Megye/ország: Csongrád-Csanád
Elhelyezés időpontja: 2005.11.28 14:00
Megjelenés időpontja: 2005.12.01 19:30
Utolsó lényeges változás: 2015.09.20 11:33
Utolsó változás: 2022.01.17 16:10
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Kisházi family
Ládagazda: Joanne Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Megtalálások száma: 925 + 5 sikertelen + 13 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
Újra kereshető doboz formátumban is.
A láda 2019. május 19-én reggel pótlásra került.
Hagyományos geoláda egy fa üregében. Guggolva jobb kézzel nyúlj be. Mélyen lent van az üregben. Nem a nagy fában van, hanem attól kb. 10 méterre lévő az úthoz közelebbi kisebb fa odvában van a láda, a bokrok felől.
A pótjelszót a liget bejáratánál lévő információs tábláról tudhatod meg. A háromnyelvű tábla magyar szövegét keresd. A jelszó a szövegrész harmadik sor utolsó szava és a negyedik sor első szava egyben.
Szentes város Magyarország dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Csongrád megye harmadik legnépesebb városa (29.000 fő).
A liget születése
Széchenyi István 1846 nyár végén látogatott Szentesre, amikor a Tisza szabályozása ügyében fáradozva megpihent a városban. A szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent az árvízveszély, jelentős termőterületet hódítottak el a Tiszától, megindult a gőzhajózás, és mindezek következtében élénkült a térség területeinek gyarapodása.
Szentes Város Községi Választmánya maradandó emléket kívánt állítani a legnagyobb magyarnak úgy, hogy emlékének örökítése végett a Vecseri-fok sziget Széchenyi-liget, a mellette lévő országút pedig Széchenyi út nevet kapja.
1863-ban az új polgármester, Oroszi Miklós megfontolás tárgyává tette a liget kialakítását. Az alakítandó népkert a "Széchenyi-liget" nevet viselte, így örökítve meg a nagy hazafi nevét.
1866 tavaszától megkezdődtek a Széchenyi-liget sétakert munkálatai is. A régen várt fordulat 1868 őszén következik be, amikor az új városi tanács 3 tagú küldöttséget (Farkas Gedeon főbírót, Török János mérnököt és Szabó Károly tanácsnokot) bízott meg a feladattal, hogy készítsen javaslatot a díszkert mielőbbi befásítására vonatkozóan. Török mérnök felvette a kapcsolatot a Földművelésügyi Minisztériummal annak érdekében, hogy díszfákat és díszcserjéket ingyenesen igényeljen a város, arra hivatkozva, hogy közpark születik. A minisztérium először elutasította a kérelmet, majd némi közbenjárással megérkezett az értékes adomány.
A liget ma
A liget jelenlegi mivoltában a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, egyben Szentes turizmusának központja. Hét hektáros, árnyas liget, melyet a Kurca és a Vecseri-fok-csatorna által határolt szigeten alakítottak ki. Öreg fái közül a platánok, vadgesztenyék és a magas kőrisek értékesek. Alattuk kis- és nagylevelű hársak, narancseper, zöldjuharfák láthatók. De híresek az örökzöld mocsári ciprusok, fekete- és simafenyők, ill. az öreg kocsányos tölgyek is. A Kurca-parton száz éves platánsor vezet a strandfürdőig.
Délelőtt Csongrádon, délután itt Szentesen sétáltunk egy kellemeset a rejtések kapcsán. Ennek a parknak olyan arborétumos feeling-je van.
Köszönjük a megmutatást!
A főtérről gyalog jöttünk át a folyón, és ha már itt jártunk, itt ettük meg a magunkkal hozott ebédet is egy szép árnyas játszótér mellett: jó helyük lehet itt a gyerekeknek. A téglaboltozatos híd is tetszett, de az eszperantós emlékek nem. Az eszperantót utálom.
N 46° 39,120' E 20° 15,182' 88 m [GCKURC+Pótjelszó]
N 46° 39,117' E 20° 15,164' 87 m [GCKURC+Oszlop]
N 46° 39,103' E 20° 15,149' 87 m [GCKURC+Testvér]
N 46° 39,117' E 20° 15,037' 87 m [GCKURC+Kút]
N 46° 39,052' E 20° 14,966' 87 m [GCKURC+Strand]
