A láda a bányafal tetején egy nagy fa alatt, mélyen, kövek mögött bujkál.
A rejtek könnyen megközelíthető fentről, a bánya feletti ösvényről, avagy lentről, valamelyik lankás felfelé vezető ösvényen. Nem kell sziklát mászni a láda eléréséhez!

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

Megközelítés

A tengerszemhez a 37.számú főútról (Sárospatak tábla elhagyása után kb. 100 méterre lesz a letérő a Botkő sétaerdő felé. Innen a és a ,illetve az útbaigazító táblákat követve lehet megközelíteni a ládát.
A láda egy átlagos méretű konyhai tárolóedény.

Kb. 8 km-es sétára, készüljön az, aki gyalogosan akarja megtenni az utat a Sárospatak közeli Megyer-hegyre és vissza. Ha a térképen megjelölt Református Kollégium Gimnáziuma elől indulunk, akkor Sátoraljaújhely felé vegyük az irányt ahol a Kazinczy út árnyas fái alatt, kezdhetjük utunkat Aztán a fák és a házak elfogynak, átmegyünk a sorompón, elhagyjuk a Sárospatak táblát és néhány száz méter megtétele után már a 37-es úton, találjuk magunkat. A 37-esen talán még 100 m-t sem kell megtennünk Újhely felé és már térhetünk is balra, a BOTKŐ sétaerdő felé, amin átvezet az utunk. A sétaerdőn egyenesen haladjunk át a földúton, ami a hegyek felé vezet, amelynek a vége felé összeborulnak a fák
Az erdőt elhagyva, jobbra nézve elénk tárul a Megyer-hegy látványa. A nyeregforma jobboldali részén friss telepítésű szőlőterület kezdődik, színben elválva attól. Ennek a barnás területnek a bal oldali csücskénél található a Tengerszem.
A szőlők közötti egyenes úton is megközelíthetjük a Tengerszemet, ha jobbra fordulunk az első elágazásnál, azt az utat válasszuk, amelyik a jobb ívet alkotva a szőlőtábla szélén vezet bennünket. Nemsokára eljutunk egy romos házig. Ha eddig az utat autóval tettük meg, itt célszerű letenni, mert - főleg eső után - a tovább vezető ösvényt a víz kimosta, árkos és köves. Egy hűvös helyre leállva és lezárva nyugodt lélekkel otthagyhatjuk autónkat. Innen még kényelmesen sétálva sem lesz több, mint félóra a menetidő. A Tengerszem feliratú táblát is megláthatjuk, ami megnyugtat, hogy nem tévedtünk el.
A hegyi ösvényen tovább haladva figyelemmel követhetjük a turistaút jelzéseit.
Az ösvény végén, még mielőtt a frisstelepítésű szőlőterületre kijutnánk, balra, felfelé kell megtennünk pár métert, amikor szemet gyönyörködtető látvány elénk tárul. A sziklafalak korláttal vannak határolva, de a biztonság kedvéért ne engedjük el a gyerekek kezét.

Út a Tengerszemhez Károlyfalván át.

Ha nem készültünk hosszabb gyalogtúrára és kocsival vagyunk, egy könnyebb túrával is feljuthatunk a Tengerszemhez Károlyfalván és a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül. Ekkor is Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, de a 37-es főútra kiérve, arról nem kell a Botkő sétaerdőnél balra letérnünk, hanem menjünk tovább Újhely felé. Csak a hosszú egyenes szakasz vége felé kanyarodjunk le balra, Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van.

A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, amíg gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez
Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál.
A Megyer-hegynek erről az oldaláról Károlyfalvára és az újhelyi hegyekre nyílik felejthetetlen kilátás.

A "Tengerszem" kialakulásának története

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és festői szépségű, állandó vizű tó keletkezett a helyén, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.
Érdekes látványt nyújt itt a bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" is.
A Megyer-hegy fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.

Közelben található a GCKYRA láda melynek története kapcsolódik a tengerszem kialakulásához is.

Segédpontok

 N 48° 20,297' E 21° 34,802' [GCtege+Kereszt(eződés)]

 N 48° 20,731' E 21° 34,089' [GCtege+Kereszt(eződés)]

 N 48° 20,389' E 21° 34,627' [GCtege+Parkoló]

Ládatörténet