jogot nyert. Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a város déli részén 3 km hosszú kőfalat létesítettek, mely egyedülálló a dél-alföldi régióban. Az ország negyedik legnépesebb városává vált 1890-re, 1894-ben azonban a munkanélküliség miatt egyre fokozódó társadalmi feszültség a Szántó Kovács János-féle radikális parasztzendülés kirobbanásához vezetett.
A két világháború között a város megőrizte agrárjellegét, 1945 után viszont újabb iparágak jöttek létre: mérlegkészítés, porcelángyártás, gépgyártás.
A városhoz kötődő képzőművészek - Tornyai János, Endre Béla, Pásztor János és mások - a népi fazekasság nemes formakincsének megőrzésére 1912-ben megalapították a Művészek Majolika és Agyagipari Telepét - a Majolikagyár elődjét. A magyar városok közül elsőként, 1997-ben Európa-díjjal - becsületzászlóval - ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét.
Városnézés.
A sétánkat a javasolt ponton (téren) kezdjük. A teret érdemes körbejárni. N46° 25,2481 E20°19,802' ponton találjuk az 1936-ban épült ókeresztény bazilika stílusú Szent István római katolikus templomot. Az újonnan kialakított téren a nemrég felállított impozáns Szent István lovas szobor, Máté István alkotása látható. A térről továbbhaladva a GCHmvH-5 irányába, tegyünk egy kis kitérőt a GCHmvH-6 -hoz is. Visszatérve a kitérőről, az utca túloldalán látható az izraelita templom eklektikus épülete, mellette a zsidó hitközség egykori 1893-ban épült épülete. Utunk során megcsodálhatjuk a körforgalom közepén elhelyezkedő Nagy András János 1882-ben fúrt artézi kútját. Mögötte az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma az Újtemplom. Ezen az útvonalon továbbhaladva, az utca bal oldalán a Németh László városi könyvtár, előtte az író szobra. Majd eljutunk a GCHmvH-5 ponthoz.
Az utcán haladva jobb oldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi római katolikus templom, melynek középső hajója 1852-ben, két oldalhajója 1860-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A főbejárat fölött a város földesurainak, a gróf Károlyiknak címere látható.
A templom mellett helyezkedik el az 1794-ben épült klasszicista uradalmi tiszttartóház hosszan elnyúló, középen tümpanonnal díszített épülete. (Károlyi Ház)
Sétánk során hamarosan megérkezünk a város főterére a Kossuth térre. Délkeleti sarkán áll a város legrégibb műemléke, a Református templom, és a Magtár. A Magtárral szemközt áll az "Ógimnázium" épülete, melynek emeletén találjuk az Alföldi Galériát. Szemben a Bakay-kút látható, amely az első Hódmezővásárhelyen fúrt artézikút. Eredeti helye a téren található Szántó Kovács János szobor melletti park közepén volt.. E tér nyugati oldalán emelkedik a Fekete Sas Szálloda, mely 1905-ben épült.
Kérek mindenkit, minél több képpel gazdagítsa az oldal tartalmát, de a végső pontról NE tegyetek fel képeket, utalásokat!
------===== Ládatörténet =====------
2007.11.04 A láda jelszava megváltozott! A szoboregyüttesen (szemben állva, jobb oldalt) 1db vésett, messziről nem látható felirat található.
2010.09.04 Az "E" pont elköltözött! ( Vigyázz mert az épület 2 oldalán kell keresgélned és nem csak szemmagasságban! )
2014.01.12 Az A pont koordinátái megváltoztak!
