Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2007.02.25 14:44
Megjelenés időpontja: 2007.02.27 17:10
Utolsó lényeges változás: 2020.01.02 04:08
Utolsó változás: 2020.08.13 09:33
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Luilui és Judith
Ládagazda: rajho Nehézség / Terep: 1.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 150 m
Megtalálások száma: 421 + 4 sikertelen + 14 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP: A láda, ami egy egyesületi láda, egy kidőlt fa üregében.
A láda újra kereshető
Szent János templomrom
LÁDA REJTÉSE:
A helyet LUILUI és JUDITH egy márciusi séta alkalmával fedezte fel a következő leírással:
"Tavaly, úgy március közepe táján már nagyon hiányzott egy kis kirándulás. Itt a környéken akartunk egy kicsit sétálni, kiszabadulni a városi forgatagból. Vágytunk a csendre, a tiszta levegőre.
Nagyon szép idő volt, az erdőben gyerekek szaladgáltak, kutyák rohangáltak, sétáló családokkal találkoztunk.
Azt tudtam, hogy valahol a halápi erdőben létezik egy hely, valamilyen templomrom.
Elhatároztuk, megpróbáljuk megkeresni.
Mentünk, mentünk, mendegéltünk, de sehol nem találtunk semmit.
Róttuk a kilométereket, átkeltünk patakon, szaladtunk kutya elől, aztán mikor már majdnem feladtuk rátaláltunk.
Nem is templomromot találtunk, hanem csak jelzését a hajdan volt templom falainak. A döngölt falakat megerősítve.
Nagyon érdekes volt tetszett is, de mivel nem találtam semmilyen anyagot a történetéről, a keletkezéséről, elvetettem, hogy ide ládát telepítsek.
Decemberben aztán egy mozgóláda került ide elhelyezésre, de már másképpen nézett ki a környék és a "rom" is. Kilenc hónap alatt rendbe tették a környezetét, cölöpökkel megerősítették a falakat is.
Elkezdtem újból nyomozni az eredete után, és most sikerrel jártam. A debreceni Déri Múzeumból kértem és kaptam segítséget."
"A korábban is erdőterületen álló, telepített harmincéves akácos részleges kitermelésénél előkerült nagy mennyiségű téglatörmelék vezetett a XIII. század elején Újlaknak, később temploma révén Szentjánosnak nevezett, a XIV. század végén elnéptelenedett és Debrecen birtokába került falu temploma alapozásának feltárásához. A jelenleg is több mint 6 m magas homokdombon 1983-ban sikerült egy kisméretű négykaréjos templomocska bedöngölt alapozását feltárni. Az apszis északi támpillérjén a legalsó sor néhány téglája eredeti helyzetben volt. Az északi karéj nyugati fele mellett kidőlt, habarccsal kötött összefüggő faltestet találtunk. A domb délkeleti részén, valamint az alatta futó alsó vámospércsi földúttól délre levő másik dombon sok Árpád kori cserepeket találtunk."
Déri Múzeum évkönyve 1983. (írta: Módy György)
ÚJABB TÖRTÉNELEM:
A láda gondozását átvéve, megpróbáltam újabb leírást találni a helyről, részben sikerrel: "A falu első okleveles említése 1219-ből való, 1411-ben már pusztabirtokként említik. A templom tehát a XII-XIII. században épült. Kis néhány házas település lehetett. Valószínűleg az 1570-es években a Török pusztította el." olvasható az Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portálon.
A fentiektől jóval régebbi forrás is említést tesz a helyről: "Újlak, melyet Nuhar temploma védőszentjéről Szent Jánosfalvának neveztek, a debreceni Nagycserének Fancsika felőli részén feküdt. Még 1347-ben a hatalmas Bayoni család bírta Újlak néven. Templomának emlékét, a ma is általánosan ismert Szent János-hegyen lévő tömérdek téglatörmelék, malterdarabok hirdetik...". Forrás: Ecsedi, István: Eltűnt pusztafaluk Debrecen határában. Föld és ember, (4) 2. pp. 65-74. (1924) Eltűnt pusztafaluk Debrecen határában.
LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE:
A láda megközelíthető két oldalról, autóval, vagy gyalogosan.
Ha valaki autóval akar majdnem teljesen a ládáig menni, tudom ajánlani a Debrecenből a 48-as úton kifele vezető útról a N 47° 31,516' E 21° 46,381' 127 m [GCUJLA+útkereszteződés] térjen le és ez az út a romtemplom mellett visz el.
Viszont, ha ezt az utat választod, ami jó minőségű földút, akkor valóban kocsival menj, mivel az út tanyák közt vezet. Ezzel nincs is baj, de a tanyákat 4-5 kutya őrzi, de nincsenek megkötve.
A másik lehetőség, ha valaki sétálni szeretne és jó levegőn tölteni hosszabb időt, akkor a 48-as útról térjen le a Fancsikai tavakhoz vezető táblánál. Erről az útról a N 47° 31,092' E 21° 44,034' 122 m [GCUJLA+útkereszteződés], kell letérni, itt lehet a kocsit hagyni és innen sétálva megközelíteni a ládát, ami innen kb. 2,2km.
LÁDA TÖRTÉNET:
• 2007. 08. 12.-én meglátogattuk és ellenőriztük a ládát és az összes szúró és karmoló bokrot a környékén. Higgyétek el, mikor rejtettük a ládát nem gondoltuk, hogy ennyire harcedzettnek kell majd lenni, hajdan a ládamegtalálásakor.
2018. november 25.: A láda karbantartása megtörtént. A korábbi helyén újra kereshető.
2020. január 1. A láda Qtatom jóvoltából új helyre került.
2020. augusztus 13.: Marton Zoli felhasználó szíves közreműködésével, egyesületi láda kihelyezésével újra kereshető.
Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
Mi a 48-as főút felől közelítettünk és egy darabig Roy bevitt a kocsival. Aztán kezdett kicsit túl hepehupás lenni a talaj Roy idegeinek, így én elindultam egy 1-1.5 km-es sétára a romig. Hála az égnek, minden tanya már üres és elhagyatott volt, így kutyák sem voltak. A rom még mindig elég jól néz ki, a névtáblát megtaláltam fejjel lefelé összehíjtva az egyik rönksor mellett. Szétnyitottam, lefotóztam, és azután visszatettem ugyanoda és ugyanúgy, ahogy találtam. Kellemes séta volt a tűző napon a puha homokban. Azt a rajzot, ami azt ábrázolja, hogy hogyan nézhetett ki a templom régen, Szilágyiék logjából nyúltam le. Köszi a rejtést.
Debrecenben jártam munka miatt, a városi rejtések helyett a Panoráma út menti GCZSUV, GCBODZ és GCUJLA ládákat néztem ki.
GCBODZ-tól gurultam tovább ÉNy felé, átkeltem a Bodzás-ér hídján, a Bodzás víztároló északi oldalán nyugat fele haladva a Bodzás-ér nyugati hídja előtt észak felé vettem az irányt, ez az út már egy-két tanya érintésével elvitt a ládáig. Az úton kicsit tovább haladva a ládához legközelebbi, első alkalmas helyen félre állva (hátha más is autózik erre) leparkoltam és elsétáltam a templomromig, ahol távoli, de masszív kutyaugatás kíséretében megkerestem a ládát. Kár, hogy a helyszínen nincs semmi ismertető tábla, Szilágyiéklogjánál találtam egy képet arról, milyen lehetett annak idején a templom, érdemes lenne adoptálni a ládaoldalra is. Innen először tovább gurultam, mert a leírásban szereplő, Panoráma útról lekanyarodó kereszteződéshez akartam eljutni, de a Cserés-csatornánál nincs se híd, se út. Visszafordultam, és a leírásban szereplő, 48-as útról lekanyarodó kereszteződéshez mentem a Madárberkenye úton, majd ki a 48-asra, arról pedig rákanyarodtam a Panoráma útra. Végig mentem rajta É-D irányban, gyönyörű, de a déli végén található GCERDP és GCFANC ládákat idő híján kihagytam. Ranger, 4x4, ősz, alföldi földutak, kietlen helyek, Panoráma út, szuper élmény volt.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
Bodzás-tó (GCBODZ) után tovább sétáltunk némi kalandot is beletéve...
Érdekes, hogy bár víz nincs a környéken, a zsilipet karban tartják.
Egy kúp lakú izét is találtunk, meg néhány "bombatámadás" utáni házat.
A "Szent János templomrom" tábla már nincs a helyén, de a rom rajzolata látható.
Az "igazi" Újlaki templomrom (GCUJTE) Tihanyban van.