Az első ponton 15x10x6 cm-es konyhai doboz vár a logfüzettel, míg a második ponton egy kidőlt fa törzse rejti a 10x10x5 centiméteres dobozt, benne a második jelszórészlettel.
Útközben felkereshetitek GCKBE dobozát, és remek levezetése lehet GCKiNa sétájának.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
A legegyszerűbb verzió, ha valahogy eljutunk Kosdra a "Kosdi pihenő"-höz.  N 47° 49,010' E 19° 10,925' 185 m [GCKKB+parkoló] A Vácról induló busz a Bányai utca elején tesz le, és innentől nincs más tennivaló, mint követni az ajánlott útvonalat. Kezdetnek tökéletes a zöld körtúra jelzés, egészen a  N 47° 49,663' E 19° 10,543' 315 m [GCKKB+elágazás] pontig. Itt az új S+ jelzés elhagyja a széles, könnyen járható utat. Persze ez csak a szigorúan jelzést követőkre igaz, hiszen alig 500 méter múlva ismét találkozik a régi és az új jelzés. Az új jelzés gyakran fog "liftezni" a vízmosásokon, míg a régi tekerhető terepkerékpárral - azonban ne számítsatok sima felületre! Vízmosások árkai kisebb-nagyobb tócsákkal váltják egymást a néhol saras úton.

Pádimentom-kő
Az első ponton  N 47° 49,666' E 19° 10,000' 395 m [GCKKB-1] azzal a bányával találkozhattok, ahonnan az idevezető út köveit is bányászták.
Ezen nem kell csodálkozni, hiszen ez a kő szolgáltatta a környék úthálózatának alapjait. Feltételezhető, hogy elődeink is ezt a követ használták "szobáik" padlóburkolataként - talán az elnevezés is ebből ered.

Nagybánya-kő
A váci Püspöki Uradalom területén több kőfejtőből bányásztak követ a 19. században. Az innen bányászott hárshegyi homokkőből készült épületelemeket, szobrokat ma is megtalálhatjátok a környék településein. Természetesen Vác is az itteni kövekből nyerte épületeihez, szobraihoz a nyersanyagot. A kőbánya a XX. század elején még működött, de mára csak a meredek fal maradt. Itt  N 47° 49,700' E 19° 9,494' 510 m [GCKKB-2] kidőlt fában találjátok meg a második pont dobozát.

Zsidóbánya
Mivel már messziről sokatmondóan látszik a Nagybánya-kő sziklái közelében, ezért azt hittem találok hozzá utat és ismertetőtáblát is. Tévedtem. A közelben húzódó turistautakról csak "feltáróútból" csapássá szűkülő ösvényeken juthatunk el a sziklafal lábához  N 47° 49,615' E 19° 9,260' 435 m [GCKKB+Zsidóbánya], és még információt sem kapunk a fejtés történetéről.

Idézet a "VÁC VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 25/1993. /VII.12/ rendelete TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL" dokumentumból:
"Ennek (Nagybánya-kő) közelében, tőle DNY-ra működött a több kisebb-nagyobb fejtésből álló bányacsoport a Malomkő-bánya, más néven Zsidó-bánya. Az itt fejtett kőzetanyagot a főváros építkezéseihez is használták, de innét kerülhettek ki a Kőszentes híd és szobrainak tömbjei is. Az országban itt van egyedüli élőhelye egy a Kárpátokból származó zúzmófajnak, mely itt található."

Kőporos kőfejtő
A S3 jelzést követve találhatunk erre a piciny területre  N 47° 49,720' E 19° 8,750' 390 m [GCKKB+koporosibánya]. Néhány fenyő árnyékában találkozhatunk ezzel a felhagyott dolomitmurvabányával. A dolomit porrá málló anyaga lecsúszik, lemosódik a hegy tövébe és a környékbeliek régóta használták súrolópornak, sőt batyuban hordták és házalva árulták a "kőport" Vácon is a háziasszonyoknak. A VIM, Superdol és egyéb karcolásmentes mosogató szerek alapja ma is a dolomitliszt.

Naszály
A Cserhát legnyugatibb tagja, a Naszály hegy mészkőröge 200 millió éves triász időszaki, trópusi sekélytengeri-szigettengeri üledék. A trópusi tengervízben gazdag élővilág alakult ki, ennek megfelelően ezekben a tengeri kőzetekben a zöld algák által kiválasztott világos színű mészkő található. A dachstein mészkő vastagsága 220 méter. A triász mészkő és dolomit lerakódás földtani korszaka után a terület több mint 100 millió éven keresztül volt szárazföld, amit a karsztosodás és a bauxitképződés is bizonyít. Legismertebb barlangja a Násznép barlang, tipikus karsztbarlang. Hatalmas, messziről látható bejárata egy függőleges sziklafal oldalából nyílik. Több kis barlangon kívül rendkívüli értékeket képvisel a Szinlő-barlang: a jelenlegi feltárások eredményeként az ország egyik legmélyebb barlangja. Ez a barlang a nyugati platón jól kivehető töbörsorok utolsó tagja, nyílt víznyelőként működik. Ugyanitt található a Kis tó is, egy eliszaposodott, nagyobb töbörben, melynek vize egész évben megmarad. A jól látható Nagybánya vagy Cserkőbánya hosszú időn keresztül adott jó minőségű követ sok jelentős építkezéshez - például a váci székesegyház oszlopait is innen szállították. A bánya környékét számtalan kisebb "kráter" veszi körül, itt sokkal régebbi tevékenység nyomait találjuk. Évszázadokon keresztül készültek e helyen malomkövek. A Naszály tetején a homokkőrétegek több száz méterrel magasabban vannak a sasbérc-szerű kiemelkedések révén, mint általában a környező területek. Ez a tény a Naszály kiemelkedését a földtörténet utolsó 30 millió esztendejére datálja. A Naszály fontos flóraválasztó a Magyar Középhegység északi és dunántúli részei közt, így növényföldrajzi szerepe kiemelendő. Erre utal, hogy a pannóniai flóratartományon (Pannonicum) belül a Dunazug-hegységgel együtt külön szerepel, Visegradense néven. A Naszály igen gazdag és változatos növényzettel rendelkezik, az edényes növények (harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) száma meghaladja a 450-et - köztük több ritka bennszülött, csak a Kárpát-medencében élő fajjal - mindezek közül 79 faj védett és 5 faj fokozottan védett. A fokozottan védett fajok közül kettő pannon endemizmus: a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és a halványsárga repcsény (Erysimum wittmannii). Utóbbinak jelenleg Magyarországon a Naszályon kívül csak a Börzsönyben van ismert lelőhelye. A változatosságot a növénytársulások nagy száma is mutatja, a hegy biotóp-térképezése során eddig 21 (14 erdő-, 6 gyep-, és 1 vízi) társulást írtak le. A Naszályon változatos erdőállományok, élőhelyek, társulások fordulnak elő. Elsősorban kocsánytalan tölgyesek, cseres tölgyesek, de az extrazonális bükkösök is megtalálhatóak. Emellett hegyvidéki gyertyános-tölgyesek, az északi oldalak törmeléklejtő-erdői, a védett gímpáfránynak élőhelyet adó mészkőszurdok-erdő, és a hegy délies lejtőin sztyepprétekkel mozaikolt, sajmeggyes bokorerdők teszik változatossá az összképet. A területet a Váci Erdészet kezeli. 2006. évi üzemtervezés során - a gazdálkodó kérésére - tapasztalat szerzés céljából 120 ha-on átalakító üzemmódban, 80 ha-on pedig szálaló üzemmódban folyik az erdőgazdálkodás.

Ajánlott oldalak:
Kosd
A Naszály geológiája és barlangjai
Váctól Selmecbányáig
Híd a hegyből
A Naszály-rög kialakulása
25/1993. /VII.12/ dokumentum