-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Röviden
8x8x6 cm-es konyhai dobozt keress! A parkolóhoz közeli nyárfacsoportban, fa tövénél talajszinten, borostyán alatt.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ha valakit érdekel az aktuális vízállás akkor itt tudjátok megnézni: Dráva vízállása
Ismertető a Dráváról, mint Magyarország legsebesebb folyójáról
A Dráva, a Duna egyik legjelentékenyebb jobboldali mellékfolyója, Tirolban a Rohrwald hegy alatt 1670 m magasságban ered s K-i irányban a Keleti-Alpok egyik jelentékeny hsszvölgyét öntözi. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi.
A Dráva magyarországi alsó, alacsony partú szakaszát terjedelmes mocsarak szegélyezik, melyeknek kiszárítása folyamatban van. A Kalogyvár és Palocsa mocsarak még a század elején 10 636 ha. területet foglaltak el, azóta nagy részüket kiszárították. E mocsarak lecsapolását már Probus császár kísérelte meg, 1754-79 közt Mária Terézia is tervezgette, de eredmény nélkül. Adamovics Kapisztrán, Verőce alispánja e területből lecsapolás által 1853-ig 3594 ha.-t tett termővé s ma e vidék nagy része már száraz. A kanizsai mocsarat Batthány Lajos száríttatta ki Wieser magyar mérnök által. 1883 óta a hajózás szempontjából 1 057 000 frtra előirányzott mederrendezési munkálatok folynak Barcstól, a Dráva torkolatáig, mely munkálatok azonban még kiegészítést igényelnek. A védőtöltések hossza most 237,8 km., a Drávának Zákonyon aluli része (228 km.) az eszéki folyammérnökség felügyelete alatt áll. A Drávában az aranymosást őrzik.
A folyókhoz kötődő, különösen értékes élőhelyek védetté nyilvánításának folyamata 1962-ben kezdődött. Célként a folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más, megújuló természeti erőforrásainak védelmét jelölték meg. Szabadon látogatható bemutatóhelyek, tanösvények: Barcsi borókás (megközelíthető a 6-os útról, az autóspihenő felől)
Barcs, a Dráva fővárosa
Barcs dinamikusan fejlődő kisváros a magyar-horvát határon, a barcsi kistérség természetes központja. Közúti határátkelőhelye az EU leendő kapuját jelenti Dél-Kelet Európa irányába. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik.
A 60-as évek közepén történt ipartelepítés, a középfokú oktatás elindítása, a Dráva-híd újjáépítése és megnyitása, az infrastruktúra fejlesztése, az intézményi hálózat kiépítése eredményeként 1979-ben városi címet kapott.
A 90-es évtizedben a város gazdasága régen nem látott átalakuláson ment át, új városközpont és sétálóutca épült, lehetővé téve a kulturált bevásárlást, a kikapcsolódást. Korszerűsítésre került a határállomás, kereskedelmi létesítmények épültek és ipari park létesült. A határátkelő fejlesztési terveiben a már elkészült kamionparkoló mellett állat- és növényegészségügyi állomás, vámszabadterület, vámügynökség kialakítása szerepel.
1998. márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket jelent, továbbá számtalan kedvező pályázati lehetőséget.
Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - a város tovább szeretné fejleszteni a kereskedelmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülése az élénk horvát bevásárlóturizmusnak volt köszönhető. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezik. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. A város központjában is további bevásárlóközpont épült.
A térség fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos a turizmus fejlesztése. Barcs város és környéke elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Dráva folyó adta lehetőségeket szeretné kihasználni. Stratégiai célként fogalmazható meg a természetvédelmi előírások betartásával megvalósuló turisztikai hasznosítás.
Történelmi hagyományait követve Barcs kereskedőváros, jelentős idegenforgalommal és regionálisan is jelentős iparral. A város azért tudott az utóbbi időben ilyen dinamikusan fejlődni, mert az itt élő emberek nyitottak és kezdeményezőek. Céltudatosan tervezik és építik a jövőjüket. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása során remélhetőleg a város fontossága még tovább fog nőni, hiszen Barcs lesz Délkelet-Európa egyik legfontosabb határállomása. A szöveg forrása és a légifelvételek Barcs város honlapjáról származnak melynek címe: www.barcs.hu
Cache
A cache a barcsi hajókikötő közelében lett elhelyezve. A hajókikötő a vasútállomás mögött helyezkedik el, a Dráva parton. Ha itt vagyunk érdemes kiülni a part mentén elhelyezett padokra, mert gyönyörű a kilátás. A sebesen haladó folyó túlpartján már Horvátország található, melyet a kikötőből keletre kb 1500 méterre egy híd köt össze Magyarországgal. A híd lába és az attól keletre (kb 300 méter) lévő szakasz a szabad strandi rész, mely nyáron a nagy melegben nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget nyújt, emellett kenuzásra illetve sétahajózásra is van lehetőség. Bővebb információt kaphatunk a part mellett lévő információs táblán illetve lent a sétahajó melletti hajón, melynek egyik fele utazási irodának van kialakítva. A hajó másik fele egy büfének ami júniustól szeptemberig üzemel. Itt csilapíthatjuk szomjunkat. A másik közelben található hely ahol még szendvicset vagy egyéb gyorsételt is kaphatunk az a vasútállomás mellett közvetlenül elhelyezkedő sárga épület. Ennek neve, VAKVÁGÁNY söröző.
Megközelítés
Megközelíteni a hajókikötőt a 6-os főútról barcs központja felé lehet. Barcs főútján végig kell haladni egészen a vasútállomásig. Ott az út elkanyarodik jobbra, s azon haladunk tovább az első kereszteződésig ahol balra kell menni.
N 45° 57,185' E 17° 26,555' 106 m [GChajo+fordulj balra a vasúti átjáró felé]
A vasúti átjáróra figyeljünk.
Itt tudunk parkolni:
N 45° 57,076' E 17° 26,821' 105 m [GChajo+parkoló] innen már nincs messze a láda.
Barcshoz közeli ládák
404. Drávapart (GCpart)
403. Barcsi Ősborókás (GCosbo)
Sikeres megtalálást kívánok:)
Ládatörténet
2012.03.11. Új rejtek
2012.09.23. A ládát újra rejtettük, új helyen van!
2018.07.14. A ládát újra rejtettük.
2021.01.02. A ládát újra rejtettük.
2024.04.08 A ládát N.Zs. újra rejtette, új helyen van! Köszönet érte!
2025.04.11 A ládát Páratlanpáros újra rejtette, új helyen van! Köszönet érte!