WAP:
Láda sziklahasadékban, a jelzett úttól pár méterre.
Figyelem!
A Tátika a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként annak szigorúan és kiemelten védett területe. Olyannyira, hogy még az OKT itteni szakaszának sorsa - és ezért jelzése is - bizonytalan.
Kérem, hogy a szokásos erdőjárási illemszabályokon túl értelmezzétek szigorúan a jelzett útról való letérés tilalmát, mert ha akár terepen, akár az itteni bejegyzésekben a BfNP szabálysértő viselkedést tapasztal a játékosok részéről, a geoláda megszüntetését kezdeményezheti.
Tátika - nemzetség, vár, hegy
A Szántói-medencét határoló hegyek egyike az annak északi oldalán magasodó Tátika bazalttömbje, mely a tetején álló várat eredetileg építő nemzetség nevét viseli. A medencét délről vigyázó
Rezi vár mellett Tátika vára a környék másik jelentős középkori emléke, mely az ország egyik legkorábbi magánvára lehetett.
A hegy 413 méteres magasságával a Balaton-felvidék tanúhegyei közé illeszkedik, erózióval dacoló tömbje csúcsával őrizve az egykori talajszintet. A csúcs felé haladva egyre markánsabban mutatkoznak meg a pusztuló, vulkanikus eredetű sziklák, a tetőn pedig vár a vár és belőle a panoráma: leginkább délre, a medencére, a Keszthelyi-hegységre, a Kovácsi-hegyre a
Sztupával, de korlátozott mértékben a Badacsony ill. Sümeg felé is.
Természeti környezet
Az alaphangulatot a bazaltos-sziklás terep és a bükkös jellegű erdő adja - a vár alatti részen ősbükkössel. A Tátika több fokozottan védett növény- és állatfaj otthona, magrezervátum, a Nemzeti Parkon belül is kiemelt fontosságúként kezelt terület. Kérem, mindezekre legyetek tekintettel a helyszín és a láda felkeresésekor.
Láda
A ládát a várhoz felvezető út egy éles balkanyarjában, sziklahasadékban találjátok. Innen egy perc már csak a vár, ahol ugyan a feltárás miatt most nem egyszerű közlekedni, de megnézni annál inkább érdemes, és a kilátás is megéri.
Vár
Tátika vára a tatárjárás (1241-1242) után épült a zalaszántói várhegyen. Tátika neve első ismert tulajdonosától származik. A XIII. sz. első felében a hatalmas Tátika nemzetség Tádé nevű tagjáé volt a Zalaszántói-medence és a medencét körülölelő hatalmas erdőség. Zlandus veszprémi püspök egy jogvita fejében elperelte Tádé úrtól Tátika hegyét, és azon IV. Béla 1248-ban kiadott engedélye alapján várat épített. 1257-ben Zlandus Tátika várát a hozzá tartozó ingatlanokkal egyetemben a veszprémi püspökségnek adományozta, amit IV. Béla király (1257-ben) megerősített. 1378-ban Lackfi Istvánnak és Lackfi Dénes fiának, Istvánnak tulajdonában volt Tátika vára. 1387-ben a Délvidéken lázadás tört ki Zsigmond király ellen. Ennek tevékeny részesei voltak a Lackfiak is. Zsigmond elkoboztatta a Lackfiak javait, Lackfi István nádort pedig lefejeztette. 1387-től 1438-ig a vár királyi birtok volt. Zsigmond király 1437-ben 100 aranyforint kölcsön fejében Gersei Pethő Pető és László zalai főispánoknak zálogosította el Tátika várát és a várhoz tartozó várbirtokokat.
Buda török kézre kerülése (1541) után a legsürgősebb feladat az új védelmi vonal kialakítása volt. Veszprém eleste (1552) után a Közép-Dunántúlon is egyre sürgősebb feladattá vált, hogy a végvárvonal kiépítésével és megerősítésével igyekezzenek gátat vetni a török terjeszkedésének. Az ország belsejében fekvő gyenge várakat határvédelemre kellett berendezni. Rezi és Tátika várai azonban csak erődített úri lakások voltak. 1589-ben egy portyázó török lovascsoport kifosztotta és felégette a várat amit 1592-ben már csak romként említenek. A Gersei Pethő család nem volt képes a vár újjáépítésére, ezért kifosztás után a sorsára hagyták. A Pethő család kihalásával 1741-ben a Festeticsek szerezték meg Tátikát, és a hozzá tartozó javadalmakat.
További részletek:
varak.hu
wikipedia
A várban ásatás és rekonstrukció folyik.
Ládatörténelem
A láda eredetileg négyállomásos multi volt; az első ládában a hidegkúti leágazó közelében két másik koordinátapár mutatott egy sziklafalra és a várra, ahol a végcél két koordinátáját külön kellett begyűjteni. A végcél először a kiindulóponthoz közeli láda volt, így a túra végén vitsszaértünk a kocsihoz, amiről szerencsés esetben még a dísztárcsát sem lopták le. (Nekem nem mindig volt ilyen szerencsém.)
2003. májusában a végpontnak jobb helyet találtunk: egy nyugati oromról (a kereszt mellől) pazar kilátás nyílik, és egy jó kalandos rejtést is sikerült kitalálni. Innen viszont az eredeti lánc már kevésbé volt logikus. Ráadásul kiderült, hogy azt a helyet nem véletlenül kerülik el a turistautak, mert szigorúan védett sziklagyep. A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park munkatársai be is jegyeztek a füzetbe, kérve az áthelyezést, de igen korrekt módon a befőttet nem bántották.
E tényező mellett közben magam is úgy gondolom, hogy elég komoly túra ez nehéz keresések nélkül is, ezért 2005. januárjában módosítottam (egyszerűsítettem) a ládát (majdnem épp elhalászva az előző változat utolsó keresői elől). Ekkor két állomásra egyszerűsödött: egy valódi láda a vár alatt (egyik eredeti állomás helyén), és egy virtuális a Keresztnél.
2008. ősz.: Természetvédelmi aggályok miatt egyállomásos hagyományos ládává alakulva lett hosszas beteg állapot után ismét kereshető.