WAP:
11cm x 11 cm x 5cm!! konyhai doboz a kerítés sarkánál téglákkal álcázva
A múzeum látogatásához előzetes időpont egyeztés szükséges Hegedűs Andrással: +36-30-815-24-27
Mezőberényt Vésztő irányába elhagyva a Kettős-Körös jobb partja mentén a vízfolyással ellentétes irányban találhatjuk meg a Hosszúfoki-csatorna kettős-körösi torkolatát. A már használaton kívüli I. sz. szivattyútelep épülete ad helyet a Bodoky Károly Vízügyi Múzeumnak, melyet a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hozott létre.
A gőzüzemű szivattyútelepet a belvizek beemelésére 1898 évben épült, a Schlick gyárban készült kazánnal és szivattyúval látták el.
Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók
A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A tárlatban fellelhtő még az 1980. július-augusztusi, a Körösökön az évszázad legnagyobb árvízkatasztrófájának részletei.
Az 1980. évi Körös-völgyi árvíz alkalmával példátlan hevességű áradás indult a Fekete- és a Sebes-Körösön. Július 26-án a Sebes-Körös és a Berettyó folyók összefolyásánál, két nappal később a Kettős-Körös jobbpartján keletkezett töltésszakadás. A lokalizáció eredményessége érdekében két szükség-tározót meg kellett nyitni. Víz alá került összesen 17.800 ha, kitelepítettek 4.100 embert. A védekezésben több, mint 15 ezer ember vett részt. A kár meghaladta a 2,5 milliárd Ft-ot.
Bodoky Károly (1814-1868) a Székelyföldről Gyulára származott, több jeles közéleti személyiséget adó Bodoky család egyik tagja. Felsőbb tanulmányait Debrecenben és Pesten végezte, majd Széchenyi támogatásával bejárta Nyugat-Európát. Hazatérve Gyulán telepedett le, és már 24 éves korában Békés vármegye mérnökévé választották meg. 1847-ben az újonnan alakult Körösszabályozó Társulat osztálymérnöke lett, s ebben a tisztében tervezte és irányította haláláig szűkebb hazája vízépítési munkálatait. Ő készítette el a Körösök és a Berettyó vidékére vonatkozó egységes szabályozási tervet, majd 1856-tól ő felügyelte a kivitelezési munkálatokat is.
A Bodokyak a város és a megye életében vezető szerepet játszottak, mérnöki hivatásuk pedig apáról fiúra szállt.
A róla elnevezett múzeum, az 1898-ban épült szivattyúházban található. Ez a szivattyútelep emelte a Kettős-Körösbe az 1856-ban épített Hosszúfoki-csatornába összegyűlt belvizeket. Utoljára 1971-ben működött, a múzeumot 1974-ben nyitotta meg a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Állandó kiállítása a Körös-vidék vízszabályozásának történetét mutatja be, eredeti állapotában látható a kazán, a gőzgép és a szivattyú is. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések és muzeális értékű gépek, szivattyúk állnak.
A múzeumnak helyet adó szivattyútelep tetőszerkezete 2007. februárjában került felujításra.
A rejtésről:
A láda forgalmas helyen van, ezért kereséskor és visszarejtéskor legyünk körültekintőek!
