A láda egy kisebb méretű műanyagdoboz (kb 14cm x 10cm x 5cm), amely a Király-hegy egyik mellékcsúcsán található. A csúcs jól láthatóan jelezve van, bár név nem szerepel a szlovák turistatérképen.
Ez egy örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
Mindenkit megkérnék, hogy a szélsőséges időjárási körülményekre való tekintettel legyetek nagyon körültekintőek a visszarejtésnél. A doboz vízhatlan, tökéletesen záródik, szóval zárjátok is be rendesen, és kérek mindenkit, hogy a kihelyezett zacskót és a gumit is használjátok.
A Király-hegy az Alacsony-Tátra keleti része mellett emelkedő hegycsoport, amely azonos nevű főcsúcsával 1946 méterrel emelkedik a tengerszint felé.
Ami miatt mindenképpen szerettem volna, hogy láda legyen itt, az nem más, mint a hegy hangulata. Igazából egyáltalán nem nehéz, nincsenek sziklás részei, mégis embert próbáló feladat a "megmászása". Hogy miért? Majd meglátod, ha már úton leszel. A csúcsról amúgy szép időben a Magas-Tátra teljes főgerince látható, szenzációs látvány lehet, nekem még nem volt benne részem.
Javaslatok:
1. Az autót Telgárt nevezetű településen lehet hagyni, leginkább onnan érdemes indulni.
2. Aki a piros jelzésen megy, az nagyon figyeljen az elején, mert csábító a szekérút, de nem az a turistaút. Én mentem már fel arra 1600 méterig úgy, hogy nagyon csúnyán eltévedtem (sűrű fenyves miatt nem volt jel). Nagyon könnyű összekeverni!!!
3. Mindenképpen számítsatok hirtelen időjárásváltozásra, a telepítésnél április 29-én a csúcson -7 fok volt, köd, és 1300 métertől folyamatosan hó.
4. A főcsúcson nincs turistaház, csak a szlovák telekom-nak üzemel fent állomása. Figyelem! Az épületeggyüttesből a legelső épület ajtaja nyitva, így be lehet menni melegedni 2 felfűtött helységbe. Bent csúcskönyv is van, írjátok be magatokat, ha feljutottatok.
Egy kis segítséget szeretnék még adni a hegy lábához való eljutáshoz. Használjátok a ViaMichelin-t (www.viamichelin.com):
Írjátok be a kezdőlapra értelemszerűen a települést, ahonnan indultok (az országot is be kell állítani), illetve Telgárt-ot uticélnak. Miután ezt megtettétek a seach nevezetű sárga gombocskára rákattintva részletesen leírja nektek a tervező, hogyan is juthattok el Telgártba.
Néhány távolság viszonyításnak:
Budapest-Telgárt 276 km
Miskolc-Telgárt 125 km
Debrecen-Telgárt 306 km
Szolnok-Telgárt 379 km
Szeged-Telgárt 442 km
Szekszárd-Telgárt 431 km
Pécs-Telgárt 486 km
Zalaegerszeg-Telgárt 506 km
Nagykanizsa-Telgárt 490 km
Székesfehérvár-Telgárt 343 km
Győr-Telgárt 316 km
Szombathely-Telgárt 450 km
Kolozsvár-Telgárt 524 km
Vigyázat! Az útvonaltervező nem mindig a legrövidebb útvonalat adja ki.... Jó utat, nagyon kellemes túrázást és sikeres ládázást kívánok mindenkinek!
Ládatörténet
2024. szeptember 1. - A láda rejtője, 'ila81' ~5,5 éve nem lépett be, nem aktív már, a ládaoldal nem frissül, a ládának nincs gondos gazdája, így adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Előre éreztem, hogy a Gyömbér mászása után ez a hegy sokkal élvezetesebb lesz. Az is volt. Nagyon megéri feltúrázni ide. A túrautakon alig akadnak már emberek, mert egyre jobban ellustul a világ, így a rossz minőségű autóúton szennyez fel ide rengeteg ember. Ennek következtében a csúcson már nagyon sokan vannak egy hétvégi napon a nap folyamán, de kora reggel még nem igen volt senki. Akik nem gépjárművel jönnek fel ide, azok kerékpárral, de szigorúan elektromossal, nehogy kelljen kicsit is fáradni.
Ebből következik, hogy a túraösvények nagyon be vannak nőve, nehezen járható az alsó szakaszuk a sűrű aljnövényzet miatt. Ellenben a virágok csodálatosak (lásd a képek között). Mindent összevetve hatalmas élmény volt ez a hegy számomra, jövök még ide.
Magas-Tátrából hazafelé egy pihenőnap után ezt a ládát is beterveztük. A láda tele volt vízzel, majdnem a doboz tetejéig állt a víz. Cseredoboz nem volt nálam, így a logbookot csak egy nejlon zacskóba csomagoltam be. A jelszó még olvasható, de a legközelebbi kesser vigyen magával egy csere dobozkát. Mire a csúcsra értünk pár felhő lett az égen, de a kilátás így is szuper volt. Királyhegyaljáról indulva 11,5 km túra 959 szinttel. Szuper hely, köszi a rejtést.
Sumiacról bicajjal vágtunk neki a csúcsnak. Kellemesen, nem túl vadul de végig emelkedő dózerút, majd egy turistaháztól aszafaltút (ezer éves szar, kátyús) vezet a csúcsra. Végig tekerhető, nekünk egy Kofola elfogyasztásával 2 óra 20 perc volt. Az utolsó 150 méter sajnos ködben. A ládához legurultunk a piroson, hamar meglett, majd nem mentünk vissza a csúcs felé hanem tovább csapattuk a piroson az aszfaltig. Ez már nem barátságos, csak elvetemülteknek ajánlanám. Visszafelé egy hatalmas gurulás volt a faluig, összesen mindennel együtt 3,5 óránkba telt a kör.
2 év után ismét sikerült eljutni a Király hegyre, mostani alkalommal pedig még több hóval kedveskedett a hegy.
Pohorelá (Koháryháza) településről indultunk a kék jelzésen, majd nagyjából két órás és jó sok szintemelkedéses túrával elérkeztünk az Andrejková túristaházba, ahol éjszakáztunk. A túristaház jól felszerelt, reggelit és vacsorát is tudnak készíteni igény esetén. Ezen kívül sörrel, teával is tudnak szolgálni. Másnak reggel elindultunk a Király hegyre azaz a Kralova hola-ra a piros jelzésen.
Szállásadónk előre felhívta a figyelmünket, hogy az első 4km-n mély hó lesz, így is lett. Helyenként derékig érő hóban küzdöttük előre magunkat. Később viszont csökkent a hó mélysi és gyorsabban is tudtunk haladni.
Felérve a Király hegyre a melegedő helyiséget rosszabb állapotban találtuk mint emlékeztünk. Ajtó nem csukódott rendesen, radiátor leszerelve. Viszont szélcsend volt és nem fagyott szóval így is jól esett megpihenni.
A nagy hó miatt sajnos esélyünk se volt megtálni a ladát. Lefele a piros jelzésen hadva Telgárt településhez érkeztünk.
Túra során a kilátás gyönyörű volt, viszont a hó és a gerincen fújó szél megnehezítette a túrát. Ennek ellenére nagyon élveztük [Geoládák v3.12.6]
Megvan! Először jártam itt. Garamfőből indultunk a piroson, aztán a zöldön mentünk vissza, ami nehezebb. A csúcs körül fagyos viharos szél fújt. Talán visszatérünk még máskor is.
Már évek óta szemezünk ezzel a heggyel, de valahogy nem akart összejönni az ide tervezett túra. Egész idefelé úton gyönyörű napsütésben jöttünk, majd ahogy elindultunk a túrán befelhősödött. Mi Šumiac-ból vágtunk neki az útnak. Ez - szerintem - jóval látványosabb, mint a garamfői (Telgárt) kör. A felhősödés nem tántorított el minket, mert folyamatosan haladtunk felfelé, még ha nem is a legrövidebb úton, mert vannak com-os ládák is a környéken. Az egykori hókotró garázsából mára turistaházat csináltak, ahol éppen rengetegen voltak, így abban maradtunk, hogy lefelé ülünk be. A fenyőerdőben mesegombák (légyölő galócák) nőttek, a törpefenyvesen meg egy régi és rossz minőségű aszfaltúton mentünk át. E felett, a gyephavason meg mindent ellepett az áfonya. Itt már erősen vizslattuk, hogy a csúcson vajon tiszta lesz-e felettünk az ég. A hegy északi felére fordulva még mormotákat is láthattunk a Garam forrása felett nem sokkal. Itt már néha előtűntek a Magas-Tátra csipkés ormai is. A csúcson egy rövid időre az eső is rákezdett, de szerencsére nem tartott sokáig. De a fellegek egymást szorosan követve buktak át a gerincen, úgy, hogy szinte az orrunk hegyét sem láttuk időnként. A láda könnyen és gyorsan meglett. Mi logoltunk bele idén elsőként. A doboz teteje repedt (ekkora kőlaptól nem is csoda), de mivel nem készültünk cserére, nem hoztunk másikat. A dobozt kitöröltük, a füzet ugyan nyirkos, de a takarókövet úgy tettük vissza Barnival, hogy ne nyomja tovább a láda tetejét. Nyugodtan keressétek tehát. A ládaoldal egy kalap sz@r. Értem a rejtőt is, de akkor tegye adoptálható a ládát, ha nem akar/tud foglalkozni a ládaoldal naprakésszé tételével.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! a láda jó állapotban, a jelzett ponton szépen meg van! lefagytak az ujjaim, kicsit szeles az idő itt fenn, pláne, ha havazik, S mínusz 5 fok van. jó kis 1000m-es szinttúra, Telgárttól a piroson fel a zöldön le :) Kb 1000 méter szint, s 12 km. A táblán kiírt 3 órás felfelé út nekünk 2 lett, lefelé lényegesen könnyebb, de érdemes a sziklákat is megnézni. A piros, s a zöld utakkal szép körtúrát lehet tenni, de bizony jó meredek! Források vannak, így lehet vizet tölteni útközben, ha kizzadnál... Fenn szinte rajzottak az emberek, ők Sumiac felől jöttek fel a kéken, ez is egy jó opció a megközelítésre, kb ugyanannyi szint és táv, de az út felén "Chata pod Kráľovou hoľou" kocsma vágja ketté, ami azért sokat dob a motiváción.
A sok ember nem hiába, hiszen ez a szlovákok szent hegye, innen indult ki a későbbi Szlovákiát megalapozó nemzeti fölkelést szító Jánosík... de érdemes még megemlíteni, hogy a nevét Mátyás királyról kapta, aki itt vadászott.
"Az Alacsony-Tátra keleti része, a vízben gazdag Király-hegyi-Tátra.
[Kráľovohoľské Tatry] Az 1946 m magas Király-hegy [Kráľova hoľa] hatalmas gyephavas, a Kárpátok nevezetes vízválasztó csomópontja. A csúcs három folyó, a Fekete-Vág (Vág), a Gölnic és a Garam, vízgyűjtőjének választóhegye, és ha hozzávesszük, hogy a közelében magasodó Uplasztól északkeletre már a Hernád, és a délkeletre lévő Trebnik alatt már a Sajó vízvidéke van, elmondhatjuk, hogy a Király-hegy tömbje olyan vízválasztó csomópont, amely a fő európai vízválasztót hordozza." [Geoládák v3.7.6]
Kiautóztunk a Magas-Tátrához, délutáni túrának pont megfelelt ez a hegy, mivel a reggeli eső után tisztulást ígért a meteorológia. Be is jött, estére már csak pár felhő maradt az égen. A trafóház felé mentünk fel a P jelzésen. A falubeli cigányok szorgosan szedték csapatokban a vörös áfonyát, nagyon profi, villás szedőeszközük volt. Az aszfalton a montisok tekertek fel, a csúcson mindenki megpihent. Lefelé a Z jelzésen mentünk a Király-sziklát érintve. Sötétedés előtt pont leértünk.
A láda a helyén van, picit vizes belül, de a logbook ép és a jelszó is olvasható, nem értem a ládaoldalon az első mondatot a jelszó nélküli bejelentésről.
4 tagú, nem éppen fiatal, de lelkes kis csapatunk 9:40-kor indult útnak a zöld, majd a piros jelzésen. Gyönyörű időnk volt, bár tudtuk, hogy a mai napot nem ússzuk meg eső nélkül. 1650 m-en jártunk, amikor a hátunk mögött már szakadt az eső. A láda keresését az időjárásra való tekintettel hamar feladtuk, igyekeztünk minél hamarabb felérni a csúcsra. Szerencsére a szélét kaptuk el az esőnek. Visszafelé jövet a trafóháztól kis patakban folyt a víz, amely megnehezítette a lejutást. Végül a GPS szerint megtett 15,3km-es távot 8 és fél óra alatt teljesítettük. Élménydús,jó kis túra volt. A képek alapján, kérem a rejtőt, fogadja el a megtalálást.
Bringával oda-vissza a zömmel murvás úton. Nem volt egy leányálom, de jó érzés volt a csúcsról körbetekinteni. A láda a helyén, könnyű találat.
A ládaoldal viszont katasztrofális!
Kifejezetten zavaró, megtévesztő az újratelepítésre utaló szöveg az elején!
Az meg már vicckategória, hogy az oldal felét a találomra kiragadott várostávolságok teszik ki, meg hogy miképp használjunk útvonaltervezőt??!
Hasznosabb lenne egy infó arról, hogy hol érdemes a kocsival parkolni, ha valaki bringával szeretne nekivágni.
Királyhegyalján (Sumiac) itt érdemes: N48 50.731 E20 07.906
Griffs holnapi bringás rendezvénye ürügyén töltöttünk több napon Szlovákia ezen a gyönyörű vidékén. Mivel a szállásunk mára virradóra Telgártnál volt, adódott, hogy ezt a 1946 m magas hegyet, az Alacsony-Tátra negyedik legmagasabb csúcsát még a csoportos keresés előtt meghódítjuk, bár griffs holnap délutánra, az 58 km-es GCPir utánra tervezte. Hálás vagyok, hogy ma letudtuk, mert nem volt gyerekjáték 10 km alatt 900 m szintemelkedést leküzdeni, sőt én elmentem egészen a toronyig, ami még 100 m szintet és 2 km-t jelentett. Az út 6 km-en át murvás, utána kátyús aszfaltos, így nemcsak a felfelé tekerés nehéz, a meredek és rossz minőségű út miatt a lejövetel sem egy önfeledt gurulás. Érdekes, hogy ennek ellenére meglepően sok volt a bringás. Talán valami kihívás lehet erre a hegyre feltekerni? Nekünk a ládáig 2 óra alatt sikerült.
Rövid ujjú mezben indultunk, de olyan 1 700 m magasan már hiába volt a felfelé tekerés, nem melegített eléggé. Olyan hideg szél fújt, hogy fel kellett vennünk még egy réteg ruhát, de még így is a ládánál és főleg feljebb, majd persze lefelé gurulva nagyon fáztam, a fogam is vacogott. De megérte! Egy fáradsággal elért csúcson lenni, onnan letekinteni semmihez sem fogható érzés.
Kíváncsi lennék, gyalog mennyi a menetidő a nagyon meredek turista utak valamelyikén. Mert több is vezet ide, és nemcsak Telgártból! Kár, hogy ezt nem említi a rejtő és nem tünteti fel a túratávot a fejlécben :-(
Arról viszont pontos információt kapunk, hogy milyen messze van ez vagy az a város Telgárttól és hogy használjam az útvonaltervező programot. Nagy gondban voltunk, mert az oldalon sehol sem találtunk sárga "Search" gombot, csak kéket. Ugye az is jó, ha azt nyomjuk? Vagy ha a GPS-re bízzuk az útvonaltervezést? De ott melyik gombot nyomjuk? Egy 2001-ben megjelent ládánál el tudok képzelni ilyen leírást, de egy 2007-esnél?! 2017-ben?!
Egy szlovák térkép szerint Sumiacból a kék sávon három óra 5 perc a csúcsig az út. (Lefelé 2 óra 10 perc). Tapasztaltuk, hogy valószínűleg helyi 20 éves fiatalember tempójával számolják a távot ezen a vidéken. Talán érdemes egy órát hozzágondolni nekünk alacsonyabb vidékről érkezőknek (kivétel VP, Freddy és hasonlók). Telgártból a zöldön vagy a piros sávon egy órával többet ír.
Sajnos ahogy a feljutásra, magára a hegyre sem fecsérel sok szót a rejtő, csak azt tudjuk meg, hogy különleges hangulata van. Mint minden hegynek - szerintem.
Pedig érdemes lenne megemlíteni, hogy a szlovákok szent hegye. A Kriván mellett a Király-hegy szerepel leggyakrabban dalaikban, mondáikban, legendáikban.
Környezetéből igen markánsan emelkedik ki, már távolról felismerhető nagy tömege és viszonylagos szabályossága miatt. Csúcsa lapos. Kopár tetejéről körbetekintve keletre a Szepesség, északra a Poprádi-medence és a Magas-Tátra tárul elénk. Szlovákia fontos háromszögelési pontja. 1960-ban építették a csúcsra a tévétornyot, amelyhez Sumiactól vezet fel az autóforgalom elől lezárt, de kerékpárral engedélyezett murvás-aszfaltos út, amin mi is közlekedtünk.
A Király-hegy lábánál erednek Szlovákia legnagyobb folyói: a Fekete Vág (Čierny Váh), a Garam (Hron), a Gölnic (Hnilec) és aHernád (Hornád) és itt fekszik Garamfő (Telgárt), Királyhegyalja (Sumiac), Teplicska (Liptovská Teplička) és Vernár falu.
A hegy alapkőzete a gneisz-, csillám- és kloritpala. A magasabb pontokat kizárólag ezek alkotják, nyúlványain azonban többféle agyagpala és különféle mészkővek találhatóak. A hegységben vas, réz, ezüst és arany is előfordul, amit a középkorban bányásztak.
Uralkodó növényzete a luc, a jegenye és a vörösfenyő. Patakjaiban pisztráng és rák, erdeiben medve, farkas, hiúz, róka, őz, szarvas, nyúl, görény, menyét, hermelin, nyest, vadmacska, borz, a madarak közül a rendkívül ritka kiabáló sas, vörös kánya, héja, karvaly, vércse, fülesbagoly, császármadár, süket- és nyírfajd, fürj, haris és fogoly él. Nem véletlen, hogy természetvédelmi terület, nemzeti park.
Éghajlata magashegységi. Az igen nagy magasság, a magasabb részek kopársága miatt különösen erős a szél, csapadékos és hideg az évi középhőmérséklet. A tél 6 hónapig tart, hideg és havas. Még jó, hogy most mentünk!
A rejtés tetszett. Valóban egyértelmű és védett. Azért a legegyszerűbb kerek(!) ételtartó dobozt én nem nevezném vízhatlannak és tökéletesen záródónak, de többé-kevésbé állja a sarat.
Kedves Rejtő, megkérhetlek arra, hogy a "A láda újratelepítése hamarosan!!" részt szíveskedjél törölni a leírás elejéről? Immár két éve bizonygatják a megtalálók, hogy a láda a helyén. Ha nem hiszed, járj utána! De addig is töröld a tévinformációt!
Látva a láda körül kialakult zavaros helyzetet, vittünk cseredobozt is, de nem volt rá szükség. A LÁDA RENDBEN MEGTALÁLHATÓ A MEGADOTT KOORDINÁTÁN.
Egy kisebb esővel megúsztuk :)
Zahyval közös találat.
Melyik állítás igaz: a láda kereshető vagy az hogy nincs láda?
Ha nincs láda, akkor ennek a ládának a státusa beteg, nem pedig kereshető. A fotólog nem elfogadott logolási forma!
"A láda újratelepítése hamarosan!!" - írta rejtő több mint két éve. Nem látszik a ládaoldalon, hogy azóta történt rejtői karbantartás.
