A ládába TravelBug helyezhető.
A fa koordinátái
N 47° 54,933' E 22° 43,195' 122 m [GCCSOM+1Útpont] .
Császló megközelíthetőség: Fehérgyarmat - Csengersima útról
N 47° 53,581' E 22° 41,860' 123 m [GCCSOM+Crossing] N 47° 53.5810' E 22° 41.8600' az árvízvédelmi töltésen keresztül vezető jobb minőségű útról letérve juthatunk el.
A falu megközelíthető még Gacsály felől is alsórendű úton.
A somfát mezőgazdasági használatban lévő terület veszi körül, a bejárathoz kaput szereltek, ez egész nap nyitva van, de éjszakára bezárják. Az alternatív jelszó: a
N 47° 54,754' E 22° 43,238' 115 m [GCCSOM+2útpont] -nél megállva a bal kéz felé eső táblán lévő személy nevét elküldve, a jelszót e-mailben elárulom.
A Szatmári-Erdőhát egyik kis eldugott falujában, a somfa megtekintéséhez szeretnék egy kisebb sétát ajánlani. Parkoláshoz
N 47° 54,702' E 22° 43,272' 114 m [GCCSOM+Parkoló] pontot javaslom, innen induljunk a templom felé.
A templom
Császló temploma fából és paticsból készült 1808-ban, késő barokk, a főbejárata pedig copf stílusban. Ritkaságnak számít, hogy református templom ilyen stílusban épüljön. Oromfala erősen ívelt, sarkain vázák állnak. A boltozatos toronyaljból nyílik a templomtér, mennyezete fából készült tükörboltozat. A karzatot két cifra, korintizáló oszlop tartja, mellvédjét márványt utánzó díszítéssel látták el.
Körülötte sírkert volt, néhány régi sírkő még áll. Korábbi ásatások alkalmával középkori alapfalakra bukkantak, de a falmaradványokat visszatemették. Az épület előtt álló vadgesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ugyanekkor a falu központjában létrehoztak egy kisebb arborétumot, de ez a második világháború után tönkrement.
Továbbsétálva a
N 47° 54,793' E 22° 43,230' 115 m [GCCSOM+4útpont] pontnál forduljunk balra és hamarosan elérünk a somfát rejtő terület bejáratához. Szabadon be lehet menni, de azért udvariasságból szóljunk a területen található géptelep őrének is.
A fa
Császló belterületén, a "Rátz-kert" nevű gyümölcsösben áll Európa valószínűleg legidősebb sombokra. A 7 méter magas, 1,5 méteres törzsű som korát 400-450 esztendőre becsülik, ezzel a korral az egyik legidősebb fa - vagy inkább óriási bokor - Magyarországon. (A csúcstartó a hédervári Árpád fa, egy kocsányos tölgy, aminek a korát 700 évre feltételezik.) Hatalmas, lapított gömb alakú koronájának alsó ágai a földre hajlanak. A császlóiak még ma is palotakertaljai dűlőnek hívják azt a területet ahol áll, lehetséges, hogy a sombokor egy elpusztult kastély vagy kúria kertjének mementója.
A fa környezete az elmúlt időkig meglehetősen elhanyagolt volt, most némileg rendezettebb képet fest.
Érdemes ősszel meglátogatni, mert ilyenkor jóízűt lehet falatozni nagyméretű, vörös bogyóiból. A fa egyébként a Túr mellékére kalauzoló
túraútvonal kiindulópontja is.
1989 óta védett.
A császlói somfa
Magyarországi faóriások és famatuzsálemek
A somról
A húsos som (Cornus mas), a régi idők óta szerepet játszik az emberi táplálkozásban, kemény fáját a falusi emberek szerszámnyélnek, botnak , fegyvernyélnek használták és a szárazmalmok fogazatának alapanyagául is szolgált.
A húsos som magyarországi tájfajtái a Császlói, mely Szatmárban és a Nyírségben honos (konkrétan ettől a fától) , és a Szadai (Szada község Gödöllő közelében található)
Július-augusztusban érleli gyümölcseit. Lassan fordul termőre, az érési időszak 6 hétig is elhúzódik. Ugyanakkor csak 3-4 nap áll rendelkezésre a betakarításhoz, mert potyog. Amikor az első termések érettek, akkor a többi még félig zöld. Csak a teljesen érett termés jó ízű.
Gyümölcse sok C-vitamint, cukrot, almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz.
Sokan megaszalják, így téli hónapokban is jó C-vitamin forrás lehet. A háztartásokban lekvár, szörp, kompót, bor, pálinka készíthető belőle.
Császló
A falu egy régi folyómeder partján kör alakban települt, központja a patakban szigetszerűen elhelyezkedő templom.
Bár az 1970-es árvíz során itt is nagy károk keletkeztek, ennek ellenére jónéhány, Szatmárra jellemző vert-, vagy vályogfalas, csonkakontyos, faoszlopos-, illetve oldal- vagy körtornácos, háromosztatú parasztház is látható.
Helytörténeti érdekesség, hogy az egyik utolsó magyarországi boszorkányégetésnek két császlói bábaasszony esett áldozatul, 1745-ben, Nagykárolyban.
A faluban központjában lévő tóban, illetve a közel lévő csegöldi halastavakban horgászási lehetőség is van. A falut a gátak felé elhagyva, számos tájképileg tetszetős tó és erdő tárul a szemünk elé. Az itt kezdődő társulások általában kőris-tölgy-szil fákből állnak, bennük igen szép idős részletekkel, összefüggő rendszerük átnyúlik az országhatáron. Az árvízvédelmi töltésről a 27 hektáros Bőr erdő tárul a szemünk elé, ami a Géczi sűrű nevű közel 100 hektáros erdőrészben folytatódik.
Csegöld környékén van, de az előbbiekkel összefügg a Gorzás erdő és a Galambos erdő, együttes területük meghaladja a 200 hektárt.
Bár a területen kevesen járnak, ügyeljünk a gondos visszarejtésre.
Ládatörténet:
- 2010.08.13 A láda újra tökéletes állapotban van. Köszönet Bluemonday-nek és Turabringas-nak a "restaurálásért".
- 2012.04.15 A láda újra telepítve.
- 2013.10.18-án a ládát adoptáltam Arrabona-tól
